A Gyurcsány-kormány egyházak nélküli társadalomban gondolkodik
A polgári kormány közösségekre épülő társadalomban gondolkodott, ezért volt fontos számára a család-, az egyház-, a nemzetpolitika. Azt tapasztaljuk, hogy a Medgyessy-Gyurcsány-kormánynak nincs igazán család-, egyház- és nemzetpolitikája sem, és ma, amikor egyházpolitikáról beszélünk, ki kell mondani azt is, az egyházak társadalmi tevékenységének feltételei romlottak - mondta Harrach Péter pénteken, Semjén Zsolttal és Balog Zoltánnal közösen tartott sajtótájékoztatóján.
Dátum: 2005-07-08 12:18:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=40634
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-04 22:04:37.393546, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2
Harrach Péter hozzátette: nem biztosított a vallásszabadság feltétele, mert az ugyan emberek gyakorolhatják vallásukat, de az egyházak társadalmi szolgálata, kulturális, szociális, oktatási tevékenysége komoly akadályokba ütközik.
A Gyurcsány-kormány egyházak nélküli társadalomban gondolkodik. Ennek érzékeltetésére a politikus felhívta a figyelmet arra, hogy az egyházpolitika felső szintű vezetése kétpólusú: létezik a Miniszterelnöki Hivatalban egy tanácsadó testület radikális fiatal egyházpolitikusok vezetésével, valamint az államtitkárságon az egyházakkal barátkozó, mindent megígérő államtitkár és munkatársai. A kettő nincs összhangban egymással - szögezte le Harrach Péter.
A kormány az egyházi iskolákban tanuló gyermekek pénzét veszi el
Semjén Zsolt elmondta: a Vatikáni Magyar Bizottság munkája a kormánypárti politikusoknak köszönhetően elakadt, és a 2005-ös költségvetésben a megállapodást súlyosan sértő tervezetet terjesztettek elő.
A kereszténydemokrata politikus kifogásolta azt is, hogy nem miniszterek vagy államtitkárok jelennek meg a tárgyalásokon, hanem főosztályvezetők, akik arra hivatkozva, hogy nem dönthetnek ilyen ügyekben semmit sem tesznek a fejlődésért.
Időhúzás és packázás történik - figyelmeztetett a honatya, aki szerint a vatikáni delegáció aszketikus alázatának köszönhető, hogy tagjai eddig nem álltak fel a tárgyalások során. Emlékeztetett arra is, hogy a kormány a saját maga által kiadott számokat sem fogadta el, mikor kiderült: számára kínosak az adatok.
A kormányzat adatai alapján a jelenlegi kormányzati ciklusban az évenként átlagosan 54 ezer diákot oktató katolikus egyházi közoktatási intézmények működésükhöz 1,5 milliárd Ft-tal kevesebb egyházi kiegészítő normatívát kaptak, mint az önkormányzatiak. Ez azt jelenti, hogy a jelzett időszakban egy katolikus iskolába járó diák 28 ezer Ft-tal kevesebb állami támogatást kapott, mint önkormányzati intézménybe járó társa.
Az egyházi közoktatási intézmények beruházásaikhoz, felújításaikhoz állami támogatásban nem részesültek. A kormányzat adatai alapján 2001-2004-ben az önkormányzati intézmények beruházási adatai és a létszámadatok figyelembevételével a katolikus közoktatási intézményeket 3,2 milliárd Ft beruházási támogatás illette volna meg. A katolikus iskolák diákjai 2002-2004. között összesen 4,6 milliárd Ft-tal, diákonként 87 ezer Ft-tal kaptak kevesebbet. Mindez sérti a vatikáni megállapodást - jelentette ki Semjén Zsolt és nyomatékosan felhívta a figyelmet: a támogatást nem az egyház kapja, hanem az egyházi iskolába járó gyermek.
Bár a diákok és tanárok nem különböztethetők meg aszerint, hogy milyen fenntartású intézményben veszik igénybe a közoktatási szolgáltatást, ill. milyen intézményben tanítanak, az egyházi közoktatási intézmények diákjai és tanárai 2005-től újabb diszkriminációban részesülnek.
Bizonyos közoktatási normatívákat csak az állami, önkormányzati intézményekben tanuló diákok kapnak meg, az egyházi iskolába járók nem. Az egyházi közoktatási intézmények az alábbi normatívákból nem részesülhetnek:
Az egyházi intézményekben foglalkoztatott pedagógusok és egyéb közalkalmazottak nem részesülhetnek a költségvetési törvényben a bérkiadásokhoz biztosított 8,4 milliárd Ft kiegészítő támogatásból, az kizárólag a helyi önkormányzatok által fenntartott intézményekben foglalkoztatottaknak jár.
Gyurcsány javaslatot tett, a koalíció mégis elszabotálja a pápa emlékének megörökítését
Annak ellenére, hogy Gyurcsány Ferenc II. János Pál pápa halála után bejelentette: országgyűlési határozatban emlékeznek meg az egyházfő emlékéről, mind a mai napig nem történt meg.
Mint mondta, a szövegvariáció már április 8-án elkészült, ám a megvalósítást, elsősorban nyilvánvalóan az SZDSZ nyomására, elszabotálja a kormány.
Semjén Zsolt kijelente: felszólítják a kormányt, hogy minél előbb terjessze a parlament elé a miniszterelnök által II. János Pál pápa emlékének megörökítésére kezdeményezett országgyűlési határozat egyeztetett szövegét, a megvalósítást ugyanis a kabinet április óta elszabotálja.
Balog Zoltán, a Polgári Magyarországért Alapítvány főigazgatója elmondta: a Vatikáni Magyar Megállapodást még a Horn-kormány kötötte, azaz nem csak arról van szó, hogy az előző kormány által hozott intézkedéseket megpróbálják nem betartani, hanem a saját jogfolytonos koalíciójuk által létrehozott teljesítményt sem tartják tiszteletben.
Balog Zoltán leszögezte: a megállapodást jónak tartották akkor is és most is, amit be kell tartani.
A közfeladatot ellátó egyházi intézményeket ugyanolyan támogatás illeti meg, mint az önkormányzatokat - fogalmazott a református lelkész, aki kiemelten fontosnak ítélte meg az egyházi idősellátást.
Azonban az egyházi szociális intézmények nem kapták meg a költségvetési év lejártával számukra megállapított különbözetet és nem jutottak hozzá áprilisban és júniusban az őket megillető normatíva-kiegészítéshez sem - mutatott rá Balog Zoltán.
fideszfrakcio.hu