Szambát jár a magyar húspiac
Nem elég, hogy a csatlakozás óta huszonnégy ország termékeivel kell felvennie a versenyt a magyar áruknak, de a feketegazdasággal folyó állandó harc mellett sok külföldi beszállító is sanyargatja a magyar húsipart. Ez nem jelentene feltétlenül veszélyt a magyar feldolgozóiparra, feltéve, ha az állam végre kellő súllyal lépne fel a hazai termékek védelme érdekében.
Dátum: 2005-06-13 17:48:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=39530
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-04 21:54:37.627521, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2
Egy hazánkban is népszerű hipermarketben egy kilogramm Brazíliából származó panírozott csirkemell filét 649 forintért kínálnak a héten. Az öszszehasonlítás kedvéért érdemes tudni, hogy az alapanyagnak számító magyar csirkemell 900-1200 forint között mozog, így nem csoda, ha az árérzékenységéről híres hazai vásárló előnyben részesíti a dél-amerikai húst. A Baromfi Terméktanács igazgatója, Takács László teljes liberalizmust emleget a csatlakozás óta, és álszent farizeusnak tartja az uniót, mivel Brüsszelben köztudott, hogy a francia cégeknek egyre nagyobb érdekeltségeik vannak a brazil baromfifeldolgozó vállalatokban. Ennek köszönhetően az Európai Unió vámmentes kedvezménnyel várja a dél-amerikai beszállítókat, saját tagországainak piacait sújtva ezzel. Sajnálatos tény, hogy az uniós előírások csak a tagországokra vonatkoznak, így versenyelőnyhöz juthatnak olyan termelők, mint Brazília, aki továbbra is felhasznál antibiotikumokat, és a nálunk már betiltott húslisztet az állattenyésztésben - erősítette meg Takács László. A húsok minősége ettől nem jobb, nem roszszabb, és nem is veszélyesebb, mint a hazaié, ellenben a jobb körülmények olcsóbb előállítást tesznek lehetővé. Ebben a dél-amerikai országban majdnem hárommillió ember él baromfitenyésztésből, így érthető, hogy az ottani állam is támogatja az ágazatot, ami további előnyökhöz juttatja Brazilíát az unió piacain.
Menczel Lászlóné, a Magyar Húsiparosok Országos Szövetségének titkára szerint egyenlő versenyfeltételekre lenne szükség, amihez elsősorban a kormány hozzájárulására lenne szükség. Az állatorvosi vizsgálatok és a hulladékmegsemmisítés terén óriási pluszköltségekkel terhelik ugyanis nemcsak a termelőket, hanem a húsfeldolgozókat is. Ez utóbbi Szlovákiában negyven százalékkal alacsonyabb, míg itthon a hulladékfeldolgozást végző Atev Rt. monopolhelyzete is hozzájárul a tetemes költségekhez. Az élelmiszereket terhelő Áfa is magasabb itthon, hiszen míg nálunk tizenöt százalékot fizettet az állam, addig Németországban mindössze hét százalékot visz el a költségvetés. Menczel Lászlóné nehezményezi, hogy a magyar termékekkel szemben sokkal szigorúbb ellenőrzéseket végeznek, mint a külföldről jövő húskészítmények vizsgálatakor. Az ágazat kiszolgáltatottságát tovább növeli az áruházláncok agresszív vevőcsalogató politikája, és a kereskedelmi törvény sem nyújt semmiféle védelmet a termelőknek. Az egész ország érdeke tehát, hogy sem a termelő-, sem a feldolgozóipar piaca ne csökkenjen, így a magyar termékek fokozott védelmére lenne szükség kormányzati szintű intézkedésekkel.
A sütőipar és a gabona feldolgozók után a húsipar is nehéz helyzetbe kerülhet, főleg ha nekik is egyedül kell megvívniuk a harcot, mindenféle állami segítség nélkül.
Forrás: Hídlap