Menü
Profil
KemoPass Fiók

Jelentkezz be a személyes hírfolyam és a cikkbeküldések eléréséhez.

A jogállam győzelme: Sólyom László a Magyar Köztársaság elnöke

Sólyom László nyerte az államfőválasztást, miután a kedd délután tartott harmadik fordulóban megszerezte a szavazásban résztvevő parlamenti képviselők többségének a támogatását - jelentette be Mandur László, az Országgyűlés alelnöke. Sólyom László 185 szavazatot, Szili Katalin pedig 182 szavazatot kapott. Cikkünkben a választás képriportja is megtekinthető.


Dátum: 2005-06-07 15:34:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=39278
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-04 21:53:19.667115, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2


Mind a 386 képviselő átvette a szavazólapot, és közülük 17-en azonnal visszaadták azt. 368-an adtak le szavazatot, ezek közül 367 szavazat volt érvényes.

Mandur László bejelentette: a szavazás érvényes és eredményes volt. Így Sólyom László, az Alkotmány rendelkezése szerint 2005. augusztus 5-től veszi át a köztársasági elnöki tisztet. A bejelentést követően a parlamenti patkó jobboldalán elkezdték énekelni a Himnuszt, amihez egységesen csatlakoztak az ülésteremben tartózkodók. A megválasztott Sólyom Lászlónak elsőként Mádl Ferenc és Szili Katalin gratulált. Ezután az ünnepélyes eskütétel következett. Mandur László felkérésére Sólyom László - aki a földszinti páholyból kísérte figyelemmel a történteket - az ülésterem közepére ment, és ott letette az ünnepélyes esküt. Az eskütétel után először Mádl Ferenc, a távozó köztársasági elnök, majd Sólyom László mondott rövid beszédet. Az ünnepi esemény végén a jelenlévők felállva hallgatták meg a Himnuszt.

***

Sólyom László 1942. január 3-án született Pécsett. 1964-ben ott végezte el a jogi egyetemet, majd bírósági fogalmazóként kezdett dolgozni és közben könyvtárosi képesítést is szerzett. 1966-tól a jénai egyetem jogi fakultásán, a polgári jogi tanszéken tanársegéd volt, s a német polgári jogból is doktorált.

1969-83-ban az MTA Állam- és Jogtudományi Intézetében, 1970-75-ben az Országgyűlési Könyvtárban tudományos kutató, 1983-tól az ELTE jogtudományi karának polgári jogi tanszékén egyetemi tanár, 1996-tól a Pázmány Péter Katolikus Egyetem tanszékvezető egyetemi tanára, s 2002-től az Andrássy Gyula Budapesti Német Nyelvű Egyetem egyetemi tanára is.

1989-től az Alkotmánybíróság elnökhelyettese, 1990-98-ban első elnöke volt. Az ő vezetésével működő testület több fontos kérdésben is határozatot hozott, ilyen volt például a halálbüntetés eltörléséről, a köztársasági elnök jogállásáról, a népszavazás alkotmányos tartalmáról, a terhességmegszakításra vonatkozó jogszabályokról, a kárpótlási törvényről szóló döntés.

1994-től a Nemzetközi Jogászbizottság tagja. 1998 óta az Európa Tanács Velence-bizottságának tagja.

Kezdettől fogva részt vett a Duna mozgalomban. A Duna Kör alapító tagja, s az 1980-as évek elejétől a nem hivatalos környezetvédelmi mozgalmak jogi tanácsadója. 1987-ben a Magyar Demokrata Fórumnak alapító tagja, 1989-ben elnökségi tagja volt. Tevékenyen részt vett az Ellenzéki Kerekasztal munkájában. Ösztöndíjjal tanulmányutat tett a berkeley-i Kaliforniai Egyetemen, a Kölni, a Frankfurti Egyetemen és a hamburgi Max Planck Intézetben. 1999-2000-ben a Kölni Egyetem vendégprofesszora volt. Kutatási területe: a polgári jog története, összehasonlító polgári jog, alkotmányjog. 1999-ben a Kölni Egyetem díszdoktorává választották. 1975-ben az állam- és jogtudomány kandidátusa lett, 1981-ben elnyerte a tudomány doktora fokozatot. 2001 óta az MTA levelező tagja. 1999-ben Humboldt-díjat, 2003-ban Nagy Imre-érdemrendet kapott.

Publikációi hazai és külföldi szaklapokban jelentek meg. Főbb művei: A polgári jogi felelősség hanyatlása (1977), Környezetvédelem és polgári jog (1980), A személyiségi jogok elmélete (1983), Verfassungsgerichtsbarkeit in Ungarn (1995), Constitutional Judiciary in a New Democracy: The Hungarian Constitutional Court (1999), Az alkotmánybíráskodás kezdetei Magyarországon (2001), Pártok és érdekszervezetek az Alkotmányban (2004). Könyvei közül több külföldön is megjelent. Német, angol és francia nyelven beszél. Felesége tanárnő. Két felnőtt gyermeke és kilenc unokája van.

MTI - fideszfrakcio.hu

Kapcsolódó elemek