Folytatódnak a Föld-csúcs tárgyalások
Gerhard Schröder német kancellár csütörtökön felszólította az Egyesült Államokat a globális felmelegedésre vonatkozó kiotói jegyzőkönyv ratifikálására, egyúttal hangsúlyozta: a johannesburgi Föld-csúcson személyesen fáradozik majd az egyezmény gyors alkalmazása érdekében. Kiotó alkotja a minimális mércét, amelyet most gyorsan alkalmazni kell világméretekben - jelentette ki a német alsóházban Schröder, aki a jövő héten Johannesburgba utazik. George Bush amerikai elnök elvetette a kiotói jegyzőkönyvet - amely csökkentéseket szab meg az üvegházgáz-kibocsátások mértékében -, mert úgy látja, hogy túlságosan szigorú kötelezettségeket rónának az amerikai cégekre.
Dátum: 2002-08-29 19:19:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=3772
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-04 17:42:35.364938, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2
Schröder jelezte: igyekszik meggyőzni az európai és amerikai kormányokat arról, hogy érdemes fokozni az erőfeszítéseket "a gazdasági ráció és az ökológiai érzékenység közötti egyensúly" megteremtésére. Ezzel egy időben a johannesburgi világkonferencia küldötteinek sikerült megegyezniük egy olyan programban, amely 2020-ra "minimálisra" mérsékelné a vegyszerek káros hatásait az emberekre és a környezetre. Az ENSZ áttörésként, környezetvédők jó jelként üdvözölték az egyezséget.
Gila Altmann német főtárgyaló méltányolta, hogy a multilaterális célkitűzésektől és konkrét határidőktől óvakodó amerikai küldöttség a kemikáliák ártalmainak mérséklése esetében elfogadta 2020-as dátumot. Az amerikaiak előzőleg elfogadta a halállományok oltalmazására vonatkozó megállapodás 2015-os határidejét is, de betoldatták a szövegbe a "lehetőség szerint" kifejezést. Ezért környezetvédők értéktelennek nyilvánították a halvédelmi egyezséget.
ENSZ-tájékoztatás szerint a 191 államot képviselő delegátusok már 95 százalékig megegyeztek abban az akciótervben, amelyet a Föld-csúcs az égető globális problémák megoldására elfogadni kíván. Mindamellett továbbra is vita folyik olyan fontos problémákról, mint a fejlettek versenykizáró szubvencióinak a lebontása. Az Európai Unió úgy döntött, hogy ezt a csúcson egyelőre nem támogatja. Továbbá vita zajlik arról az EU-javaslatról, hogy a megújítható energiafajták arányát 2010-ig 15 százalékra emeljék. Ezen túlmenően az ipari államok vállalnák saját megújítható energia-hányaduk két százalékponttal való növelését. Az USA és Kanada elutasítja az európai javaslatot, amelyet az OPEC-államok is (érthető) fenntartással fogadtak, bár rugalmasabb magatartást tanúsítottak.
A terjedelmes akciótervről Paula Dobriansky amerikai fődelegátusnő azt mondta, hogy "szépek a szavak, de a tettek többet érnek". Az EU-tól, az ENSZ-től és a fejlődők országoktól eltérően az Egyesült Államok állami-vállalati fejlesztési partnerségeket akar, óvakodva újabb multilaterális kötelezettségvállalásoktól. Dobriansky asszony elutasította azt a szemrehányást, hogy az USA lerázná magáról globális felelősségét. Dobriansky öt amerikai állami-vállalati partnerkezdeményezést jelentett be: a vízellátás és víztisztítás (három év alatt 970
millió dollárnyi állami hozzájárulással), az energiaellátás (2003-ban 43 millió dollár), az afrikai éhínség enyhítése (2003-ban 90 millió dollár), a Kongó-medence erdőinek védelme (négy év alatt 53 millió dollár), valamint az AIDS, a tuberkulózis és a malária elleni küzdelem (2003-ban 1,2 milliárd dollár) érdekében. Az állami-vállalati a partnerségek a "kettes típusú" kezdeményezésekhez tartoznak a Dél fejlődését szolgáló segélyprogramokon belül (szemben az "egyes típusú" kezdeményezésekkel, amelyek multilaterális megállapodásokra irányulnak). A közpénzek és a magánpénzek összeadását célozzák, egy-egy programon belül hozva össze a fejlettek és a fejlődők állami szerveit, nemzetközi szervezeteket, vállalatokat és kormányoktól
független (nemzetközi) szervezeteket (NGO-kat). Ezek a partnerségek kétségkívül jelentős terheket vesznek le a kormányok válláról, ugyanakkor a bírálók szerint gyakran több hasznot hajtanak a nagyvállalatoknak, mint a szegényeknek. George Bush - aki úgy döntött, hogy nem csatlakozik a Johannesburgban megforduló mintegy száz államférfihoz - lelkes híve a partnerségeknek, amelyeket más gazdag országok is pártolnak, számos EU-tagállamtól Japánig.
MTI