Járai: sürgős reformokat igényel az euró 2010-es bevezetése
Járai Zsigmond, magyar jegybankelnök szerint elvileg még teljesíthető az, hogy Magyarország 2010-ben csatlakozzon az euró-zónához, de "kockázatos késlekedni a reformokkal". Ezt a Magyar Nemzeti Bank elnöke csütörtökön Varsóban mondta magyar újságíróknak, a lengyel és magyar jegybank által közösen rendezett konferencia szünetében.
Dátum: 2005-06-30 15:36:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=40317
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-04 22:01:58.310626, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2
Aláhúzta, már a jövő évre összeállításra kerülő költségvetésben is látni kell az euró bevezetéséhez is elvezető hiteles lépéseket, mert legkésőbb az országnak 2007 közepében be kell lépnie az Európai Unió árfolyamrendszerébe, az ERM-II-be, hogy 2010-ben a magyar forintot felváltsa az euró.
A Lengyel Nemzeti Bank és a Magyar Nemzeti Bank csütörtökön és pénteken közös konferenciát tart Varsóban, "a fiskális politika, és út az euróhoz címmel."
Járai Zsigmond, a tervezett adólépésekkel kapcsolatban elmondta: a várható áfa csökkentés minden bizonnyal csak késéssel jelentkezik majd a magyarországi árakban.
Aláhúzta, hogy a kormány tervezett adólépéseiről egyelőre saját véleményét mondja, a magyar jegybank szakértői most elemzik az adóreform várható hatását. Ezzel együtt megjegyezte: megítélése szerint az egykulcsos adórendszer jobb lett volna, a magyarországi adószisztéma egyszerűsítése szempontjából.
"Úgy gondolom, a munkára rakódó közterhek, elsősorban a tb-járulék csökkentése jobban növelné az ország versenyképességét, mint az áfában és az szja-ban már bejelentett tervezett lépések" - hangoztatta Járai Zsigmond.
A magyar jegybankelnök újságírói kérdésekre kifejtette: a tervezett áfa-csökkentésnek minden bizonnyal inflációmérséklő hatása is lesz. "Arról azonban még nem szereztünk elegendő tapasztalatot, hogy az áfában történő esetleges mérséklés milyen gyorsan, és milyen mértékben hat az árakra, ellenkezőjét az áfa-emelések hatását 2004-ben már megtapasztalta Magyarország, az nagyon gyorsan átment az árakba" - mondta a jegybankelnök.
Véleménye szerint a bejelentett adólépésekkel az a gond, hogy egyelőre kevés konkrét információ hangzott el azzal kapcsolatban, hogy a kormány a központi kiadások tekintetében milyen tényleges csökkentést tervez.
Az MNB elnöke aláhúzta "úgy tűnik a kormány elhatározott szándéka a kiadások lefaragása, de nincs is más lehetőség. Ha ugyanis nem teljesítjük a konvergencia programban az Európai Uniónak tett ígéreteinket, akkor az EU-tól is komoly kritikára számíthatunk, és a lépések esetleges elmaradása elbizonytalaníthatja a külföldi befektetőket is".
A jegybank elnök szerint a külső egyensúlyt tekintve a legnagyobb probléma Magyarország számára a magas ikerdeficit mértéke. Az ország ugyanis viszonylag erős magángazdasággal rendelkezik, a magánvállalatok jól teljesítenek, miközben a makrogazdasági fundamentumok bizonytalanságával kell szembe nézni hangoztatta.
Járai Zsigmond kiemelte elodázhatatlan az államháztartás reformjának mielőbbi megvalósítása, ebben el kell kezdeni az egészségügy megreformálását is. Aláhúzta személy szerint a hazai gazdaság legfőbb gondjának ő azt tekinti, hogy "óriási a létszáma a központi költségvetéstől, fizetésüket kapó alkalmazottaknak".
A Nemzetközi Valutaalap napvilágra került véleményével kapcsolatban megjegyezte: egyetért az IMF-fel, a jegybank akkor jár el helyesen, ha az infláció csökkentése áll a monetáris politika fókuszában. "Ha minden jól megy benne vagyunk az árstabilitási sávban, az MNB ugyanis árstabilitáson 3 százalékos, illetve attól plusz-mínusz 1 százalékponttal eltérő inflációt ért" - hangoztatta a magyar jegybankelnök.
MTI - fideszfrakcio.hu