Belgium és Hollandia szorosabb együttműködést szorgalmaz az EU-ban

Belgiumnak és Hollandiának jobban kell törekednie arra, hogy a Benelux-országcsoport részeként lépjen fel az EU döntéshozatali folyamataiban - állapította meg szerdán a két ország miniszterelnöke. Jan Peter Balkenende, a múlt hónap végén hivatalba lépett új holland kormány elnöke ismerkedő látogatást tett belga kollegájánál, Guy Verhofstadtnál, akivel a kétoldalú kapcsolatok mellett az EU folyamatban lévő intézményi-politikai átalakulásának kérdéseit is megvitatta.

Dátum: 2002-08-28 19:37:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=3735
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-04 17:42:23.841878, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2

Megállapodtak abban, hogy a két ország közösen fog kidolgozni egy memorandumot, s abban alternatívákat javasolnak az unió soros elnökségének jelenlegi rendszerére, amely a bővítés után már nem lesz tartható.

A tizenötök jelenleg - előre meghatározott sorrend szerint - félévente váltják egymást a soros elnöki tisztségben, de már most általános egyetértés van abban, hogy 20-25 vagy ennél is több tagországgal e rendszer fenntartása súlyos gyakorlati és politikai problémákat vetne fel.

"A Benelux-országok a közösség alapító tagjai közé tartoznak, s e minőségükben is javaslatokat várnak tőlük. Nem sodródhatunk bele egy olyan rendszerbe, amelyet a nagyobb tagállamok direktóriuma irányítana úgy, ahogy azt a szeptember 11-i merényletek után kétszer is láthattunk" - jelentette ki a találkozó után Verhofstadt.

A belga kormányfő arra célzott, hogy a tavaly októberben tartott genti EU-csúcs előtt Franciaország, Németország és Nagy-Britannia különtalálkozót tartott a terrortámadások utáni helyzet megvitatására, amelyre más tagországokat nem hívtak meg. Néhány héttel később Tony Blair brit kormányfő hasonlóan kötetlen különcsúcsot szervezett Londonban, amelyre eredetileg szintén csak a francia és a német vezetőket hívta volna meg, s csak a kisebb tagállamok zúgolódása miatt terjesztette ki némileg a résztvevők körét.

Március óta az Európa jövőjével foglalkozó tanácskozó gyűlésben, a konventben folynak a viták az EU intézményi és politikai reformjainak kívánatos irányairól és tartalmáról. Balkenende szerint teljesen világos, hogy munkája végeztével e testület nem választási lehetőségeket fog a tagországok elé terjeszteni, hanem pontosan kidolgozott záró következtetésekkel áll majd elő. "Ezért nekünk (a

tagországoknak) is egységesen kell majd fellépnünk" - jelentette ki.

Tavaly júniusban a Benelux-országok már közzétettek egy közös memorandumot Európa jövőjéről. Ebben úgy foglaltak állást, hogy az unió alkalmazkodási folyamatai a közösségi módszer előtérbe állítását, vagyis a közös intézmények szerepének erősítését igénylik a kormányközi módszerrel szemben. Ennek megfelelően javasolták többek között, hogy az Európai Uniót ruházzák fel jogi személyiséggel, az Európai Bizottságot erősítsék meg, az Európai Parlamentet pedig tegyék valódi törvényhozó testületté, költségvetési ügyekben is.

MTI