A szeretet, a bizalom és az engesztelés fontossága
A szeretet, a bizalom és az engesztelés fontosságáról beszélt Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek a Siklóshoz tartozó Máriagyűdön vasárnap. Történelmi időket élünk, ezért szükség van Máriagyűd ősi üzenetére, amely képes arra, hogy testvéri szeretetben egyesítsen mindent, hogy fenyegető körülmények között is fényt mutasson. Megmutassa a nagylelkű szeretet megoldásait minden zavarban, viszályban és tévedésben - mondta Erdő Péter.
Dátum: 2005-06-05 13:54:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=39179
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-04 21:52:49.180727, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2
A bíboros a máriagyűdi római katolikus templom kegyhellyé nyilvánításának 200. évfordulóján a templom mellett, szemerkélő esőben, több száz hívő előtt tartott ünnepi szentmisét. Mint utalt rá: VII. Pius pápa 1805-ben búcsúkiváltságot adományozott a máriagyűdi templomnak, vagyis teljes búcsút engedélyezett azoknak, akik bármely hónap első vasárnapján meglátogatják a templomot és ott imádkoznak istenhez. Magyarázata szerint a pápa ezen kiváltságot a keresztények megbékéléséért, az eretnekség megszüntetéséért, az anyaszentegyház felmagasztalásáért adta Máriagyűdnek. Engesztelnünk kell saját bűneinkért. Isten bocsánatát kérni a történelemben elkövetett minden bűnért. A háború üldözéséért, a közösségek, nemzetek, népek közötti kegyetlenkedésekért, de a békeidők önzéséért és megalkuvásáért is - mondta Erdő Péter, aki szerint az engesztelés egyben megnyitja az utat a megtérés és a jövő felé. A ma Siklóshoz tartozó Máriagyűd már a honfoglalás idején is lakott település volt Győdö néven. A hagyomány szerint a XII. század közepén ezen a helyen imádkozott II. Géza király és ajánlotta Mária pártfogásába koronáját és trónját. A Boldogasszony tiszteletére kőtemplomot építtetett, amely 1148-ban készült el. A XVII. század végén egy fából faragott Mária-szobor került a templom birtokába, mely a korabeli szemtanúk szerint valódi könnyeket hullatott az előtte imádkozókért. Az 1700-as évek elején a pestisjárvány elől a nép a csodatévő könnyező szenthez menekült, gyógyulásért esedezve. A járvány megszűnte után - hálából - az életben maradottak felépítették a ma is látható kápolnát a nagytemplom déli oldalán. Mindezek alapján nyilvánította kegyhellyé VII. Pius pápa 1805-ben a templomot, amelynek neve azóta Mater Consolatrix - Szomorúak Vigasztalója. A templom népszerűségét jelzi, hogy évente mintegy 150-200 ezer turista, zarándok keresi fel.
MTI - fideszfrakcio.hu