A kárpáti németek elvárásai és a Benes-dekrétumok
A kollektív bűnösséget kimondó Benes-dekrétumok nyomán törvényesített második világháború utáni jogsértéseket a szlovákiai magyarokhoz hasonlóan elszenvedő kárpáti németek Szlovákiában maradt kis közösségének nem vagyonjogi, inkább csak erkölcsi kárpótlást célzó elvárásai vannak a jelenkori Szlovákiával szemben, melynek kormányától elvárják, hogy "minősítse a erkölcstelennek a dekrétumokat".
Dátum: 2005-06-13 16:48:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=39519
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-04 21:54:34.247865, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2
Erről a Szlovákiában élő Kárpáti Németek Szövetségének (KNS) elnöke beszélt újságíróknak hétfőn Pozsonyban. Ondrej Pöss szerint a második világháború utáni években a kárpáti németeket ért jogsértések óhatatlanul valamiféle rendezésre szorulnak, mert a restitúcióból kimaradt, ma is Szlovákiában elő németekben igenis maradt sérelem, ami az erkölcsi jóvátételt indokolná. - Az annak idején kitelepített, jelenleg döntően Németországban és Ausztriában élő kárpáti németek azonban már nem kívánnak visszatérni Szlovákiába - mondta arra utalva, hogy a kitelepítetteknek aligha vannak követeléseik Szlovákiával szemben.
A magyarok által a jogfosztottság éveiként emlegetett időszakban, 1945. és 1948. között 150 ezer kárpáti németet is kitelepítettek Szlovákiából, ahol ma mindössze 5400 lélekszámú közösség vallja magát kárpáti németnek. Szövetségük elnöke a TASR szlovák közszolgálati hírügynökség jelentésének fogalmazása szerint "lehetségesnek tartja, hogy a ma is Szlovákiában élő németek esetleg sérelemként érzékelhetik a Benes-dekrétumokat". A szlovák kereskedelmi hírügynökség, a SITA azonban úgy fogalmaz, hogy az érintett kárpáti németek megítélése szerint "a kollektív bűnösség kellemetlen érzete elfogadhatatlan". Ezzel együtt a kárpáti németek már korábban is kinyilvánították, hogy nem éreznek gyűlöletet a szlovék nemzettel szemben, ellenkezőleg: a kölcsönös megértésre törekednek, és ennek jegyében kezdeményezik a helyzetből kivezető megoldást kereső tárgyalásokat.
Ezzel együtt a KNS úgy ítéli meg, hogy a szlovák kormány valamilyen alapösszeg letételével létesíthetne egy olyan alapítványt, amely alkalmas lenne a kárpáti németek szociális, kulturális és közművelődési törekvéseinek támogatására, úgy, ahogy ezt a kormány a zsidó közösség támogatásának szándékával már megtette, amikor 800 millió korona alaptőkét letéteményezett, melynek kamatait a zsidók ilyen célokra tudják hasznosítani. - A kisebbségi kultúrák finanszírozásának rendjét akár egy törvénnyel is állandósítani lehetne - vélekedett Pöss arról, amit a Magyar Koalíció Pártja (MKP) hosszú ideje szorgalmaz, következetesen - de egyelőre eredménytelenül - ragaszkodva a kisebbségi kultúrák finanszírozását szavatoló törvény megalkotásához.
Elemzők szerint a kárpáti németek igényei érthető módon alatta maradnak a szlovákiai magyarok képviseletében elhangzó elvárásoknak, amelyekben többször megfogalmazódott a bocsánatkérés és a jelképes jóvátétel igénye, különös tekintettel arra, hogy a bocsánatkérést a hivatalos szlovák politika a németek és a zsidók felé már évekkel korábban megtette, a zsidók anyagi jóvátétele ügyében is megoldást talált, ellenben a magyarok felé mindkét tekintetben adós.
MTI - fideszfrakcio.hu