A Mécs-bizottság és a honi sajtó közös munkája: nem a múlt tisztázása a cél
Kövér László, a Fidesz - Magyar Polgári Párt választmányának elnöke és Várhegyi Attila pártigazgató pénteken rendkívüli sajtótájékoztatót tartott az ügynökügy kapcsán. Kijelentették: mindaz, ami az úgynevezett ügynökügyben folyik, nem a múlt feltárását szolgálja. Kövér László elmondta: 1995-ben az akkori kormány egyik szabaddemokrata tagjának anyagát kivették a Belügyminisztérium irattárából.
Dátum: 2002-08-30 16:58:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=3787
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-04 17:42:40.349262, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2
Mára már beigazolódtak azok az állítások, amiket a két politikus az ügynökügy kapcsán levélben megfogalmazott és eljuttatott az Országgyűlés elnökének. "Ennek a bolhacirkusznak véget kívántunk vetni, mert, ami itt működik, annak semmi köze a múlt feltárásához, különböző személyek tisztázásához. Az utóbbi hónapok történéseinek csupán egy dologhoz, Medgyessy Péter D 209-es múltjának eltakarásához és az arról való figyelemeltereléshez van köze" - hangsúlyozta Várhegyi Attila.
A pártigazgató elmondta: a Fidesz elnöksége tegnap egy közleményt hozott nyilvánosságra, amelyben világosan és egyértelműen kifejtette álláspontját. Tiltakozását fejezi ki a Mécs-bizottság ténykedésével kapcsolatban, mert az nem más, mint a tisztességes emberek méltóságot és jó hírnevet lábbal tipró tevékenysége. Mécs Imrének és Tóth Károlynak a politikai ámokfutása nem ismer se Istent, se embert. Politikai megrendelést hajtanak végre, melynek célja, hogy eltereljék a figyelmet Medgyessy Péter korábbi titkos ügynöki tevékenységéről.
A Fidesz Magyar Polgári Párt elnöksége tiltakozott a Nógrádi László személyét ért rágalmak és alaptalan gyanúsítások a bizonyítatlan és elferdített információk kiszivárogtatása ellen.
Azóta kiderült, hogy további személyek is belekerültek abba az alaptalanul meggyanúsítottak körébe: Kádár Béla, Bogár László. Ki tudja, ki mindenkit fognak még politikai megrendelésre besározni.
A Fidesz elnöksége úgy gondolja, az Országgyűlés elnökének rendet kellene tennie a bizottság háza táján, és már nem bújhat ki maga sem a politikai és erkölcsi felelősség alól.
Szili Katalinnak figyelembe kell vennie azokat a megállapításokat, amelyeket a bizottság ellenzéki képviselő tagjai, illetve az adatvédelmi biztos, sőt maga a köztársasági elnök is aggodalomként eljuttatott hozzá. Megálljt kell parancsolni ennek a folyamatnak, ami a Magyar Köztársaság jó hírét is érinti.
Kövér László leszögezte: a bizottság törvénytelen működéséhez nem csupán az adatvédelmi biztos érvei szolgálnak bizonyítékul, hanem az a körülmény is, hogy Mécs Imre és Tóth Károly hetek óta azt a látszatot kelti, mintha a bizottság működőképes formában létezne. Illetéktelenül, mindenféle jogosultság nélkül végeznek bizottsági eljárásokat, kutakodnak, tisztáznak embereket, folytatnak vizsgálatokat, holott az ellenzéki képviselők munkájának a felfüggesztése óta egyetlen egy ülés napirendjét sem képes ez a bizottság elfogadni. A Mécs-bizottság csak de jure létezik, de facto nem. Ezért minden ennek a bizottságnak a nevében tett nyilatkozat, bármilyen eljárási cselekmény nem létezőnek tekinthető.
A cinizmus csimboraszójának nevezte Tóth Károly állítását: "Bennünket a tények vezérelnek. A bizottságban dolgozó kormánypárti képviselők méltóságát jelzi, hogy a tisztességes emberi beszélgetés során tisztáztunk egy ellenzéki képviselőt".
Mindennek van határa, jegyezte meg a Fidesz alelnöke, ugyanis Tóth Károly és Mécs Imre illetéktelen és szelektív kiszivárogtatásokkal először besároznak embereket, majd azzal dicsekszenek, hogy ők mosták tisztára Nógrádi Lászlót. Sajnálatosnak nevezte hogy a magyar sajtó nem jelentéktelen része cinkos együttműködést tanúsított ezzel a "piszkos játékkal". Ennek a legkirívóbb példájaként a Magyar Hírlapot jelölte meg, amely címlapján közölte az érintettnek véltek fényképeit, köztük az elhunyt Rabár Ferencét. A címlap leleplező módon számol be arról is, hogy mi ennek az eljárásnak célja. A fényképalbumban Medgyessy Péter az egyetlen, akinek bebizonyosodott az érintettsége a III-as főcsoport főnökséggel való együttműködésben. Ugyanakkor szerepel olyan is, akiről bebizonyosodott, hogy ártatlan, és vannak akikről nem bizonyosodott be semmi sem. Ám a legvisszataszítóbb a kegyeletsértés: hiszen az az ember, aki már nem él, képtelen a védekezésre.
Valójában az ellenkezője történt annak, amit a bizottságról szóló országgyűlési határozat kimondott. Eszerint ugyanis kellő vizsgálat után kell megállapítani, ki milyen mértékben működött együtt az állampárti titkosszolgálatokkal. Itt ugyanis először kiszivárogtattak, és csak utána adták meg a lehetőséget a tisztázásra.
Kövér László elmondta, tudomása van arról, hogy a Mécs-bizottság tagjai tudnak olyan kormánypárti politikusokról is, akiknek a nevét érdekes módon eddig nem szivárogtatták ki. Legalább két olyan kormánytag van, akinek az "érintettsége minden kétséget kizáró módon bebizonyosodott".
Mint elmondta: közülük az egyik SZDSZ-es kormánytagnak 1995-ben kivették a Belügyminisztérium irattárából az anyagát, amelyben okirati bizonyítékok vannak, és ez az anyag azóta érdekes módon nem került elő. Mindez jól mutatja, hogy a dokumentumokkal való manipuláció nem 2002 után kezdődött.
Kuncze Gábor volt belügyminiszternek és kabinetfőnökének Gyekiczki Andrásnak elszámolás célzatával valószínűleg meg kell majd jelennie a Nemzetbiztonsági Bizottság előtt, ugyanis a vizsgálatnak abban az irányban is tovább kell folynia, hogyan keletkezett a semmiből hirtelen a Főigazgatói Levéltár a Nemzetbiztonsági Hivatalban, amelyről a hivatal korábbi főigazgatói nem tudtak, hogyan keletkeztek olyan iratok, amelyekről korábban főigazgatók nem tudtak, és hogyan tűnhettek el a Belügyminisztériumban iratok 1995-ben vagy éppen 1990 megelőzően.
Kövér László választ vár az eddig megválaszolatlan kérdésekre: "Milyen papírok tűntek el? Kikről? Vajon véletlen-e, hogy éppen az SZDSZ tűnt idáig az egyetlen olyan pártnak, amely az érintetlenségével tűntethetett? Vajon véletlenek-e azok a vádak, amelyek 1990 után az akkori radikálisnak tűnő szabad demokrata képviselők megfogalmaztak az akkor opportunistának tűnő MDF-kel szemben? Nem arról a van-e szó, hogy az akkori titkosszolgálattal való együttműködés eredményeképpen az SZDSZ érintett tagjait már jó időben ki tudták menteni a magyar politika azon veszélyeztetett területéről, ahol esetlegesen valamilyen átvilágítás utoléri őket? Azt gondolom, ezekre a kérdésekre a következő hetekben, hónapokban választ kell találnunk."
A Fidesz - Magyar Polgári Párt alelnöke megemlítette: a Magyar Hírlapban PR-cikkek jelennek meg arról, hogy egy III/II-es 101 NDK-belit szöktetett ki az országból. Ehelyett szívesebben olvasna arról, hogy még hány milliárd dollárt szöktetett ki a III-as főcsoport főnökség az országból, és milyen módon szivárogtak vissza ezek a pénzek a magyar posztkommunista újburzsoázia tőkéjének a megalapozásához.
Kíváncsi arra is milyen mértékben foglalja el a hálózat ma még Magyarország gazdasági, banki és médiapozícióinak jelentős részét. Erre kellene a múlt feltárásának elsősorban irányulnia, természetesen a felelősök múltjának feltárásával.
Kövér László kitért arra, hogy Csehák Judit egészségügyi miniszter 1986-ban tagja volt egy olyan operatív bizottságnak, amelyet az akkori KB titkár Horváth István vezetett, s ennek a bizottságnak éppen az úgynevezett ellenzéki, ellenséges erőkkel szembeni föllépés kormányzati és pártpolitikai döntéseinek a megalapozása volt a feladata.
Kövér László az egész ügynöküggyel kapcsolatban leszögezte: "a múlt lehet közös, de a felelőség nem".
fidesz.hu