SME: nem a bősi erőmű mentette meg Budapestet az ártól
A Dunán most végighömpölygött vízmennyiség esetén a bősi erőműnek gyakorlatilag semmilyen árvízszabályozó szerepe nincs - állítja a Szlovák Tudományos Akadémia (SAV) tudományos munkatársa, cáfolandó az erőmű "atyjaként" ismert Julius Binder állítását, miszerint a most levonult árvíz idején a bősi erőmű mentette meg Budapestet a pusztulástól.
Dátum: 2002-08-22 16:47:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=3540
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-04 17:41:23.941282, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2
Anton Surda a SME című liberális napilapban írta le álláspontját, hogy eloszlassa a szlovák közvéleményben meggyökeresedő hiedelmet. Cikkében kifejti: aki nem a szlovák államiság jelképének tekinti és nem a hazafias szemlélet nagyítóüvegén át nézi a bősi erőművet, ugyanakkor az egyszeregyet ismeri, az látta és ki tudta számítani, hogy a másodpercenként levonuló tízezer köbméteres víztömeg az erőműhöz tartozó dunacsúni tározó minden hektárnyi területén másodpercenként egy méterrel emelte volna meg a víz szintjét. Ez pedig azt jelenti, hogy a levonuló víz erőteljes bősi duzzasztása, visszafogása esetén az alig 3600 hektárnyi felületű tározóban egyetlen óra leforgása alatt több mint egy méterrel emelkedett volna a víz szintje.
Az ilyen kockázatos kísérletezésnek Pozsonyra, mi több, a vele szomszédos ausztriai Hainburgra nézve is végzetes következményei lettek volna. A dunacsúni tározó vízszintjét - osztrák kérésre - épp ezért kellett olyan alacsony szintben meghatározni, mintha duzzasztómű szinte nem is állna a folyón. A bősi erőmű áteresztő képességét pedig eleve azért tervezték maximálisra, hogy Pozsonyt és Hainburgot megkímélendő a víz az erőművön akadálytalanul átlépve haladhasson tovább a folyam alsóbb szakaszán.
Pozsonytól feljebb, a Duna ausztriai szakaszán tíz bősi típusú erőmű áll, de Binder egyszer sem köszönte meg az osztrákoknak, hogy ezek mentették meg Pozsonyt az árvíztől, mert természetesen Binder is nagyon jól tudja, hogy az ilyen típusú erőműveknek esélyük sincs arra, hogy árvíz elleni szerepet töltsenek be, és maguk az osztrákok sem állítják, hogy az erőműveik ilyen tulajdonságokkal bírnának. Ráadásul az osztrákok a saját erőműveiket nem az osztrák államiságot megtestesítő jelképnek tartják - írja arra utalva, hogy Julius Binder és csodálói a bősi erőművet az önálló szlovák államiság jelképének nevezik. Az osztrák államiság és a boldogulás elve egészen más, nevezetesen az, hogy "nem butítják az embereket sosemvolt sikerekről" szóló dajkamesékkel.
A bősi erőmű haszna abban áll, hogy energiát termel, továbbá hogy a Duna elterelésének pontja és az erőmű közti 25 kilométeres szakaszon véd az árvíz ellen, a duzzasztott dunacsúni vízfelület pedig vízi sportolásra, a gát biciklitúrázásra alkalmas terepet kínál - így Anton Surda, aki sajnálatosnak találja, hogy a szlovákok nyilvánvaló csúsztatásokkal és nem a tényleges sikereik népszerűsítésével igyekeznek javítani a hírüket.
"Miért van az, hogy egyszer egy kanál vízbe fojtanánk a magyarokat, másszor meg egy folyamóriás aprócska erőművével mentjük meg őket a százévenként egyszer előforduló méretű árvíztől?" - töpreng el írása végén a Szlovák Tudományos Akadémia munkatársa.
MTI - fidesz.hu