Az idő előtti választás megtorpedózásáról, vagy megtartásáról tárgyal a német alkotmánybíróság

Az idő előtti parlamenti választás engedélyezésének, vagy megtorpedózásának kérdésében kell döntenie a német alkotmánybíróság nyolc fős testületének a kedden kezdődött tanácskozásán. A két nő és hat férfi állásfoglalása a hónap végén várható.

Dátum: 2005-08-09 18:51:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=41767
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-04 22:14:24.896772, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2

A német alkotmányosság legfőbb őreihez két parlamenti képviselő, a szociáldemokrata (SPD) Jelena Hoffmann és a környezetvédő Werner Schulz (Szövetség 190/Zöldek) fordult panasszal, mivel véleményük szerint sérti az alkotmányosságot az, ahogy kancellárjuk, Gerhard Schröder kierőszakolta a szeptember 18-ra kitűzött idő előtti választást.

Schröder májusban az észak-rajna-vesztfáliai tartományi választás elvesztése után vetette fel, hogy legitimációjának és politikai irányvonalának megerősítése érdekében egy évvel korábban szeretne országos választást.

A kancellár a parlamentben (Bundestag) bizalmi szavazást kért, amelyet leginkább célzások formájában azzal is indokolt, hogy a Bundestagban kis többséggel rendelkező kormánytábort ingatagnak, megbízhatatlannak tartja. Schröder legfőbb bizonyítéka állítólag egy több mint 200 oldalas, főleg újságkivágásokból álló dosszié, ahova a politikáját bíráló kormányoldali megnyilvánulásokat gyűjtötték össze.

A zsúfolásig megtelt karlsruhei tárgyaló teremben az egyik panaszos, Werner Schulz kedden azzal érvelt, hogy Schröder továbbra is élvezi a kormányfrakciók bizalmát, a kormány egyetlen törvénytervezetét sem buktatták meg, Schröder csupán "gyanakszik, amit semmi sem támaszt alá", "a feltételezett bizalmatlanság és a felszínes gyanakvás nem lehet egy parlament feloszlatásának" az alapja.

A másik panaszos, Jelena Hoffmann is azt mondta, hogy "a kormányfrakciók olyan szilárdan állnak Schröder mögött, mint egy német tölgy", s nem tudja elképzelni: a német alkotmány megalkotói kancellári megérzésre akarták bízni a Bundestag feloszlatását.

Az alkotmány megszövegezői, a későbbi alkotmánybírósági kommentárok, a weimari köztársaság zűrzavarait elkerülendő, csak végszükség esetén, igen ingatag helyzetben tartják lehetségesnek a parlament feloszlatását, új választások kiírását, s az ehhez vezető utat nem könnyítették meg.

Mindkét panaszos megrendezettnek tartja a július elsejei bizalmi szavazást, amelyet Schröder úgy vesztett el, hogy a szavazáskor 148-an tartózkodtak, főleg a saját sorokból.

A keddi karlsruhei meghallgatáson Udo Di Fabio alkotmánybíró nagyon nehezen ellenőrizhetőnek nevezte azt a kancellári állítást, hogy immáron nem rendelkezik biztos többséggel. Di Fabio kollégája, Hans-Joachim Jentsch "szokásos politikai ügymenetnek" nevezte a kormányzást szűk többség birtokában. Winfried Hassemer, a bíróság alelnöke ugyanakkor azt latolgatta, hogy "milyen messzire hatolhat be az alkotmánybíróság idegen mérlegelési játéktérbe".

Otto Schily belügyminiszter, az előre hozott választás híve azt hangsúlyozta, hogy az alkotmánybíróság 1983-as állásfoglalásában maga mondott le a felülbírálás lehetőségéről, elismerte a politika primátusát, a Bundestag, a kancellár, és az államfő közötti kölcsönös ellenőrzés rendszerében végül csak a visszaélés-ellenőri szerepre korlátozta magát.

MTI - fideszfrakcio.hu