Miklosko: a zsidók kárpótlása jó minta lenne
Frantisek Miklosko, a szlovák parlament volt elnöke személyes bocsánatkérése a szlovák pártoknál nem talált kedvező visszhangra, a kereszténydemokrata politikus mégsem bánta meg kijelentését. Az esztergomi Hídlapnak adott interjúban elmondta: a két ország még nem készült fel a kölcsönös bocsánatkérésre, de erről, valamint a felvidéki magyarok kárpótlásáról mindenképpen beszélni kell.
Dátum: 2005-06-16 20:32:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=39716
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-04 21:55:35.921472, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2
Miklosko elmondta: úgy érezte, a Szent Adalbert díj átadása méltó alkalom arra, hogy kimondja: Szlovákia bocsánatkéréssel tartozik a felvidéki magyaroknak. Kijelentését nem bánta meg az őt ért bírálatokat követően sem, és úgy véli, hogy ezen az áron sikerült rávilágítania egy olyan, régóta húzódó ügyre, amiről nem szabad hallgatni. Nem csak az egyes országok parlamentjében, de államközi szinten is rendezni kell a fennálló feszültségeket.
Jogosnak tartja az MKP azon követelését, hogy Szlovákia kérjen bocsánatot a felvidéki magyaroktól?
A kérdéssel már régóta foglalkozom, de úgy vélem, nem csak Szlovákiának kellene bocsánatot kérnie a magyaroktól. Amikor még én voltam a parlament elnöke, és a későbbiek folyamán is nagyon intenzíven dolgoztunk Bugár Bélával, Szili Katalinnal és Pavol Hrusovskyval, a parlament jelenlegi elnökével azon, hogy sor kerüljön a kölcsönös bocsánatkérésre. Akkoriban ugyan részletkérdésekbe nem mentünk bele, de nem hivatalosan már sor került a bocsánatkérésre a két tárgyalófél között. Ez viszont nem talált politikai szinten táptalajra, hiszen a kérdés nagyon érzékenyen érinti mindkét felet.
Mi indította arra, hogy a saját nevében bocsánatot kérjen a felvidéki magyaroktól?
Már akkor, amikor a parlament elnökének megválasztottak, elkötelezett híve voltam a nemzetek közötti megbékélésnek. 1990 karácsonyán például az én indíttatásomra kért bocsánatot a kormány és a parlament a zsidóktól. 1991 februárjában pedig elfogadtunk egy nyilatkozatot, amelyben elítéltük a németek kollektív bűnösségének elvét. Úgy gondolom, folyamatos elégedetlenségeknek lesz forrása, ha nem kerül sor a megbékélésre a két nemzet között. Ezért szántam rá magam arra az egyoldalú lépésre, hogy a saját nevemben bocsánatot kérjek a felvidéki magyaroktól. A Szent Adalbert díj budapesti átadásakor kiváló alkalom nyílt arra, hogy elmondjam: a felvidéki magyarokat Szlovákiának meg kell követnie.
Szlovákia felkészült erre?
Erre sem Szlovákia, sem Magyarország jelenleg nincs felkészülve. Elég, ha megnézzük, hogy az én személyes kijelentésemre is milyen reakciók hangzottak el. Azonban mindenképpen örülök, hogy elmondhattam a véleményemet. Annál is inkább, mert így rávilágítottam egy olyan égető problémát, amelyről mindannyian tudjuk, hogy mindenképpen beszélni kell.
Nem bánta meg kijelentését akkor sem, amikor ezért egyes szlovák politikusok kereszttüzébe került?
Természetesen nem, ilyesmivel nekem semmi gondom nincs.
Elképzelhetőnek tarja, hogy Szlovákia a felvidéki magyarokat anyagilag is kárpótolja?
Bizonyára nem lesz arra lehetőség, hogy személyeket kárpótoljanak. Ez ugyanis több problémát felvetne. Ennek ellenére úgy gondolom, hogy erről is beszélni kell. A zsidók esetében választott kárpótlást például nagyon érdekesnek tartom.
***
Ivan Gasparovic köztársasági elnök hallani sem akar a Benes-dekrétumok megnyitásáról. Szerinte az a magyar kisebbségnek előnytelenebb lenne, mint a szlovákoknak. A szlovák államfő elmondta: a Benes-dekrétumoknak megvolt a maguk jelentősége a fasizmus elleni harcban. Gasparovic szerint a magyarok nem szenvedtek annyit a második világháború után, mint például a zsidók, vagy a németek, és ezért nincs szükség arra, hogy kárpótolják őket.
Forrás: Czigler Mónika, Hídlap