Szlovák lapvélemény Miklosko budapesti bocsánatkérésének szlovákiai visszhangjáról
A szlovákiai magyarok második világháború utáni meghurcoltatásáért szombaton Budapesten - a saját nevében - bocsánatot kérő szlovák kereszténydemokrata politikus, Frantisek Miklosko lépésének szlovákiai visszhangját értékelő liberális lap, a SME cikkírója úgy látja, hogy a szlovák politikusok helytelenül viszonyulnak a múlt kényes kérdéseihez.
Dátum: 2005-06-15 11:34:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=39616
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-04 21:55:03.733321, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2
A cikkíró, Marian Lesko szerint a Miklosko álal felkavart állóvíz felszínre hozta azt, amit T.G. Masaryk múlt századi cseh államférfi és filozófus "kóros üledéknek" nevezett. Lesko felsorolja, hogy a szlovák politikusok - ellenzékiek és kormánypártiak - hogyan határolódtak el rendre Miklosko lépésétől, aki Budapesten, az Adalbert-díj átvételekor elhangzott beszédében, a saját nevében bocsánatot kért a szlovákiai magyarok kollektív bűnösség elvére alapozott, második világháború utáni meghurcoltatásáért.
Miklosko pártja, a szlovák Kereszténydemokrata Mozgalom (KDH) és a másik kormánypárt, a Mikulás Dzurinda vezette Szlovák Demokratikus és Keresztény Unió (SDKÚ) úgy döntött, hogy nemcsak Mikloskótól, hanem a történelmi igazságtól is megvédi a szlovák nemzetet. Más pártok reagálása sem nagyon különbözött. Az egyik a magyarok állítólagos bűnösségének megfelelő megtorlások helyénvalóságáról beszélt, a másik azzal kérkedett, hogy a szlovákok "nem építettek koncentrációs táborokat és nem ástak tömegsírokat a magyaroknak".
Márpedig minden korrekt történész, aki ezzel a korral - a szlovákiai magyarok 1945-1948 közti jogfosztottságának éveivel - foglalkozik, ugyanarra a következtetésre jut, mint Ján Sutaj szlovák történész, aki kimondta: a magyar nemzetiségű lakosság ellen hozott intézkedésekkel, meghurcoltatásokkal értelmetlen traumát okoztak a magyaroknak. A jelenkori szemlélet szerint ez igenis megbánást kellene ébresszen - hangsúlyozza Lesko. Ezzel szemben Szlovákiában a Miklosko jelezte megbánás nemtetszést vált ki - utal rá a cikkíró és idézi Ivan Gasparovic államfőt, aki egyetértett azzal, hogy a szlovák parlament bocsánatot kért a gázkamrákban elpusztult zsidók, a kitelepítéskor agyonlőtt kárpáti németek szenvedéseiért, a magyarok esetében azonban nem tartja helyénvalónak a megkövetést, mert szerinte a magyarokat nem érték ilyen sérelmek.
"Mintha az állampolgárság megvonása, a vagyonelkobzás, a kollektív bűnösség címén végrehajtott kitelepítés nem lenne elég ok annak kimondására, hogy bocsánat" - így a SME cikkírója, aki szerint Frantisek Miklosko bocsánatkérése megmutatta, "mennyire vastag réteget képez a most felszínre került kóros üledék", és hogyan tekintenek a múlt kényes kérdéseire a szlovák politikusok.
MTI - fideszfrakcio.hu