A Gulágra deportált honfitársaikról emlékeztek a balti országok
Gyászszalaggal kötötték át a nemzeti lobogót, és ünnepélyesen emlékeztek meg a három balti köztársaságban kedden arról, hogy a szovjet hatóságok hatvannégy évvel ezelőtt ezen a napon kezdték meg honfitársaik tömeges deportálását.
Dátum: 2005-06-14 20:40:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=39596
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-04 21:54:57.890249, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2
Litvániában a Gyász és Remény Napjának nevezett emléknapon parlamenti képviselők az áldozatokra emlékeztek beszédeikben, Oroszországot pedig arra hívták fel, hogy ismerje el a térség szovjet megszállásában játszott központi szerepét, amit Moszkva mindeddig vonakodott megtenni. Valdas Adamkus litván elnök ünnepi beszédében megjegyezte, hogy ma újfent hallatszanak az ország megszállását kétségbe vonó hangok, Vilnius azonban nem mond le a történelmi eseményekről alkotott saját értékeléséről. Algirdas Brazauskas litván kormányfő felszólította a balti államokat, Lengyelországot és Magyarországot, hogy közösen oldják meg a szovjet megszállásért járó kártérítés kérdését. Brazauskas a vilniusi közszolgálati rádiónak nyilatkozva hangsúlyozta: nemcsak Litvánia formálhat jogot Oroszországgal mint a Szovjetunió jogutódjával szemben a megszállás okozta károk után járó kártérítésre. "Ez a balti államokra, Lengyelországra, Magyarországra és más országokra is vonatkozik" - jelentette ki Brazauskas. Ezzel kapcsolatban azt javasolta, hogy tegyenek közös lépéseket nemzetközi szervezetek közreműködésével a kérdés Oroszországgal való rendezése érdekében.
A litván parlament kedden határozatot is el akart fogadni a szovjet megszállás okozta károk miatt Oroszországgal szemben fennálló vilniusi kártérítési igényről, ám ezt későbbre halasztották. A parlament alelnöke ezt azzal indokolta, hogy a törvényhozás keddi ülésnapja a tervezettnél tovább tartott, ezért e kérdés megvitatását egy másik napra halasztották el.
A szomszédos Lettország államfője, Vaira Vike-Freiberga Rigában a Szabadság Emlékmű előtt helyezte el az emlékezés virágait, az ünnepségre összegyűlt tömeg - köztük néhány idős túlélő - előtt pedig arra hívta fel honfitársait, hogy ne feledjék a történteket.
Arnold Rüütel észt elnök egy tallinni konferencián úgy vélekedett, hogy csaknem minden észtnek van deportált hozzátartozója, ezért a deportálásokat csaknem minden honfitársa megszenvedte.
A szovjet hatóságok 1941. június 14-én kezdték meg a balti országok állampolgárainak tömeges deportálását a Szovjetunió távoli vidékeire, köztük Szibériába. Összesen több mint 150 ezer litvánt, 100 ezer lettet és 35 ezer észtet deportáltak a következő öt évtized alatt. Közülük sokan soha nem látták viszont hazájukat, azok pedig, akik esetleg hazatérhettek, azzal szembesültek, hogy már mások laknak otthonaikban. A Szovjetunió 1940 júniusában szállta meg a három balti köztársaságot, ám a náci német csapatok egy évvel később kiverték onnan a Vörös Hadsereget, amely 1944-ben vonult be újra a balti országokba.
MTI - fideszfrakcio.hu