Emberiességi gesztust várnak el a cseh kormánytól a csehországi németek

Emberiességi gesztust várnak el a cseh kormánytól azok a németek, akiket ugyan a II. világháború után nem telepítetek ki, de nemzetiségük miatt az akkori hatóságok mégis üldözték őket.

Dátum: 2005-05-27 16:06:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=38766
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-04 21:49:40.173305, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2

"Úgy véljük, hogy a kormánynak végre meg kellene tennie ezt a lépést az igazságtalanul megbántott németek irányában" - jelentette ki Richard Sulko, a Német Szövetség alelnöke pénteken Prágában a csehországi nemzeti kisebbségek aktuális gondjairól megrendezett parlamenti szemináriumon. Nem kizárt, hogy ez a gesztus más, a háború után szintén üldözött csehszlovákiai kisebbséget, köztük a magyarokat is, érinthetné. Leszögezte, hogy a Csehországban maradt németek mindig is lojális, kötelességeiket teljesítő állampolgárok voltak, s a háború utáni üldözésük igazságtalan volt, s ezt mind a mai napig sérelemnek érzik. Problémának nevezte azt is, hogy a cseh közvélemény továbbra is összekeveri a kitelepített németeket az országban maradottakkal, s a német kisebbséget szinte másodrendű állampolgárnak tekinti. "Ezért azt is elvárnánk a parlamenttől, hogy adjon ki egy nyilatkozatot arról, miszerint a ma is Csehországban élő németek pozitív szerepet játszottak az ország életében" - hangsúlyozta Sulko.

A II. világháború után Prága a Benes-dekrétumok alapján kollektív módon háborús bűnösnek nyilvánította a német és a magyar kisebbséget, elvette vagyonukat, állampolgárságukat, s mintegy három millió németet kitelepített az országból. Csehszlovákiában csak azok a németek maradhattak, akiknek a hatóságok elismerték, hogy a háború alatt aktív antifasiszták voltak. A magyarok kitelepítését a németektől eltérően a potsdami nagyhatalmi konferencia nem hagyta jóvá. A Csehszlovákiában maradt néhány tízezer német nagy részét azonban ennek ellenére is kényszermunkatáborokba vitték, bérük egy részét az állam visszatartotta, s más módon is üldözték őket.

A cseh kormány három évvel ezelőtt jelezte, hogy ezeket a németeket jelképesen megköveti és kártalanítani kívánja. A törvényjavaslat el is készült, de a kormány még mindig nem fogadta el, s nem terjesztette a parlament elé. Andrej Sulitka, a kormány mellett működő kisebbségi tanács állandó titkárságának vezetője a felszólalásra reagálva azt állította, hogy a jogszabályt az idei év végéig várhatóan véglegesíti a kormány, majd a törvényhozás elé kerül. Petr Mares, a cseh kormány korábbi alelnökének egyik nyilatkozata szerint ez a jelképes gesztus a csehországi lengyeleket, horvátokat és magyarokat is érinthetné.

MTI - fideszfrakcio.hu