Emléktábla a dicső hősök győri tartózkodásának tiszteletére

Dr. Szakács Imre, a Győr-Moson-Sopron Megyei Közgyűlés elnöke az alkotóval, Solta E. Tamással közösen leplezte le szerdán azt a faliképet, melyet a Győr-Moson-Sopron Megyei Önkormányzat megbízásából készített a szobrászművész, az 1455. évi győri országgyűlés 550. évfordulója emlékére.

Dátum: 2005-06-08 14:06:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=39328
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-04 21:53:34.962041, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2

A dombormű a megyei levéltár falán emlékeztet minden arra járót a jeles eseményre és az azon megjelent híres történelmi személyekre, Hunyadi Jánosra, a "törökverőre" és Kapisztrán Szent Jánosra. Az emléktábla leleplezése előtt a megyei közgyűlés elnöke mondott avatóbeszédet.

***

Tisztelt, Hölgyeim és Uraim! Tisztelt, emlékező Közönség!

A közös múlt emlékezete már az emberi kultúra hajnalán is természetes igény volt. Az ókori népek, az egyiptomi, a görög, majd a latin, indiai és perzsa mítoszok, az istenek, félistenek, hősök kalandjai időtlen időkön keresztül szálltak nemzedékről nemzedékre, s arról regéltek, hogy mi és hogyan történt a régi időkben.

"Emlékezzünk régiekről,

Szkítiából kijöttekről,

Magyaroknak eleikről

És azoknak vitézségükről."

Így kezdődik a legrégebbi fönnmaradt magyar nyelvű krónikás énekünk is, melyet "Ének Pannonia megvételéről" címmel Csáti Demeter deák írt a XVI. század első felében.

A magyar történelem évezredes múltja sokszor késztette fiait hősies és dicső cselekedetekre, a haza védelmére. Legendák, mondák, dalok és versek őrzik ezeket a tetteket. Az idő múlásával sorra kerülő évfordulók pedig jó alkalmat teremthetnek az emlékezésre.

Ilyen alkalom a mai is, amikor Soltra E. Tamás szobrászművész művészien megmunkált faliképének elhelyezésével fejezzük ki nagyrabecsülésünket a múlt azon eseménye előtt, amely a haza, sőt Európa védelméért meghirdetett török elleni hadjárat elindítója volt.

550 évvel ezelőtt, 1455 június elején a Magyar Királyság főurai tanácskozásra gyűltek össze Győrben. Személyesen vagy követei révén képviseltette magát mindenki, akinek beleszólása volt az ország ügyeibe. Megjelent Hunyadi János, Brankovics György szerb fejedelem, elküldte követeit

V. László az ifjú magyar király is, és lehet, hogy személyesen jelent meg a Hunyadi család legnagyobb ellenfele, Cillei Ulrik is.

A tanácskozáson két szorosan összekapcsolódó téma került napirendre. Az ország belső békéjének biztosítása, valamint az oszmán-törökök támadására való felkészülés.

A győri tanácskozásnak az egykori ferences rendház, a győri ferences rend tulajdonában lévő épületegyüttes adott otthont, amely - a kutatások szerint - e ház helyén állt.

Tisztelt, Hölgyeim és Uraim!

Az 550 évvel ezelőtti eseményhez kapcsolódva két - a domborművön is megmintázott - történelmi személyiségről, azok néhány jellemvonásáról szeretnék pár szót szólni.

Kapisztrán János életének utolsó szakasza és hősies önfeláldozása Magyarországhoz kapcsolódik. ,,A magyar rendek először 1452-ben hívták őt Magyarországra Isten igéjének hirdetése végett.

Mikor a frankfurti birodalmi gyűlésen Magyarország megsegítéséért küzdött, ígéretet tett, hogy személyesen is eljön hozzánk. Ekkor kezdte hangoztatni felismerését, hogy Magyarország megsegítésén múlik Európa és a kereszténység jövője a török veszedelem miatt. Írt a burgundi fejedelemnek, a pápának és a császárnak, hogy késztessék összefogásra az uralkodókat.

,,Kapisztrán János 1455 májusában a Zala megyei Lendva közelében lépte át a határt, és július elsején érkezett Győrbe, az országgyűlésre. Itt kapta kézhez az új pápa, III. Callistus levelét, amelyben megbízta, hogy hirdesse meg Magyarországon a török elleni hadjáratot. Ő volt az összes keresztesek igazgatója, vezére, bírája, kapitánya és parancsnoka''. Fáradhatatlan volt a seregek toborozásában és a harcban egyaránt. A zimonyi táborba gyűlt keresztesekhez a következő beszédet intézte:

,,Ne nyújtsátok ki kezeteket rablott jószág után, hanem szálljatok szembe Krisztus keresztjének ellenségeivel. Űzzétek el őket, ne engedjétek, hogy a kereszténységet legyűrjék. ...... Legyetek bátrak a harcban, küzdjetek meg az ősi kígyóval, és megnyeritek az örök boldogságot! ...... Ó, fiaim, ó, legkedvesebb magyarjaim! Fel a csatára a török ellen!''

Kapisztrán Szent János dicső tetteivel elévülhetetlen érdemeket szerzett Európa, s a magyar hon megmentéséért.

Tisztelt Emlékezők!

A felavatásra kerülő faliképen megmintázott másik személy Hunyadi János, a "törökverő". Gaál Mózes 1933-ban adta közre történeti elbeszéléseit, amelyben "Hunyadi János utolsó győzelme" című írásában emlékezik meg a nándorfehérvári ütközetről. A harc leírása és a vitézség bemutatása mellett megható képet fest Hunyadi János emberségéről és személyiségéről is:

"Ragályos betegség ütött ki a táborban. Beteg lett az óriási testi és szellemi munka által elcsigázott dicső vezér is. Átvitette magát Zimonyba. Magához hivatta feleségét, László és Mátyás nevű két fiát és hű barátját Kapisztrán Jánost. Szívreható búcsút vett feleségétől, magasztos szavakban oktatta fiait. Azt hagyta reájuk, hogy szeressék mindenekfelett a hazát, járjanak a becsület egyenes útján, legyenek jó vitézek, türelmes keresztények. Azután fölvette a halottak szentségét és Kapisztrán karjai között kilehelte nagy lelkét. Az a hős, aki húsz nagy csatában ezerszer állott szemben a halállal, szép csendesen keresztényi megnyugvással elszenderült. Meggyászolta a keresztény világ és maga Mohamed is, aki - midőn Hunyadi halálhírét meghallotta, így szólott: - "Benne a világ legnagyobb emberét vesztette el."

Ma a nagyok emlékét érc-szobrokkal örökítik meg, neked, te nagy hős, elég a gyulafehérvári templom sírboltjában az a kis hely,

hová hűlt tetemedet helyezték; a te dicső alakod örökké élő szobor. A hazaszeretet, a becsületesség, a hadvezéri nagyság örök mintaképe."

Álljon tehát itt e ház falán ez az emlékmű: a hazaszeretet, a becsületesség és a történelmi nagyság jelképeként. Legyen a hűség és a hazafiúi kitartás szimbóluma. Tegyen tanúbizonyságot a hősiesség és a bátorság dicső vállalása mellett minden erre járó számára. Hiszen ezek a nemes emberi erények olyan tulajdonságok, melyeket nem lehet meghamisítani. Melyek nem ismernek képmutatást, s más népek fiaiból is tiszteletet válthatnak ki.

Egy neves XIX. századi francia gondolkodó így vélekedett erről: "A magyar nemzet a hősiesség, a lelki nagyság és a méltóság arisztokráciája. Mikor fogjuk adósságunkat ez áldott nemzet iránt leróni, mely a Nyugatot megmentette?

Vajha a francia történetírás leróhatná már egyszer hálájának adóját a magyarsággal, a nemzetek hősével szemben. E nemzet hősi példájával felemel és megnemesít minket. A magyar hősiesség a magas erkölcs megnyilatkozása."

Tisztelt Vendégeink!

Az utókor nevében ezen emlékmű elhelyezésével és felavatásával rójuk le tiszteletünket a hősök dicső cselekedete előtt.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket.

fideszfrakcio.hu