Kinek a sara a csatornaiszap-szennyezés?
Rákkeltő anyagokat találtak a Kenyér-mezei patakba vezető csatorna iszapjában. A szombatra elkészült mérési eredmények alapján magzatkárosító dioxin és PCB vegyületek mutathatók ki a labormintákban. Ezt a Bálint Analitika nevű akkreditált és nemzetközileg regisztrált laboratórium közölte, az ÁNTSZ egyelőre vizsgálódik. Az újabb szennyezés megerősítette az esztergomi városvezetést abban, hogy kockázatos a jelenlegi ivóvízbázis használata, ezért mihamarabb saját, jó minőségű karsztvíz-forrásra kell rákapcsolni a vízvezetékrendszert - írja a Hídlap.
Dátum: 2005-08-09 09:56:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=41727
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-04 22:14:12.407662, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2
A Kenyérmezei-patakba torkolló csővezetékben PCB-vel (polikrólozott bifenil) szennyezett iszapot találtak. A rendszer a dorogi hulladékégető és a Richter Gedeon Rt. telephelyéről vezeti el a csapadékvizet, így ebben nem volna szabad mérgező anyagnak lennie. Gerencsér Tivadar, az Észak-Dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség igazgatója szerint "csupán kis mennyiségű szennyezett iszapról van szó, az ivóvízbázis nincs veszélyben".
Gerencsér hozzátette: sem a Duna, sem Esztergom ivóvízbázisa nincs veszélyben, ennek ellenére elsőfokú készültséget rendeltek el, és folyamatosan mintákat vesznek a vízből. Az igazgató azt mondta, az Onyx Magyarország Kft. még pénteken jelentette be, hogy szombaton szeretnék leengedni a csapadékvizet. (A tavalyi szennyezés óta ezt kötelező a felügyelőségnek jelenteniük.) A hatóság munkatársai ekkor végeztek vizsgálatokat a helyszínen, és találtak szennyező anyagokat. Noha a dioxin jelenlétét a hivatalos vizsgálat még nem mutatta ki, megtiltották a csapadékvíz leengedését. "A talált szerves szennyező anyagok azonban károsak az egészségre, ezért az ülepítő aknákban lévő iszapot ki kell termelni, mielőtt csapadékvíz kerül bele, nehogy az élő vízbe is belekerüljenek a szennyező anyagok" - közölte Gerencsér. Mivel egyértelműen nem deríthető ki, hogy kitől származik az iszap, ismeretlen tettes ellen feljelentést tettek. Ezzel egy időben, a felügyelőség elrendelte és kötelezte az esztergomi önkormányzatot, az Onyx-ot és a gyógyszergyárat, hogy haladéktalanul távolítsák el az iszapot.
Illés Zoltán (Fidesz), az országgyűlés környezetvédelmi bizottságának tagja azt állítja: miközben a felügyelőség csak múlthét péntek, vagyis augusztus 5. óta vizsgálja a veszélyes anyagok koncentrációját, addig egy független akkreditált intézet már július 28-án kimutatta a szenynyező dioxint és a PCB-t az iszapban. A Bálint Analitika által végzett mérés eredménye egyértelműen kimutatta a rákkeltő anyagok jelenlétét. Illés lapunknak azt mondta: a labor nemcsak a cső valamennyi szakaszából vett mintát, hanem arról a részről is, amely közvetlenül az égetőmű területéről ágazik ki. Márpedig a dioxint és a PCB-t ezen a részen is kimutatta a vizsgálat. Ezért sem lehet igaz, amit a hulladékégető állít, azaz hogy illegálisan engedett volna valaki szennyvizet és iszapot a csőbe.
Az Onyx Magyarország Kft. lapunkhoz eljuttatott nyilatkozatában megalapozatlan vádaskodásnak nevezte Illés Zoltán állításait, aki munkatársunknak is egyértelműen a dorogi céget tette felelőssé az iszapszennyezésért. A dokumentum azt állítja, hogy a legutóbbi, a hatóságok által is kifogástalannak minősített július 8-i vízleeresztés óta a cégtől nem került csapadékvíz a közterületen futó csatornába. Az Onyx Magyarország Kft. semmilyen módon nem tartja magát felelősnek a történtekért.
Meggyes Tamás, Esztergom polgármestere lapunknak elmondta, hogy a helyzet most rosszabb, mint tavaly volt. Úgy tűnik ugyanis, hogy a környezetszennyezés újra és újra megtörténhet. A polgármester kifogásolta, hogy a hatóságok kézpénznek vették az Onyx nyilatkozatát, ezért nem nyomoznak felelősök után. Azt sem vizsgálták meg precízen - ahogyan ez elvárható lenne -, hogy milyen mérgező anyagok lehetnek a csapadékelvezető csatorna iszapjában. Az önkormányzat ezért kénytelen ismételten magára vállalni a hatóságok munkáját, hogy tisztázza a körülményeket. Az Onyx csatornájából vett minták mindenesetre egyértelműen igazolják a hulladékégető felelősségét - jegyezte meg Meggyes, hozzátéve: Esztergom városa követelni fogja az Onyx felelősségre vonását, az égetőmű bezárását, s a Környezetvédelmi Főfelügyelőség vezetőinek számonkérését. Minden eszközt felhasználnak ahhoz, hogy a felelősöket szigorúan megbüntessék. A város pedig végre lehetőséget kapjon arra, hogy vízhálózatát egészséges karsztvízzel működtesse.
A kialakult helyzet abszurditását jelzi, hogy miközben az Onyx bizonyítottan szándékosan követte el a tavalyi szennyezését, időközben kapacitásbővítésre kapott engedélyt a hatóságoktól. Mindeközben Esztergom lassan fél évtizede nem kap lehetőséget arra, hogy a saját területén lévő karsztkútból megbízható minőségű ivóvízzel lássa el a várost. "Következmények nélküli ország a miénk, ahol az emberek elemi érdekeivel sem foglalkozik a hatalmi bürokrácia" - tette hozzá a polgármester.
Az ügy további pikantériája, hogy miután az esztergomi önkormányzat a múlt hét végén megküldte a vizsgálati eredményeket a Környezetvédelmi Főfelügyelőségnek, az intézet azonnal az önkormányzatot szólította fel az iszap eltávolítására, és csak mellesleg említették a Richter Gedeon Rt.-t, valamint az Onyx Magyarország Kft.-t.
A tavalyi vízszennyezés következményeiből tanuló város azonban nem kívánja megvárni az érintett felek lépéseit, ezért hétfőn szabályszerűen lezáratta a csatornát, és elrendelte a tisztítást. A további károk mérséklése érdekében még ezen a héten sorra kerül a Kenyérmezei-patak medrének kotrása is.
Rakics Róbert, a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium helyettes-államtitkára arra kérdésünkre, hogy a többször megismétlődő környezetkárosítás után mit kíván tenni a minisztérium, esetleg bezáratja-e az égetőművet, azt válaszolta: a környezetvédelmi tárca nem, ám a hatóság hozhat ilyen döntést. A minisztérium ennek ellenére folyamatosan figyelemmel kíséri az eseményeket, és szükség esetén beavatkozhat a felügyelőség tevékenységébe - ígérte Rakics.
A Komárom-Esztergom Megyei ÁNTSZ arról tájékoztatta lapunkat, hogy az első vizsgálati eredmények szerdára, vagyis holnapra készülnek el.
Az Észak-dunántúli Vízmű Részvénytársaság szerkesztőségünkhöz eljutatott közleményében az áll, hogy a "Dunára telepített parti szűrésű, úgynevezett ablakos kút és a csápos kutak vize kifogástalan, a vízbázisok nem szennyeződtek, Esztergom és Dorog térsége ivóvízellátása, a csapadékvíz-csatorna iszapjában és falán mért szennyező anyagoktól nincs veszélyben."
Droppa György, a Duna Kör ügyvivője szerint a felügyelőség nem vesz arról tudomást, hogy a Kenyérmezei patak esetében több potenciális veszélyforrással is számolni kell, tekintettel a környék nagyüzemeire. A hatóság tehát nem áll helyzete magaslatán, ezért a Duna Kör új vizsgálati módszerek használatát javasolja. A jövőben ők maguk egy mérőhajóval igyekeznek segíteni a hatóságok munkáját, amelynek már a műszerezettségén dolgoznak. A hajó a Duna teljes magyarországi szakaszán végez majd méréseket, amelynek eredményeit eljuttatják az érintett önkormányzatoknak, és a veszélyforrásnak minősített üzemeknek is. Legfőbb céljuk, hogy felhívják a figyelmet a környezetvédelem jelentőségére, valamint a nagyüzemek és a hatóságok felelősségére - mondta Droppa György.
Forrás: Juhász Regina-Gál Kata, Hídlap