Szobrot avattak gróf Esterházy Jánosnak
Ünnepélyes keretek között avatták fel Esterházy János mellszobrát Búcson. A szoboravatáson számtalan politikus és közéleti személyiség is jelen volt. A helyi polgármester szerint várható, hogy politikai téren vitát vált ki a szoboravatás, hiszen a mártír gróf még mindig háborús bűnösnek számít Szlovákiában.
Dátum: 2005-05-31 17:25:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=38955
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-04 21:51:40.111496, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2
Szombaton Búcson állítottak szobrot a felvidéki magyarság kiemelkedő keresztény politikusának, Esterházy Jánosnak. A mellszobor Gáspár Péter szobrászművész alkotása. Nyitó beszédében a falu polgármestere, Szigeti János elmondta a gróf azért kapta a megtiszteltetést, mert "úgy küzdött a felvidéki magyarság jogaiért, hogy közben minden más kisebbség és a szlovákság jogait és valódi érdekeit is szem előtt tartotta". A polgármester a Bulcsú Polgári Társulás, valamint a helyi önkormányzat nevében üdvözölte Csáky Pál miniszterelnök-helyettest, Bugár Bélát, a szlovák parlament alelnökét, Szesztay Ádámot, a Magyar Köztársaság pozsonyi nagykövetségének titkárát, valamint az MKP megyei és parlamenti képviselőit. Avatóbeszédet mondott Koncsol László író, aki beszédében elmondta: a gróf politikájával és vértanúságával is a szlovákiai magyarság átlagsorsa fölé emelkedik. Ezért kell kultuszhelyeket állítani tiszteletére és felidézni tetteit. "Esterházy János gróf sorsa a mi sorsunk. Osztozott velünk a vagyonvesztésben, a jogfosztottságban, a deportálásban, a kényszermunkában, a családok szétszóratásában, a börtönökben, a kollektív háborús bűn hamis címkéjében. Az ő és a felvidéki magyarok politikai és erkölcsi rehabilitációja a mai napig késik" - mondta beszédében Koncsol László, aki reményét fejezte ki, hogy nemsokára a szlovákok is rádöbbennek, hogy a mártír gróf értük is élt és szenvedett, bár sorsa elsősorban a felvidéki magyarság életével kapcsolódott össze. Kitért arra is, hogy épp abban az időben, amikor a grófot Prágában hitszegő módon letartóztatták, Búcsról 46 magyar családot deportáltak Csehországba, 15-öt pedig Magyarországra telepítettek. Összesen 226 lelket sújtott a csehszlovák nemzeti önkény. A mellszobor és az Esterházy Emlékpark Búcsé, de a körülötte álló, megalázott és a lélekszámában megtizedelt, jogától, vagyonától és nyelvétől megfosztott szlovákiai magyarság saját magának és Esterházy Jánosnak teljes, politikai, erkölcsi, jogi és vagyoni rehabilitációt követel - hangzott el Koncsol László beszédében.
Az emlékművet Csáky Pál és Bugár Béla leplezték le, koszorút számtalan intézmény, a két említett politikuson kívül, a pozsonyi magyar nagykövetség, a Magyar Kulturális Intézet, a Magyar Pedagógus Szövetség, a Rákóczi Szövetség és az Esterházy János Emlékbizottság, a Bulcsú Polgári Társulás, az MKP helyi szervezete, valamint a Hídverő falvak polgármesterei is elhelyeztek.
A szobrot Burián László ebedi esperes-plébános, valamint Molnár János, a Selye János Egyetem református teológiai karának dékánja áldotta meg. Illés Csaba verssel, Karkó Henrietta, a Felvidéki Rockszínház vezetője pedig énekével tette emlékezetessé a napot. Hetényi József, aki a gróf rabtársa volt, saját versét szavalta el az ünnepségen.
Szigeti János polgármester, parlamenti képviselő szerint várható, hogy politikai szinten a nemzetiek nem fogják szó nélkül hagyni a szoboravatást, de a koholt vádak alapján elítélt mártír gróf megérdemelné, hogy Szlovákiában rehabilitálják.
Czigler Mónika
hidlap.hu - fideszfrakcio.hu