Hathatós intézkedések nélkül nem biztonságos a hulladékégető
"A hatóságok tehetetlensége, mulasztása, talán szándékos kötelességszegései vezettek oda, hogy ismét szennyező anyag jutott az élővizekbe a dorogi hulladékégetőből" - mondta Meggyes Tamás, Esztergom polgármestere. Az önkormányzat vezetői kíváncsian várják a fejleményeket, főként azért, mert a mostani szennyezés és a körülményekről szóló megállapítások, állítások kísértetiesen hasonlítanak a tavalyi, Esztergom ivóvizét is érintő mérgezéssel kapcsolatosakhoz.
Dátum: 2005-07-13 15:27:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=40792
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-04 22:06:25.685859, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2
A dorogi veszélyeshulladék-égetőt üzemeltető francia tulajdonú ONYX Kft. tagadja, hogy telepéről szennyező anyagok folytak volna el, ezt állítja a környezetvédelmi hatóság is, miközben a környéken lakók és a független szakértők éppen ennek ellenkezőjéről beszélnek.
"A tavalyi súlyos katasztrófa sem volt elég ahhoz, hogy az illetékes szervezetek teljeskörűen kivizsgálják a hulladékégető működését, felülvizsgálják és szükség szerint módosítsák az arra vonatkozó szabályokat a biztonságos üzemeltetés érdekében. Gyakran még látszatintézkedéseket sem voltak hajlandó tenni azért, hogy nyugalomban élhessenek az üzem környékén lakó esztergomiak" - mondta a polgármester. Még egy év sem kellett az ivóvíz-mérgezés után, hogy újabb környezetszennyezésre derüljön fény. Esztergom vezetői nemcsak biztonságos karsztvizet követelnek a városnak, amelynek polgárai túlnyomó többséggel szavaztak igennel az e kérdésről tartott népszavazáson. Azt is el akarják érni, hogy az égető működésével kapcsolatosan minden hibát, mulasztást, kötelességszegést tárjanak föl, hogy azokat kijavítva, megszüntetve biztonságosan élhessenek együtt a város határában álló üzemmel.
Egy éve történt Esztergom eddigi legsúlyosabb környezeti katasztrófája: a mérgező anyagok nemcsak a cég telephelyéről jutottak ki, hanem a patakon és a Dunán keresztül elérték a város parti szűrésű kútjait. Az átható vegyszerbűzzel járó mérgek megjelent a városi vezetékes vízben. Az ONYX késve tájékoztatta a védekezésben, kárelhárításban résztvevőket csakúgy, mint a környezet védelméért felelős hatóság. Utóbbi nemhogy a pontos adatokról, de még a saját intézkedéseiről is csak Meggyes Tamás polgármester és az esztergomi jegyző határozott és többször megismételt követelésére adott tájékoztatást. Ugyanígy nem kívánt a megteendő intézkedések kidolgozásában részt vállalni a tisztiorvosi szolgálat. Előbb nem tette meg a saját hatáskörébe tartozó intézkedéseket, sőt állásfoglalást sem adott a javasolt lépésekről, utóbb a védelmi bizottság vízfogyasztást tiltó határozatával szemben -és a szervezet intézkedéseire vonatkozó jogszabályokkal ellentétesen- igyekezett olyan látszatot kelteni, mintha az esztergomi víz semmiféle egészségügyi kockázatot nem jelentene azokra, akik isszák.
A város egyedül maradt, egyedül kellett megszerveznie a tilalom idején az esztergomi polgárok biztonságos ivóvíz-ellátását. Segítség érkezett a katasztrófavédelmi szervezetektől, az ásványvíz-gyártóktól és a vízmű-társaságtól, ugyanakkor az egészségügyi és a környezetvédelmi hatóságok igyekeztek gáncsolni az önkormányzati intézkedéseket. Miután a veszély elmúlt, Esztergom lakói joggal várták azt, hogy haladéktalanul hozzálátnak a tényfeltáráshoz és a kármentesítéshez mindazok, akik arra illetékesek, akiknek az hivatali kötelességük. Ehelyett mindössze bírságot szabott ki a Környezetvédelmi Felügyelőség, amelyet a cég megfellebbezett, majd a másodfokú bírságoló határozatot a bíróságon támadta meg. Ezzel szinte párhuzamosan a hulladékégető engedélyt kért és kapott a hatóságoktól égetési és tárolási kapacitásának bővítésére. A vállalat egyébként nem a súlyosan veszélyeztetett és szennyezett Esztergomnak lenne köteles fizetni a határozat jogerőre emelkedésekor, hanem Dorognak, amelynek határában működik, ahol meglehetősen nyereséges tevékenysége után adót fizet, és amelynek önkormányzata alig negyedévvel a tavaly nyári mérgezést követően hozzájárult az égető kapacitásának bővítéséhez is. A 2004-es szennyezéskor pedig arról foglalt állást a dorogi képviselőtestület, hogy a város ivóvizét és polgárait nem fenyegeti veszély a környezetszennyezés miatt - igaz, Dorogon karsztvíz-források vizére épül a vezetékes vízellátás, éppen ilyen biztonságos bázisra szeretné Esztergom is kapcsolni saját hálózatát a szennyezésekkel fenyegetett parti szűrésű dunai kutak helyett.
A dorogi környezetvédők egyébként korábban följelentést tettek a Környezetvédelmi Felügyelőség ellen, amiért az -szerintük- nem tett eleget jogszabályi köztelezettségeinek a hulladékégetővel kapcsolatban. Az ügyészség jelenleg is vizsgálja a Felügyelőség tevékenységét. Nemcsak az egyedi határértékek megszabásánál kérdőjelezhető meg az, vajon a hatóság a helyzet magaslatán áll-e. Idén márciusban adta ki a Felügyelőség azt a határozatát, amelyben egy 2000-ben (!) történt szennyezés miatt rendelte el a kármentesítés végrehajtását. Az ügyben nem pusztán az eltelt öt év vet föl olyan kérdést, mint a "kinek az érdeke?". Egy éppen 2000-ben kiadott kormányrendelet (33/2000. {III. 17.} sz. korm. r.) ugyanis azt írja elő a szennyezőknek, hogy az úgynevezett beavatkozási határértékek túllépése esetén kilencven napon belül lásson a kármentesítési munkához. Az illetékes hivataloknak viszont nem negyed év áll rendelkezésükre: a Felügyelőségnek például a határértékek túllépésének megállapítását követően azonnal cselekednie kell (kellene, kellett volna), adott esetben kötelezni a szennyezőt a mentesítésre, helyreállításra.
A talajvíz kérdésében sem foglalt el túlságosan merev álláspontot a felügyelőség, idén júniusban ugyanis éppen a hatóság szabott meg egyedi határértékeket az égető területén található figyelőkutak vizének szulfát- és ammónium-tartalmára vonatkozóan. Az értékeket négyszeresükre emelte a felügyelet határozata (szulfát esetén 1050 mg/l, ammónium esetén 2 mg/l-re), miután a cég közölte, hogy a nagy háttérszennyezés (vagyis az állítólagos egyéb szennyezési források) miatt nem tudja tartani a határértékeket. A talajvízzel kapcsolatosan az Országos Közegészségügyi Intézet a cég felkérésére vizsgálatokat, méréseket végzett az égetőmű környezetterhelését illetően. Nem véletlenül utolsó, 1996-os vizsgálatukkal megállapították, hogy az ONYX-telep környéki talajvíz-szennyezés lokális eredetű, vagyis kizárólag az égetőtől származhat. Az OKI megállapítása szerint a talajvíz-mozgások egyértelműen kizárják annak lehetőségét, hogy a cég talajvizét más forrásokból származó szennyezések érjék. E megállapítást követően az OKI nem kapott több megbízást a francia vállalattól.