Fejtő Ferenc Kelet-Európa XX. századi történelméről a Le Nouvel Observateurben
Legújabb kötete megjelenése alkalmából kétoldalas interjút közölt Fejtő Ferenccel a Le Nouvel Observateur legfrissebb száma, amelyben a Franciaországban élő magyar gondolkodó Kelet-Európa XX. századi történelmét és annak következményeit elemzi.
Dátum: 2005-05-31 16:57:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=38951
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-04 21:51:38.819419, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2
A közelmúltban megjelent, Dieu, l,homme et son diable (Isten, az ember és ördöge) című kötete kapcsán Fejtő Ferenc kifejtette, hogy a XIX. század végén "a nemzetek szent önzése" testesítette meg a Rosszat a történelemben, amely az I. világháború katasztrófájához vezetett, de amely a magyar író szerint elkerülhető lett volna. A kérdés kulcsa meglátása szerint a német-brit rivalizálásban rejlett: a német feltörekvő gazdaság és ipar helyet kért Európában, amelyet a britek nem néztek jó szemmel. Minden egyéb ok (a francia revansizmus, az orosz terjeszkedés) csak ezután következett, s ezeket a diplomácia egyébként meg tudott volna oldani.
Fejtő értékelése szerint az Osztrák-Magyar Monarchiát Németország kényszeríttette bele a háborúba. Meg van róla győződve, hogy Rudolf trónörökös politikai gyilkosság áldozata lett Mayerlingben, mert idejében pontosan látta II. Vilmos ambícióit és a veszélyt, amelyet a németek országára jelentettek. Ezért kezdett a trónörökös tárgyalásokba Georges Clémenceau-val az osztrák-francia kapcsolatok erősítésére. A német és osztrák titkosrendőrség által végrehajtott merénylet után a monarchia liberalizálása lekerült a napirendről. A háborút ellenző Ferenc-Ferdinándot is az osztrák rendőrség gyilkoltatta meg Szarajevóban Fejtő vélekedése szerint. Az Ausztria bekebelezésére irányuló német törekvések betetőzése volt az 1938-ban bekövetkezett Anschluss - tette hozzá a magyar történész.
Az interjú második felében Fejtő Ferenc elmesélte, hogy 1932-ben alapított marxista diákcsoportja miatt a Horthy-rezsim börtönbe zárta, ahol az őt meglátogató József Attila számolt be neki először arról, hogyan irányítják a német szociáldemokratákat Moszkvából a nácik elleni összefogásban. Ekkor értette meg, hogy a nemzetközi kommunista mozgalom a Szovjetunió nemzeti érdekeit szolgálja ki, s baloldaliként szinte elsőként szakított a kommunizmussal Európában.
Fejtő, amikor 1938-ban Párizsba érkezett, csodálkozott azon a pozitív képen, amely a Szovjetunióról a francia szocialista értelmiségiekben élt, de amelynek magyarázata a spanyol republikánusok szovjet támogatásában rejlett. Ennek köszönhetően Fejtő még hitt 1945-ben a kelet-európai demokráciák létrejöttének lehetőségében a Vörös Hadsereg jelenléte mellett. Jan Masaryk 1948-as prágai öngyilkossága és a kelet-európai szociáldemokrata pártok megszüntetése után viszont minden illúziója elszállt.
A berlini fal leomlása után Fejtő Ferenc elmondása szerint egyfajta Marshall-terv kidolgozását javasolta francia és európai vezetőknek a kelet-európai átmenet támogatására. Az Európai Unió ehelyett minden országgal külön tárgyalt, ami a magyar történész szerint eleinte a múltból táplálkozó rivalizálást erősítette a keleti országok között.
Az újonnan csatlakozott EU-tagállamok Fejtő meglátása szerint még mindig félreértések és meg nem értettség áldozatai Nyugaton: annak ellenére, hogy a nemzetközi befektetések haszonélvezői, nem csak az angolszász ultraliberalizmus követői, és nem könnyen mondanak le a korábban kivívott szociális előnyökről. Ennek bizonyítéka a történész szerint a Budapesten, Prágában vagy Varsóban tapasztalható nosztalgia az utolsó kommunista évek iránt, amikor még nem volt nyomor, s az egészségügy, a közoktatás és a nyugdíjak mindenki számára egyformán biztosítva voltak. Fejtő azt is hangsúlyozza, hogy egyre több kritika éri a multinacionális cégeket, amelyek nagyon alacsony fizetésért foglalkoztatják a kelet-európaiakat, de amint lehet, áttelepülnek még keletebbre.
Mindezek ellenére Fejtő optimistának mondja magát, mert a szabadságra és demokráciára vágyó magyar fiatalokat lelkesebbnek látja, mint a franciákat. A történelem okozta trauma miatt a kelet-európai népek érzése szerint sokkal többet tanultak a megélt tapasztalatokból.
MTI - fideszfrakcio.hu