Megvonta a bizalmat Schröder kancellártól a német parlament
A várakozásoknak megfelelően megvonta a bizalmat Gerhard Schröder kancellártól a német parlament pénteken. A bizalmi szavazást a szociáldemokrata kancellár maga kérte, hogy szándékolt elvesztése nyomán előre hozott választásokon szerezzen új legitimitást a zöldekkel közös koalíció megkezdett reformjainak folytatásához.
Dátum: 2005-07-01 16:24:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=40392
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-04 22:02:21.639193, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2
A szavazás után Schröder hivatalosan felkérte Horst Köhler államfőt a Bundestag feloszlatására. Köhlernek erről 21 napon belül kell döntenie (hacsak addig nem választ a Bundestag új kancellárt.) Újabb 60 napon belül, azaz legkésőbb szeptember 18-ra kell kiírnia a választást, amelyen a Schröder vezette vörös-zöld koalíció megpróbál majd újabb négy évi mandátumra szert tenni.
A szövetségi elnök eddig nem utalt arra, miként fog dönteni. Ha azonban a feloszlatást választja, az ügy minden bizonnyal az alkotmánybíróság kezébe kerül, miután két, parlamenten kívüli kis párt mellett az elmúlt napokban a koalíció néhány képviselője is jelezte, hogy a taláros testületnél támadja meg a lépést. A német médiában politikusok és szakértők azonnal latolgatni kezdték az elutasító döntés esélyeit.
Egyes alkotmányjogászok felfogása szerint 1982-83-ban Helmut Kohl kancellár visszaélt a bizalmi kérdés intézményével: megvolt a többsége, mégis megbuktatta magát, hogy új választásokon erősítse meg hatalmát. Az eset óta érvényes a német alkotmánybíróság megszorító magyarázata, miszerint a kancellárnak a bizalmi kérdést csak indokolt esetben szabad felvetnie, például, ha a Bundestagban fennálló erőviszonyok mellett nem képes tovább kormányozni. Szűk értelemben most nem áll fenn ez az eset: a koalíció csütörtökön, egy nappal a bizalmi szavazás előtt akadály nélkül vitt keresztül a parlamenten kilencven törvényt.
A Bundestagban Schröder azzal indokolta kezdeményezését, hogy az Észak-Rajna-Vesztfáliában május 22-én elszenvedett katasztrofális választási vereség nyomán kormányának játéktere a minimálisra szűkült, és kétségessé vált, hogy a 2006-ban esedékes rendes választásokig képes lesz-e folytatni a koalíció Agenda 2010 elnevezésű programjában foglalt - munkaerő-piaci, egészségügyi és adózási - reformokat. A tartományi választásokon elszenvedett sorozatos vereségek okául elsősorban a reformok megvalósítása nyomán kialakult ellentmondásos közhangulatot nevezte meg, amely megosztotta saját pártját és a koalíciót is. "Arról van most szó, hogy el kell döntenünk, kellenek-e nekünk ezek a reformok vagy sem" - mondta.
A bizalmi kérdés vitájában Angela Merkel, a Kereszténydemokrata Unió (CDU) vezetője, a konzervatív ellenzék kancellárjelöltje kijelentette, hogy a Schröder vezette kormány nem irányíthatja tovább hatékonyan Németországot. Úgy vélte, hogy a szövetségi kormány elveszítette a választópolgárok bizalmát, nem utolsó sorban azért, mert a reformjaival szemben saját soraiban kialakult ellenállás miatt "cikk-cakk-irányvonal" követésére kényszerült. A támogatottság elvesztésének legfőbb oka azonban Merkel szerint a szakadatlanul növekvő munkanélküliség lett.
Franz Müntefering, a koalíciót irányító Német Szociáldemokrata Párt (SPD) elnöke előzőleg a frakció teljes bizalmáról biztosította Schrödert, hozzátéve, hogy továbbra is őt akarják kancellárnak. Az ellenzéki szabad demokraták (FDP) elnöke, Guido Westerwelle ezzel szemben azt hangoztatta, hogy "Németországnak új kezdetekre van szüksége, és ez csak egy új kormánnyal lehetséges".
Joschka Fischer külügyminiszter, a koalíciós partner zöldek (Szövetség ,90/Zöldek) vezéralakja lelkesítő beszédében kemény választási harcot ígért, és a "vörös-zöld" koalíció politikájának megújítása mellett állt ki. Kijelentette: az elkövetett hibák ellenére "minden alapjuk megvan ahhoz, hogy büszkék legyenek arra, amit eddig elértek", ezért ők maguk inkább a kormány 2006-ig szóló mandátumának kitöltésére hajlottak volna. Egyúttal élesen bírálta az ellenzéket, mert képviselői a vitában Schröder menesztését követelték, de egy mondattal se utaltak arra, hogy mit csinálnának másképp.
Az alkotmányjogi fenntartások ellenére a Bundestag minden pártja már hetekkel ezelőtt feltétel nélkül belevetette magát a kampányelőkészületekbe és választási programja kidolgozásába. Az SPD már a bizalmi szavazás napjára, péntek délutánra meghirdette a párt "választási kiáltványát" kidolgozni hivatott rendkívüli elnökségi ülést.
MTI - fideszfrakcio.hu