Irak hajlandó együttműködni az ENSZ-szel
Irak késznek mondta magát az ENSZ-szel való együttműködésre a közel-keleti ország és az Egyesült Államok viszonyában kialakult válság átfogó rendezése érdekében, de csak akkor, ha az iraki fegyverprogrammal kapcsolatos amerikai aggodalmak megalapozottak, és nem csupán ürügyet jelentenek egy katonai támadás igazolására.
Dátum: 2002-09-03 12:53:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=3839
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-04 17:42:56.831255, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2
Bagdad ajánlatáról Tárik Aziz iraki miniszterelnök-helyettes beszélt johannesburgi sajtóértekezletén, miután a dél-afrikai városban rendezett Föld-csúcs alkalmával félórás megbeszélést folytatott Kofi Annan ENSZ-főtitkárral. Aziz megerősítette az amerikai politikusokhoz korábban intézett bagdadi meghívást, hogy utazzanak a közel-keleti országba, és maguk győződjenek meg arról, hogy Irak rendelkezik-e tömegpusztító fegyverekkel. "Mondják meg nekünk és a világnak, hogy ebbéli aggodalmaik megalapozottak, és nem ürügyként kívánják felhasználni azokat egy Irak elleni támadásra - ha megalapozottak az aggodalmak, találhatunk rá megoldást" - hangoztatta az iraki politikus. Aziz emlékeztetett arra, hogy az amerikaiak mellett már briteket is meghívtak Irakba. Amennyiben "speciális küldetésre" érkeznének, Bagdad szívesen látná őket - mondta Aziz, de a fegyverzetellenőrök 1998-ban félbeszakadt, hét és fél éves ellenőrzésére célozva hozzátette: ha viszont olyan embereket küldenek, akik hét és fél évig egy helyben járnak, a dolog nem fog működni. A Reuters szerint Aziz szavai azt sugallták, hogy "speciális küldetésen" az amerikai politikusoknak küldött meghívást érti. A nyugati országok gúnyosan reagáltak a korábbi hasonló iraki felvetésre, mert a politikusok látogatása nem járna együtt szakértők ellenőrzéseivel. Megítélésük szerint Bagdad az ajánlattal fegyverkezési programjának nemzetközi ellenőrzése alól próbált meg kibújni. Aziz a sajtóértekezleten hozzátette, hogy az átfogó rendezés a fegyverzetellenőrzés mellett az Iraknak címzett amerikai fenyegetések beszüntetését, a Kuvait 1990-es iraki lerohanása után bevezetett ENSZ-szankciók feloldását, a közel-keleti ország északi és déli részén kialakított repüléstilalmi övezetek felszámolását is magában foglalná. Az iraki politikai hangsúlyozta, hogy a megoldásra irányuló törekvésnek az egész kérdéskör, nem pedig egy abból kiragadott részlet rendezését kell jelentenie. Kofi Annan a megbeszélés után kiadott közleményében a világszervezet és Irak között a fegyverzetellenőrzésről folytatódó tárgyalások keretébe sorolta a mostani megbeszélést. Az ENSZ-főtitkár szóvivője ugyanakkor nem volt hajlandó elárulni, történt-e előrelépés a mostani találkozón. Az Egyesült Államok a "gonosz tengelyének" részeként emlegeti Bagdadot, s az iraki vegyi, biológiai és esetleg atomfegyverek állítólagos létével igyekszik igazolni a George Bush amerikai elnök által a bagdadi "rendszerváltozás" - azaz Szaddám Huszein iraki elnök hatalmának megdöntése - érdekében indított kampányt. Irak azt állítja, hogy már nincsenek ilyen fegyverei. Washingtonban hangsúlyozzák, hogy még nem döntöttek az esetleges katonai csapásmérésről. Aziz mostani sajtóértekezletén viszont jelezte, hogy Irak komolyan veszi az amerikai fenyegetőzést, és készül az ország megvédésére. Colin Powell amerikai külügyminiszter útban van a Föld-csúcsra, ahol hírügynökségek szerint várhatóan éles bírálatok érik majd az Egyesült Államok Irak-politikája miatt.
MTI - fidesz.hu