Hogyan tovább? - Franciaország nemet mondott az uniós alkotmányra

A franciák tömegesen elutasították a vasárnapi népszavazáson az Európai Unió alkotmányát. A belügyminisztérium által közölt hivatalos végeredmény szerint a népszavazáson 54,87 százalékos volt a nem szavazatok aránya. Az EU-alkotmány elfogadását a szavazók 45,13 százaléka támogatta. A távolmaradók aránya 30,26 százalék volt.

Dátum: 2005-05-30 07:32:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=38827
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-04 21:49:58.458289, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2

A francia nagyvárosok többsége igennel szavazott, Marseille kivételével, ahol igen magas volt a nem szavazatok aránya. Párizsban a szavazók 66 százaléka támogatta az európai alkotmányt.

Dominique de Villepin belügyminiszter tájékoztatása szerint megyénként igen változó volt a helyzet, a falvakban nagyobb volt a nem szavazatok aránya a városokhoz képest. Franciaország az első alapító ország lett, amely elutasította az alkotmányos szerződést. Az eredmény várhatóan más referendumokra is kihat, például Hollandiában, ahol szerdán tartanak népszavazást az EU alkotmányáról, s ahol az előrejelzések szerint szintén a "nemek" többsége várható.

A nagymértékű elutasítás ostorcsapásként éri a 72 éves Jacques Chirac államfőt, aki igen nagy erőfeszítéseket tett az elfogadás érdekében és az eredmény jelentősen meggyengíti pozícióit mind a franciaországi, mind a nemzetközi színtéren. Az államfő kezdeményezte ugyanis a népszavazást, holott lehetőség volt a parlament által történő ratifikálásra is.

Franciaország "az unióban marad" és "továbbra teljes egészében fenntartja a helyét", de az elutasítás "nehéz körülményeket teremtett ahhoz, hogy megvédelmezze az érdekeit Európában" - szögezte le vasárnap este Jacques Chirac, aki sejtetni engedte, hogy a napokban leváltja népszerűtlen kormányfőjét, Jean-Pierre Raffarint.

Jobboldali és baloldali erők egyaránt az elnök távozását követelték vasárnap este, de Jacques Chirac már előzőleg kizárta ezt a lépést. Az államfő pozícióinak meggyengülése mellett az elutasítás várhatóan válságot vált ki az alkotmányt támogató ellenzéki Szocialista Párton belül is.

Eddig az EU kilenc tagállama ratifikálta az alkotmányos szerződést. A huszonöt tagállamnak 2006 októberéig kell ratifikálnia az alkotmányt annak érdekében, hogy hatályba léphessen.

Chiracnak mennie kell?

Az uniós népszavazással kapcsolatos kampány erősen mozgósította és megosztotta a franciákat, akiknek jelentős része jó alkalmat lát a referendumban, hogy megbüntesse Jacques Chirac francia államfőt az öt éve legmagasabb, 10,2 százalékos munkanélküliségért és más gazdasági problémákért. Jacques Chirac francia elnök televíziós beszédében közölte: tudomásul veszi a nép szuverén döntését és bejelentette, hogy a közeljövőben döntést hoz a kormányról, amelynek vezetője, Jean-Pierre Raffarin rendkívül népszerűtlen.

Nicolas Sarkozy, a kormányzó Népi Mozgalom Uniójának (UMP) elnöke mély és gyors változásokra szólított fel. Sarkozy, akit sokan Franciaország leendő elnökének tekintenek, párthíveihez intézett beszédében kijelentette: a szavazás megmutatta, hogy "nagyszabású fordulatra" van szükség Chirac elnök politikájában.

Michel Barnier külügyminiszter szerint az EU alkotmányos szerződésének elutasítása "megpróbáltatás" Franciaország számára, és "igazi csalódás". A TF1 magántelevíziónak nyilatkozva a külügyminiszter hangsúlyozta, hogy nehéz idők következnek az ország számára, hogy megvédje az érdekeit. Michele Alliot-Marie védelmi miniszter a "nem" győzelmét vereségként értékelte Franciaország és Európa számára.

Az alkotmány elfogadását támogató Szocialista Párt első titkára hogy az EU alkotmányos szerződésének francia elvetése mindenekelőtt a hatalmon lévő jobboldal elutasítását jelenti, de "hosszú időre elkötelezi" Franciaországot. Jack Lang, a Szocialista Párt kampányszóvivője szerint súlyos a helyzet, Európa szerencsétlen módon egy általános rossz közérzet áldozata lett. A Szocialista Párton belüli, az EU-alkotmányt elvető kisebbség vezetője, Henri Emmanuelli szerint a referendum nem a félelem, hanem a reménység szavazása volt. "Büszke vagyok Franciaországra, a franciákra, akik egyértelműen megerősítették a népszuverenitás elsőbbségét mindenféle politikai és médiaapparátus felett" - közölte a politikus. A kisebbségi szocialista irányzat másik képviselője, Jean-Luc Mélenchon szenátor szerint Jacques Chirac elnöknek alá kell vetnie magát a döntésnek, vagy távoznia kell.

A nem nagyarányú győzelme "mindenekelőtt a munkások, az alkalmazottak, a fiatalok és a munkanélküliek győzelme, akik azért gyűltek össze az urnáknál, hogy visszautasítsák a liberális kényszerzubbonyt" - közölte Marie-George Buffet, a Francia Kommunista Párt országos titkára. Az EU-alkotmányt elutasító szocialista kisebbség mellett jobboldali vezetők, közöttük a szélsőjobboldali Jean-Marie le Pen és a szuverenista Philippe de Villiers is lemondásra szólították fel Chirac elnököt.

Raffarin maradna, de a franciák Nicolas Sarkozyt látnák szívesen a kormányfői poszton

Jean-Pierre Raffarin francia kormányfő sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy a francia választópolgárok a vasárnapi népszavazáson elutasították az EU alkotmányát, de nem tett utalást arra, hogy lemondana tisztségéről. A franciák azonban Nicolas Sarkozyt, a kormányzó jobboldali Népi Mozgalom Uniójának (UMP) elnökét látnák szívesen a kormányfői poszton Jean-Pierre Raffarin jelenlegi miniszterelnök kormányának távozása esetén - derül ki a CSA közvélemény-kutató intézet felméréséből.

A Le Parisien című párizsi napilap által hétfőn közzétettközvélemény-kutatás eredménye szerint Sarkozy 25 százalékával jelentősen megelőzi a többi lehetséges kormányfőjelöltet: Michele Alliot-Marie jelenlegi védelmi minisztert (13 százalék), Dominique de Villepin belügyminisztert (11 százalék), Jean-Louis Borloo munkaügyi minisztert (10 százalék), vagy akár Pierre Bayrou-t, az Unió a Francia Demokráciáért (UDF) centrista párt vezetőjét.

A 2007-ben esedékes elnökválasztásokon szintén Nicolas Sarkozyt tekintik az UMP legesélyesebb jelöltjének (38 százalék), őt követi Michele Alliot-Marie, Jacques Chirac köztársasági elnök csak a harmadik helyen áll (13 százalék). Az EU alkotmányos szerződésével kapcsolatban a franciák 59 százaléka közölte, hogy a szavazáskor inkább az európai építkezésre gondoltak, mintsem a nemzeti problémákra (36 százalék). A legfőbb szempont, amitől vezérelve szavazatukat leadták, a franciaországi szociális helyzet volt (46 százalék), messze megelőzve Franciaország szerepét Európában (26 százalék), Európa helyét a világban (24 százalék) az európai alkotmány tartalmát (21 százalék) és a Törökország lehetséges EU-tagságát (14 százalék).

MTI - fideszfrakcio.hu