Megköveti a szudétanémet antifasisztákat a cseh kormány

Nyilvánosan megköveti a cseh kormány azokat a szudétanémet antifasisztákat, akiket a II. világháború utáni Csehszlovákiában nemzetiségük miatt sérelem ért.

Dátum: 2005-08-24 14:08:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=42369
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-04 22:18:29.596648, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2

Az egykori csehszlovákiai szudétanémet antifasiszták érdemeinek elismeréséről - hogy aktívan harcoltak a nácizmus ellen, és hűek maradtak a Csehszlovák Köztársasághoz - szerdán döntött a cseh kormány - közölte Jitka Slavíková, a kormányzati sajtóiroda munkatársa. Kormányzati források szerint általában szociáldemokratákról, kommunistákról vagy katolikus papokról van szó.

Jirí Paroubek miniszterelnök már korábban leszögezte, hogy politikai gesztusról, nem pedig anyagi kárpótlásról van szó. A cseh kormány ennek ellenére 30 millió koronát ad néhány civil szervezetnek, amelyek feltérképezik a háború után sérelmeket szenvedett szudétanémet antifasiszták sorsát.

A szudétanémetek iránti gesztust a koalíciós pártok és az ellenzéki kommunisták egyaránt támogatják, míg Václav Klaus államfő és az ellenzéki Polgári Demokratikus Párt, amelynek továbbra is tiszteletbeli elnöke, határozottan ellenzik. Klaus ismételten kijelentette, hogy a gesztust nagyon elhibázott lépésnek tartja, amely a cseh-német kapcsolatokban felnyitja Pandora szelencéjét, s gyengíti Csehország pozícióját. A polgári demokraták és Klaus szerint ugyanis a II. világháború utáni szudétanémet ügyeket az 1997-es cseh-német megbékélési nyilatkozat végérvényesen lezárta.

Paroubek kezdeményezését Marek Belka lengyel miniszterelnök és Wolfgang Schüssel osztrák kancellár is támogatásáról biztosította, míg Mikulás Dzurinda, szlovák kormányfő elutasította. A csehországi német szervezetek üdvözölték a döntést. Az Ausztriába kitelepített szudétanémetek szervezete viszont bírálta s a szudétanémetek egységének megbontására irányuló lépésként értékelte a gesztust. A szudétanémetek németországi szervezete kiváró álláspontra helyezkedett.

A II. világháború után Prága kollektív módon háborús bűnösnek nyilvánította a csehszlovákiai németeket és a magyarokat, elvette vagyonukat, állampolgárságukat, s mintegy hárommillió németet kitelepített az országból. Az intézkedések ugyan az aktív szudétanémet antifasisztákra nem vonatkoztak, de a kialakult helyzetben őket is számos sérelem érte, s ezért sokan önként elhagyták Csehszlovákiát. A kitelepítések után mintegy 200 ezer szudétanémet maradt az országban, többségük munkatáborokban volt kénytelen dolgozni. Állampolgárságukat csak 1953-ban kapták vissza.

A szlovákiai magyarok kitelepítését a potsdami nagyhatalmi értekezlet 1945 nyarán nem hagyta jóvá.

MTI - fideszfrakcio.hu