Nem sikerült a kijelölt pályára állnia a napvitorlásnak
Nem sikerült a kijelölt pályára állnia szerda hajnalban a Cosmos-1 amerikai-orosz napvitorlásnak, mert hordozórakétájának a hajtóműve felmondta a szolgálatot - közölte a programban résztvevő orosz fél.
Dátum: 2005-06-22 07:27:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=39932
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-04 21:59:50.964531, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2
Az űreszközt a Barents-tengeren egy orosz tengeralattjáróról indították, majd a startot követő 83. másodperben következett be a műszaki hiba. Egyelőre keresik a Cosmos-1-et és a Volna rakétát, és vizsgálatot indítanak a hiba okának a kiderítésére. Ligyija Avgyejeva, a napvitorlást gyártó orosz Lavocskin Intézet munkatársa még nem erősítette meg a hírt, de elmondta: ha valóban nem sikerült a pályára állítás, úgy mindkét űreszköz visszazuhanhat a Földre. A földi irányítás 45 perccel az indítás után vesztette el a rádiókapcsolatot a napvitorlással. Az oroszok 1991-ben és 2001-ben már megpróbáltak a világűrbe küldeni a Cosmos-1-hez hasonló szerkezeteket, de mindkétszer a hordozórakéta meghibásodása miatt nem sikerült pályára állítani a napvitorlásokat.
Ezzel a fajta űreszközzel a szakemberek egy merőben új űrhajózási technikát akartak kipróbálni, amelynek az a lényege, hogy az űreszközt a Napból kiáramló részecskék hajtanák előre. A fénynyomáson alapuló hajtóműtechnikával jelentősen fel lehetne gyorsítani a bolygóközi űrutazásokat.
***
A négymillió dolláros kísérleti űrszondát Volna típusú, a célnak megfelelően átalakított Volna interkontinentális ballisztikus rakétával állították Föld körüli pályára 885 kilométer magasságban. A rakétát a Barrents-tenger térségében orosz tengeralattjáróról indították. A Cosmos-1 négy napon át felvételeket készít a Földről, műszereit akklimatizálja, és csak eztán, várhatóan szombat este bontja ki nyolc, háromszög alakú, alumínium-merevítésű műanyag vitorláját, mint virág a szirmait. Más hasonlat szerint a vitorlázat harminc méter átmérőjű, csupor alakú tükröt formál majd. A 100 kilogramm tömegű szonda a Nap nagy sebességgel kiáramló fotonjait fogja vitorlájába, pontosabban visszaverődésük, a fény visszatükröződése szolgáltatja majd a meghajtást. A Cosmos-1, a műanyag zacskónál ötször vékonyabb, Mylar-vitorláival a Nap elemi részecskéit visszaverve halad majd és 101 percenként kerüli meg a Földet, miközben nagyon enyhe, de egyenletes gyorsulással egyre magasabbra emelkedik, ha minden úgy alakul, ahogy a tervezői elképzelték. A szonda 100 nap alatt elérheti az óránkénti 10 ezer kilométeres, egy év alatt az óránkénti 36 ezer kilométeres sebességet. A Cosmos-1 persze nem él majd ilyen sokáig, mivel a "bordáit" kimerevítő sűrített gáz elillan, majd elenyészik. Az elmélet szerint azonban egy űrvitorlás öt éven belül elérheti a Naprendszer legtávolabbi bolygóját, a Plutót. Vegyi hajtóanyaggal ez kilenc évbe telne a kaliforniai Planetáris Társaság szerint, amely a kísérleti űrvitorlás egyik szponzora és tervezője.
Az ötlet a pasadenai bolygókutató társaság alapítója, a néhai Carl Sagan asztrofizikus, és igazgatója, Louis Friedman képzeletében is megfogant. Friedman az amerikai űrkutatási hivatal, a NASA pasadenai laboratóriumának a munkatársaként a hetvenes években felvetette, hogy küldjenek vitorlás űrszondát űrrandevúra a Halley üstökössel. A Cosmos-1 gyártója az NPO Lavoskin orosz űrügynökség. A költségek mintegy felét az amerikai Cosmos tévéstúdió állta, amelyet Carl Sagan özvegye, Ann Druyan irányít.
MTI - fideszfrakcio.hu