Megkérdezni, meghallgatni, megérteni

A Nemzeti Konzultáció szombathelyi állomásán Orbán Viktor azokról a tanulságokról beszélt, amivel jobb és baloldalnak egyaránt őszintén szembe kell néznie hogy képes legyen olyan közös célokat meghatározni, amelyek végre irányt adnak a holnap Magyarországának.

Dátum: 2005-07-03 19:49:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=40441
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-04 22:02:37.166327, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2

A Szövetség elnöke elmondta, hogy a Nemzeti Konzultáció kérdőíveit azért küldték ki, hogy végre kiderüljön, mi lehet a nemzet közös célja, mert az emberek által felvetett sok gond végül egyetlen gyökérbe fut össze: Magyarország ma egy céltalan ország. Nincs közös célja a magyar nemzetnek. "A rómaiak is megmondták, Céltalan hajósnak semmilyen szél sem kedvez. Lefordítva Magyarországra, hiába változnának esetleg kedvezően a körülmények, mivel nincs cél, nem tudjuk megfelelően kihasználni." - hangoztatta Orbán Viktor.

Akinek nincsenek céljai, az bármilyen úton botorkál, azt hiszi, hogy jó úton jár, meghatározott cél nélkül nem veszi észre, hogy eltévedt. Ha nincsenek közös célok, a közösség is megosztottá válik. Ha nincsenek közös célok, mindenki csak a magáét hajtogatja, a saját célját keresi, sosem azt, hogy a közöset hogyan igazíthatná a sajátjához vagy fordítva.

A politikában ez úgy nyilvánul meg, hogy a pártok csak arról beszélnek, hogy kinek van igaza. Arról viszont nem vitatkoznak, hogy mi az a közös cél, amihez el kellene jutni. Pedig a vitának mindig arról kellene szólnia, hogy a politika fölé emelhető közös célhoz melyik út vezet leginkább. Amíg nincs olyan közös cél, amiben a sokféle felfogású magyar meg tud állapodni, nem lehet sikeres a magyar nemzet.

"Kirobbanóan" magas államadósság

Orbán Viktor felidézte, hogy a rendszerváltásnak azt a szimbolikus pillanatát, amikor Németh Miklós miniszterelnök beismerte, hogy a magyar államadósság nem annyi, mint amit éveken át mondtak, hanem annál sok milliárd dollárral több. Ez volt az a pillanat, amikor nyilvánvalóvá vált a szocialista gazdasági rendszer csődje. Ha megnézzük, hol tartunk ma, ismét azt kell látnunk, hogy a 2002-es kormányváltás óta körülbelül 5000 milliárd forinttal nőtt az államadósság. Ha ezt lebontjuk érthető mértékegységre, akkor ez azt jelenti, hogy ma Magyarországon mindenkinek, a csecsemőtől az aggastyánig bezárólag 1,3 millió forint tartozása van. Sokan vannak, akik nem foglalkoznak ezzel, mert azt gondolják, hogy azt az adósságot, amit az állam vesz fel, azt az állam is fizeti vissza. Na de az állam úgy fizeti vissza, hogy először elveszi az adófizetőktől a törlesztéshez szükséges pénzt. Ma az összes adófizető által egész évben befizetett személyi jövedelemadó több mint 90 százaléka az államadósság törlesztésére megy el. Ekkora az az összeg, amiből nem épül iskola, nem lesz nyugdíj, nem lesz szociális és egészségügyi ellátás. A polgári kormány idején 70 százalékra tudták leszorítani ezt az arányt, de könnyen lehet, hogy 2006-ra a kormány eléri, hogy a befizetett személyi jövedelemadó 100 százaléka a korábban felvett hitelek törlesztésére fog elmenni.

A másik probléma az államadósság növekedésével az, ha gyorsabban növekedik, mint az ország gazdasága, teljesítőképessége. Magyarország ma pontosan ebben a helyzetben van ma, gyorsabban növekszik az adóssága, mint a gazdasági teljesítménye. Ma a magyar államadósság minden nap, még vasárnap is 7 milliárd forinttal nő. Ez lesz az az örökség, amivel az országnak és a 2006-ban hivatalba lépő kormánynak szembe kell néznie.

"Ha ezek után valaki azt mondja, hogy 2006 után kormányozni az a karrierizmus világos megnyilvánulása, az valószínűleg nem tudja, hogy mit beszél." - szögezte le a Szövetség elnöke. Mindehhez képest, a kormány most (közpénzből fizetett - A szerk.) hirdetésekben közli, hogy "kirobbanóan sikeres a magyar gazdaság" és azt az elképesztő, vicclapba illő szöveget hogy minket irigyel Németország, Franciaország, Spanyolország, Olaszország. Közben az ember azt látja, mintha inkább a magyar munkavállalók akarnának odamenni dolgozni, nem pedig a német, francia, olasz, spanyol munkavállalók vágyakoznának a magyar bérekre.

Minket irigyel Németország és Franciaország???

Orbán Viktor szerint a közös célok meghatározásához először őszintén szembe kell nézni a valós helyzettel és szembe kell néznünk önmagunkkal is, mik a gyengéink, miben hibáztunk. A jobboldalnak is és a baloldalnak is, pontosabban azoknak, akiket ma baloldalnak hívnak Magyarországon, mert hogy az, amit baloldaliságnak neveznek Európában, annak nem sok köze ahhoz, amit Magyarországon baloldalnak neveznek. A baloldal Európában a munkások, az alkalmazottak, a szegényebb emberek pártja. Európában a baloldal védi meg a szegényebbeket, például a nagy nemzetközi cégek indokolatlan áremeléseitől. Nem pedig arról szónokol, hogy ez együtt jár a versennyel és ezt mindenkinek el kell fogadnia. A baloldal Európában megvédi a közvagyont, hiszen a közvagyonhoz a szegényebbeknek is van közük, míg eladva a gazdagabb emberek tulajdonába kerül. A privatizáló baloldal az egy magyar találmány. De mindezek mellett a hazai baloldalnak leginkább az ígéretei betartásában kellene változnia. 2002-ben jóléti rendszerváltást ígértek és most az van, ami van.

A jobboldalnak is van miben változnia. Orbán Viktor elmondta, hogy 1998 és 2002 között a polgári kormány talán túl sok energiát fektetett mások meggyőzésére, ahelyett, hogy inkább mások megkérdezésével, meghallgatásával és megértésével foglalkozott volna. Nagyon sok embernek ellenszenves volt, hogy a jobboldal meg akarta győzni arról, hogy mi miért jó, amit csinál. A jobboldal számára a legfontosabb tanulság talán az, hogy nem biztos, hogy az a jó döntés, ami a tudomány aznapi állása szerint a legjobbnak mutatkozik, hanem az, amiben részt vesznek az emberek, amiben maguk is elmondhatták a véleményüket, hozzátehették a magukét.

Azt kell megtanulnunk - mondta Orbán Viktor -, hogy az igazi érték az nem önmagában a jó döntésből fakad, hanem a döntést követő emberi munkából jön létre. Ha bevonják az embereket, akkor az a munka, amit elvégeznek, több értéket hoz létre, mintha a feladat elvégzése közben mások győzködnék őket a döntés helyességéről. Ha ezt a jobboldal meg tudja valósítani, akkor nagy lépést tesz a közös célok meghatározása és megvalósítása felé.

Mi legyen a közös cél?

Orbán Viktor szerint közös cél lehetne, az országszerte tapasztalható bizonytalanság megszüntetése. A Nemzeti Konzultáció valamennyi állomásán elsődleges problémaként merül fel a munkanélküliség, munkahelyteremtés, a munkahelyek megőrzése, megvédése. Annyi máris megállapítható, hogy munkahelyek nélkül nincs biztonságos Magyarország. De emellett ki kell mondanunk, hogy eljött az idő, hogy megteremtsük a magyar emberhez méltó életet, először itthon, aztán a határokon túl is. S milyen élet méltó a magyar emberhez? Egy olyan világ, ahol a gyermek nem teher, a hit nem szégyen, a munka nem alamizsna, a nyugdíj nem segély, a tudás, az oktatás nem kiváltság, az egészség nem üzlet, és ahol nem dönthetnek rólunk a mi megkérdezésünk nélkül. Ennek a világnak a megteremtése lehet a nemzet közös célja s a polgári missziója.

Kép és szöveg: - sp - Fidesz Webszerkesztőség