Lapátra kerülhetnek a kispékségek

Nem halasztható tovább a liszt, a kenyérféleségek és a péksütemények árának emelése, mivel immár nemcsak a pékek, hanem a jó magyar kenyér sorsa is függ az intézkedéstől. A malomipar és a sütőipar is fennmaradási gondokkal küzd, így a lakosság megértését is kérik a szükséges lépésekhez.

Dátum: 2005-06-10 16:20:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=39438
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-04 21:54:08.538622, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2

A pékek már 2003 óta nem tudtak árat emelni, és az év elején tovább rontott a helyzeten, hogy a hipermarketeknek sikerült jelentősen lenyomni a kenyér árát - mondta Ilonka Boldizsár, a Magyar Pékszövetség elnöke. Az igazán kritikus állapothoz végül a gáz, a villamos energia és az üzemanyag árának, valamint a minimálbéreknek az emelkedése vezetett. A pékek már hosszú ideje tartalékaikat élik fel, ezt mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy tavaly ötvenhat, az idei első negyedévben pedig harmincnégy pékség húzta le a rolót. Ha nem sikerül tíz-tizenöt százalékos emelésről megegyezni a kereskedelmi partnerekkel, további pékségek mehetnek tönkre, ezzel pedig veszélybe kerülhet a jó magyar kenyér jövője is - mondta Ilonka Boldizsár. Érdekes tény, hogy a hazai átlagos kenyérfogyasztás fejenként nyolcvan kilogramm egy évben, ezt figyelembe véve a tervezett emelés mindössze százharminc forintos többletköltséget jelentene a fogyasztóknak, így a pékek bíznak abban, hogy a lakosság megértéssel fogadja a döntést. Július elsejétől tehát szórványosan kell áremelésekre számítani, ami azonban nagyrészt a kereskedelmi partnerektől függ, hiszen vevőcsalogató akcióikhoz továbbra is csak a kenyér és a hús árának csökkentését tudják felhasználni. A hipermarketek olcsó termékei is nehezítik az érdekérvényesítést, mivel a magyar pékektől eltérő technológiával készítik a péksüteményt, ami így, igaz, hogy olcsóbb, de tele van E-adalékokkal, és lassan már köze sincs a kenyérhez.

Vancsura József, a Gabonatermesztők Országos Szövetségének elnöke nem tartja jelentősnek a liszt esetében is tervezett tíz-tizenöt százalékos emelést, annál is inkább, mivel az utóbbi évben majdnem negyven forinttal csökkent a liszt kilónkénti ára. Mindezt a búza ára is befolyásolja, ami a világpiacon is nyomott és intervenciós, vagyis uniós kényszerfelvásárlási ára is csupán huszonöt forint. Huszonöt forintos búzából pedig nem lehet harminchat forintos lisztet előállítani, mivel az előbb-utóbb a malomipar megszűnéséhez vezetne. A gázolaj- és energia áremelések pedig az ő esetükben is gondokat okoztak, akárcsak a gabonatermelőknél, vagy a pékeknél - erősítette meg Vancsura. Érdemes azonban tisztázni, hogy a liszt árának emelését a malomipar kezdeményezte, nem pedig a termelők.

A Gabonaszövetség elnöke, Makay György kérdésünkre elmondta, gazdasági kényszer eredménye a tervezett áremelés, mivel a malmoknak már egy éve nincs nyereségük. Szokatlan az időpont is, de éppen az aratás közeledtével sürgető a probléma, mivel a malmoknak az alapanyag felvásárlásához bankkölcsönre van szükségük, ahhoz pedig eredményes tevékenységet kell bemutatniuk. A mostani helyzet pedig inkább nevezhető öldöklő árversenynek, mint eredményes tevékenységnek. Makay szerint olyannyira sürgető a probléma, hogy még júniusban érvényesíteni kell az emelést, bár ez a vevőkkel való megállapodástól is függ. Amennyiben komoly ellenállásba ütközik a lépés, súlyos piaci gondokra kell felkészülni, ami a magyar malomipar megszűnéséhez is vezethet. A Gabonaszövetség előzetes számításai szerint a liszt árának emelése csupán háromszáz forintos többletköltséget jelentene évente a fogyasztóknak. A tét tehát nagy, pedig három gombóc fagyi árán múlik. El kell tehát gondolkozni, hogy mi a jobb: egy egészségesen működő ipar, vagy haldokló malmok, és jelentős munkanélküliség - teszi fel a kérdést Makay György.

Egy kilogramm kenyér árának megoszlása a következőképpen néz ki:

- anyagköltség, vagyis a felhasznált liszt (1 kilogramm kenyérhez 7,4 dkg), élesztő, só tejpor, margarin ára 37%

- energiahányad 24,8%

- bérek 28,8%

- egyéb 9,4%

Ez a felosztás még nem tartalmazza a nyereség hányadát.

Forrás: Hídlap