ÁSZ: hiányosságok az MTI-nél

A Magyar Távirati Iroda Rt. (MTI) működtetésére kialakított, speciális tulajdonosi megoldás célszerűtlen; a nemzeti hírügynökségnél tavaly megismétlődtek a korábbi szabályozási és társasági gazdálkodási hiányosságok - állapította meg az Állami Számvevőszék (ÁSZ), amely az általa készített jelentésről kedden tájékoztatta az MTI-t.

Dátum: 2005-05-31 17:59:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=38963
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-04 21:51:42.556076, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2

Az ÁSZ honlapján, szerdán hozza nyilvánosságra az MTI Rt. 2004. évi gazdálkodásának ellenőrzéséről készített jelentését, amelyben úgy foglalt állást, hogy előző évi jelentésében megfogalmazott megállapításai, javaslatai és ajánlásai az MTI-nél "többségükben hasznosultak".

A jelentésről az ÁSZ által készített összefoglaló szerint a korábbi ellenőrzések után a jelenlegi vizsgálat megállapításai is igazolták a speciális tulajdonosi megoldás célszerűtlenségét. Az Országgyűlés, a Tulajdonosi Tanácsadó Testület (TTT), a Felügyelő Bizottság és az MTI Rt. elnöke között megosztott tulajdonosi irányítás és ellenőrzés törvényi szabályozása, a feladat- és hatásköri szabályozás pontosítása, valamint az Rt. alapító okiratának felülvizsgálata ennek ellenére 2004-ben is elmaradt - állapította meg a számvevőszék.

Az ÁSZ - amely a nemzeti hírügynökségről szóló törvény alapján évente ellenőrzi az MTI gazdálkodását - úgy látja: a korábbi együttműködési zavarok mellett újak keletkeztek, szükségtelen feszültséget, felesleges többletkiadásokat okozva a hírügynökségnek.

A számvevőszék szerint az állami támogatás, vagyis a működési céltámogatás társasági igénylésének, felhasználásának szabályozása tavaly sem készült el.

A követelményeknek való megfelelés a nemzeti hírügynökségi törvény felülvizsgálatát feltételezi. Emellett továbbra is aktuális feladat a hírügynökségi törvényben jelzett, a választási időszakban végzendő feladatokról szóló törvény megalkotása - állapította meg a számvevőszék.

A jelentés összefoglalójában az is olvasható, hogy a társasági működésben a szabályozás hiányosságai megmaradtak; a 2004-ben elkészült új SZMSZ-t a TTT határozata nélkül léptették életbe 2005-ben.

Az ÁSZ kifogásolta továbbá, hogy az MTI 2004-2007-es stratégiai terve nem határozza meg azokat a konkrét célokat és eszközöket, amelyek a közszolgálati feladatok ellátását, javítását szolgálják. A terv nem tartalmaz határidőkhöz kötött feladatokat és nem alkalmas a feladatokhoz rendelt döntéshozói felelősség meghatározására.

A középtávú célok teljesülésének elmaradása, az esetlegesen rosszul választott stratégia felelőssége egyedül a tulajdonosi jogokat gyakorló Országgyűlést, kedvezőtlen következménye pedig a költségvetést terheli - írta az ÁSZ. Megállapításai között szerepel, hogy a részvénytársaság árbevétele tovább csökkent, szervezete, működési költségei és ráfordításai nem igazodtak a csökkenő saját bevételekhez, miközben az MTI folyamatosan növekvő támogatásra tart igényt.

A számvevőszék a személyi jellegű költségek csökkentése érdekében 2004-ben végrehajtott csoportos létszámleépítés kapcsán azt állapította meg: a likviditási helyzetének javítása céljából kapott költségvetési támogatás célja nem érvényesült maradéktalanul; a létszámleépítéshez nem társítottak komplex, a létszámgazdálkodás egészét középtávon meghatározó teljesítményelvű szabályozást. A jelentés szerint a tervszerű ingatlangazdálkodás hiánya az MTI-épületek állagának romlásához és a lepusztult épületek kényszerű értékesítéséhez vezet.

MTI - fideszfrakcio.hu