Bush a kongresszus jóváhagyása nélkül is megtámadhatja Irakot

A Fehér Ház alkotmányjogászai úgy ítélik meg, hogy George Bushnak nincs szüksége a kongresszus jóváhagyására Irak megtámadásához, a tanácsadók egy része szerint azonban politikai szempontból mégis célszerű lenne, ha az elnök a törvényhozás beleegyezését kérné.

Dátum: 2002-08-26 17:16:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=3659
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-04 17:42:00.067777, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2

A The Washington Post beszámolója szerint Bush elnöknek azért nem kell a kongresszus beleegyezését kérnie, mert továbbra is hatályos a törvényhozás 1991 évi határozata, amelyben felhatalmazást adott a mostani elnök apjának, idősebb Bush korábbi elnöknek az Irak elleni háborúhoz. Az Albero R. Gonzales vezette jogászok okfejtése szerint Szaddám Huszein nem teljesítette az öbölháború befejezésének a feltételeit. Az 1991-es kongresszusi határozat engedélyezte, hogy az Egyesült Államok katonai erőt alkalmazzon az ENSZ Biztonsági Tanácsa határozatainak kikényszerítésére. Az egyik követelés úgy szólt, hogy Irak számolja fel tömegpusztító fegyvereit és nyissa meg az országot az ENSZ fegyverzetellenőrei előtt. Irak ennek a követelésnek máig sem tett eleget. Jogi szempontból Bush elnöknek ezért teljes felhatalmazása van, s ha hozzájárulást kérne a katonai erő alkalmazásához, azzal maga vonná kétségbe ezt a felhatalmazást. A Fehér Ház szóvivője úgy nyilatkozott, hogy Bush "konzultálni" fog a kongresszussal minden, az iraki háborúval kapcsolatos döntéséről. Az elnök maga is többször megígérte, hogy tárgyalni fog, kikéri a kongresszus véleményét, de azt sose mondta, hogy az engedélyét is kérni fogja. A belső vitákban a lap tudomása szerint sokan úgy vélik, politikailag célszerű lenne a kongresszus belegyezését kérni, ez jót tenne az elnök és a törvényhozás viszonyának valamint a közvélemény is értékelné. A hozzájárulás kérésekor is ki lehet domborítani, hogy arra jogilag nem is lenne szükség. Bush támogatói is beterjeszthetnek törvénytervezetet az iraki háború támogatására, ebben az esetben az elnöknek magának nem is kellene engedélyt kérnie a kongresszustól. Sajtóhírek szerint republikánusok egy csoportja éppen erre készül szeptember első napjaiban. Az Egyesült Államok alkotmánya az elnök kezébe adta a hadsereg főparancsnokának jogait és kötelezettségeit, ugyanakkor a törvényhozásnak a hadüzenet jogát. A kongresszus 1973-ban törvényben felhatalmazta a mindenkori elnököt, hogy előzetes beleegyezése nélkül is bevetheti a hadsereget, de hatvan nap eltelte után (ez az idő további 30 nappal meghosszabbítható) már a törvényhozás beleegyezését kell kérnie a katonai műveletek folytatásához.

MTI - fidesz.hu