Törvénytelen munkaidő-növelés Gyurcsány volt cégénél

Bár első fokon vesztett, a Gyurcsány Ferenchez közel álló Motim Kádkő Kft. harminchat helyett továbbra is heti negyvenórás munkarendben dolgoztatja alkalmazottait. Emlékezetes: a kormány a heti munkaidő és a munkavállalók kiszolgáltatottságának csökkentését ígérte három évvel ezelőtt a választási kampány során - írja a szerdai Magyar Nemzet.

Dátum: 2005-06-22 07:37:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=39933
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-04 21:59:51.286071, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2

A munkaügyi bíróság elsőfokú ítélete szerint a Motimnél jogszerűtlenül dolgoztatnak heti negyven órában, amiért háromszázezer forintos bírságot szabtak ki - mondta a lapnak Paszternák György, a Vegyipari Dolgozók Szakszervezetének (VDSZ) elnöke. A Népszabadság 2003 májusában közölte, hogy Gyurcsány Ferenc - akkor még ifjúsági és sportminiszter - vállalkozásánál negyven órára emelték a heti harminchat órás munkaidőt. (Megbízatása idejére a jelenlegi miniszterelnök felfüggesztette tulajdonosi jogának gyakorlását.)

A VDSZ az Országos Munkaügyi és Munkavédelmi Főfelügyelethez fordult, amely megerősítette álláspontját, miszerint az itt előállított termékek ma is egészségre káros körülmények között készülnek, így indokolt a csökkentett munkaidő. A Motim perbe fogta a főfelügyeletet, amit az elsőfokú bíróságon elvesztett, ennek ellenére a cég - tudta meg a Magyar Nemzet Paszternáktól - továbbra is negyven órában dolgoztatja alkalmazottait, és másodfokon folytatni szándékozik a pereskedést.

A VDSZ július elején akar tárgyalni a menedzsmenttel, hogy a további pereskedés helyett inkább állítsa vissza a törvényes foglalkoztatást. Paszternák hangsúlyozta: a társaság korábban egyoldalúan módosította a kollektív szerződés munkaidőre vonatkozó részét. Az egészségre káros anyagok használata és a hőterhelés miatti 36 órás heti munkaidő évtizedek óta érvényben van a cégnél, e kedvezményt 1990-ben terjesztették ki az ágazatra.

A Magyar Nemzet megkereste Leitner Györgyöt, de a cég ügyvezető igazgatója szabadságon volt. A vállalat korábban azzal indokolta döntését, hogy a csökkentett munkaidőre vonatkozó rendelet a hatvanas években született, amikor még egészségre ártalmas anyagokat használtak. Ma már ezekkel az anyagokkal nem dolgoznak, és olyan új technológiákat vezettek be, amelyekkel kiküszöbölték az egészségre káros munkafolyamatokat.

A munkaidővel kapcsolatos jogsértésekért ötvenezertől kétmillió forintig terjedő bírság szabható ki. Ha a jogsértés három éven belül megismétlődik, a szankció felső határa hatmillió forintra emelkedik - tudtuk meg a munkaügyi tárcától. A kormány a munkavállalók kiszolgáltatottságának és a heti munkaidőnek a csökkentését ígérte. Nem sokkal miniszterelnökké válását követően Gyurcsány Ferenc bejelentette: nem időszerű a heti munkaidő 40-ről 38 órára való csökkentése. Ismeretes, a száz lépés program rendezett munkaügyi kapcsolatokat sürget a munkaadóktól.

mno.hu - fideszfrakcio.hu

***

Pap János interpellációja

Van ma egy nagyvállalat, amelynek dolgozói sem a demokratikus intézményekben nem bízhatnak, sem abban nem hihetnek, hogy a cselekvő kormányzás a gyengébb oldalán beavatkozna. Még a nevüket sem merték adni e kérdésfelvetéshez, hiszen a Modern Magyar Köztársaság idején retorziótól kell tartaniuk.

Van ma egy nagyvállalat, amelynek dolgozói sem a demokratikus intézményekben nem bízhatnak, sem abban nem hihetnek, hogy a cselekvő kormányzás a gyengébb oldalán beavatkozna. Még a nevüket sem merték adni e kérdésfelvetéshez, hiszen a Modern Magyar Köztársaság idején retorziótól kell tartania annak, aki szóvá teszi, hogy a munkaadója egy már 15 éve hatályban lévő miniszteri rendelet ellenére 2001-ben önkényesen áttért a rendeletben szabályozott 36 órás munkahétről a 40 órás munkahétre, és az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőség 2003-bari kelt jogerős határozatára is fittyet hányva, azóta is jogellenesen foglalkoztatja munkavállalóit - mondta interpellációjában Pap János hétfőn a parlamentben.

Hozzátette: retorzió fenyegeti ma azt a dolgozót is, aki elmondja, hogy bár ugyanabban a veszélyes üzemben dolgozik, mint korábban, de leleményes munkaadója még azt is el tudta érni, - talán jókor volt jó helyen - hogy az ÁNTSZ megszüntette a kérdéses gyár veszélyes üzem besorolását. Így a cég természetesen kevesebb járulékot fizet a TB felé, a munkavállalóknak meg úgyis mindegy. Ha a "hazafias kormányzás harmadik évében" ezek a dolgozók elolvasnák a kormányfő május 2-i parlamenti felszólalását, akkor abban azt látnák, hogy Gyurcsány Ferenc szerint,(...) a munkaügyi ellenőrzés egész rendszerének átalakításával azt kell elérni, hogy ne a papírokat vizsgálja a munkaügyi ellenőrzés, hanem a papírok mögött lévő valóságos folyamatot." A hazafi Gyurcsány még tovább is megy, és úgy fogalmaz: "nem kell visszariadni a büntetőjogi fenyegetettségtől sem. Hiszen az, aki elveszi a biztosítás lehetőségét, a jogszerzés lehetőségét az alkalmazottjától, aki közös költségvetésünkhöz, kasszánkhoz nem járul hozzá, mások versenypozícióját is rombolja, és rombolja Magyarország egészének hitelét, becsületét, tisztességét, és visszaél túlhatalmával."

- A Modern Magyar Köztársaságban hogyan módosíthatja egy vállalat a heti munkarendet törvény, illetve rendelet ellenében - önhatalmúlag - a dolgozói rovására? Van-e joga ma Magyarországon bármelyik cégvezetőnek arra, hagy annak ellenére foglalkoztassa munkavállalók 40 órás munkarendben, hogy a jogszabályok heti 36 órás munkaidőt írnak elő? Mikor számíthat - a kormányfő által említett - büntetőjogi fenyegetettségre az a cégvezető, aki "fittyet hányva jogszabályra, valamint az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőség határozatára tovább folytatja jogellenes tevékenységét? Visszaél-e túlhatalmával az a cégvezető, aki politikai kapcsolatait felhasználva megpróbálja annak a jogszabálynak a felülvizsgálatát kezdeményezni, amely számára nem megfelelő? - sorolta kérdéseit a képviselő.