A Hungária Közraktározási Rt.: perindítás az iparűzési adó miatt
Jogi eljárást indított csütörtökön az iparűzési adó kérdésében a Magyar Állam és a Fővárosi Önkormányzat ellen a Hungária Közraktározási Rt. - tájékoztatta a társaság az MTI-t. A közlemény szerint a társaság jogi képviselői egyedi megoldást találtak, hogy elkerüljék az esetleges hátrányos adójogi következményeket, és az rt. visszakaphassa a 2004. május 1-től befizetett iparűzési adó összegét, ráadásul az iparűzési adó fizetésének kötelezettsége a cégre nézve a lehető leghamarabbi időpontban megszűnjön.
Dátum: 2005-08-11 16:08:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=41885
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-04 22:16:01.365923, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2
A társaság szerint a peres eljárásban az rt. a Magyar Államtól követeli vissza kártérítés címén a 2004. május 1-től megfizetett iparűzési adót, a Fővárosi Önkormányzat perben állására pedig azért van szükség, hogy a cégnek a magyar szabályok szerint jelenleg fennálló iparűzési adó fizetési kötelezettsége a jövőre nézve a lehető leghamarabbi időpontban megszűnhessen.
A tájékoztató kiemeli, hogy a megindított jogi eljárás nem közigazgatási per, az eddig megfizetett iparűzési adót nem az önkormányzatnak kell visszatérítenie. A keresetlevélben foglaltak alapján a bíróság abba a helyzetbe kerül, hogy a kártérítés megítélésén túl az rt. iparűzési adó fizetési kötelezettségének megszüntetésével érvényt szerezzen a közösségi jog szabályainak.
A bíróság ebben a perben abban a helyzetben van, hogy a társaság iparűzési adó fizetési kötelezettségét a per lezárását megelőzően is gyakorlatilag bármikor megszüntetheti.
Az rt. közleménye hangsúlyozza, hogy mindezekhez a magyar bíróságnak nem kell bevárnia a manapság sokat emlegetett olasz IRAP ügy precedens értékű kimenetelét, és a magyar iparűzési adó kérdésében sem kell szükségszerűen az Európai Bírósághoz fordulnia, de természetesen nincs elzárva ettől a lehetőségtől.
A tájékoztató emlékeztet arra, hogy az iparűzési adó - mint ahogy azt Kovács László, az unió vám- és adóügyi biztosa a sajtóban is kifejtette - nincs összhangban az európai uniós szabályokkal, mivel egy irányelv szerint a tagállamok csak egy forgalmi típusú adót tarthatnak fenn, ezért az ugyancsak forgalmi jellegű iparűzési adó ellentétes a fenti rendelkezéssel.
Boruzs Éva, okleveles adószakértő, ügyvéd, a részvénytársaság egyik jogi képviselője az üggyel kapcsolatban az MTI-nek elmondta: az uniós csatlakozási szerződéssel a csatlakozó ország minden jogszabályát harmonizálja a közösségi joggal. Így 2004 május 1-től minden közösségi joganyag Magyarországon is hatályos. Ezért, ha Magyarország e folyamat során nem harmonizálta az iparűzési adót a közösségi joggal - vagyis az ellentétes az unió hatos áfa-irányelvének 33-as cikk első bekezdésével, azaz, hogy egy tagállamban csak egy forgalmi típusú adó lehet -, az kártérítésre adhat alapot az Európai Bíróság szilád esetjogi szabálya szerint. Ez a kártérítési lehetőség vonatkozik mind a tagállami magánszemélyekre, mind a jogi személyekre, mind a jogi személység nélküli társaságokra.
A szóban forgó keresetet az uniós közösségi jog alapján indították és így a közösségi jog szerint a tagállami bíró dönthet úgy, hogy az iparűzési adót nem alkalmazza, mert az ellentétes a közösségi joggal. Az ügyvéd szerint ugyanis a közösségi jog elsőbbsége érvényesül olyan esetekben, amikor a tagállami és az uniós jogszabályok között ellentmondás van.
A cég jogi képviselői keresetükben kérték azt is, hogy a bíróság a továbbiakban függessze fel az iparűzési adó fizetésének kötelezettségét a társaság számára.
A csütörtökön beadott keresetben Boruzs Éva szerint a magyar államtól 10 millió forintos nagyságrendű visszatérítést követelnek kamatokkal együtt. A keresetlevelet a fővárosi bírósághoz nyújtották be.
MTI - fideszfrakcio.hu