Vádlottak padja: Kulcsár Attila, Forró Tamás, Rejtő E. Tibor, Kerék Csaba és még sokan mások
Benyújtotta a vádiratot Kulcsár Attila és 20 vádlott-társa ügyében a Fővárosi Főügyészség szerdán a Fővárosi Bíróságra - jelentette be Ihász Sándor fővárosi főügyész. A tájékoztatón a vádlottak közül név szerint csak Kulcsár Attilát, Rejtő E. Tibort, a K and H Bank volt vezérigazgatóját és Kerék Csabát, a Britton Kft. volt ügyvezető igazgatóját említették. A hvg.hu nyilvánosságra hozta a vádlottak teljes nevét, akik között ott találhatjuk Forró Tamást, a Nap-kelte egykori műsorvezetőjét is.
Dátum: 2005-08-24 16:29:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=42380
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-04 22:18:32.910106, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2
A vádlottak többségét sikkasztással, pénzmosással, vesztegetéssel, orgazdasággal és bűnpártolással vádolják a K and H-ügyben. Arról, hogy az egyes vádlottakat konkrétan mivel vádolja az ügyészség, a tájékoztatón nem esett szó.
Az ügyben vádlottként áll bíróság elé:
1. Kulcsár Attila a K&H Equities portfoliókezelő üzletág vezetője
2. Kerék Csaba a Britton Kft., Immoblia Kft. tulajdonosa és ügyvezető igazgatója
3. Rejtő E. Tibor a Kereskedelmi és Hitelbank Rt. vezérigazgatója
4. Mészáros János a Britton C&C Kft., BR Office Rent Kft. tulajdonosa
5. Hasszán el-Abed a El-Zor Kft. ügyvezető igazgatója
6. Dudás Gábor a Montrade Ltd., illetve Balmoral Group munkatársa
7. Bitvai Miklós az Állami Autópályakezelő Rt. vezérigazgatója
8. dr. Kelemen László Béla ügyvéd
9. Garamszegi Gábor a Betonút Szolgáltató és Építő Rt. társtulajdonosa
10. Forró Tamás a Zöld Újság Rt. elnök-vezérigazgatója
11. Vargáné Vasadi Julianna az ESMA Kft. gazdasági igazgatója
12. Orosz Ágnes a Séd-COOP 2000 igazgatósági tagja, főkönyvelő
13. Váradi János a Kőbányai Önkormányzat képviselőtestületének tagja, a KÖBETA Rt. igazgatósági tagja
14. Csuka László a K&H Equities Rt. vezérigazgatója
15. Tóth Róbert a K&H Equities Rt. vezető üzletkötője
16. Dr. Vígh Szabolcs a K&H Equities Rt. állandó megbízási jogviszonyban álló ügyvédje
17. Pinizsi Hajnalka privát banki ügyintéző
18. Balassa Katalin a K&H Equities Rt alkalmazottja, személyi asszisztens
19 Nagy Károly az Autó Danubia Kft. társtulajdonosa és ügyvezetője
20. Barta Péter vállalkozó
21. Szekér Gyula személyfuvarozó
Közölték: a vádirat hamarosan, azaz napokon belül kivonatosan olvasható lesz a Legfőbb Ügyészség honlapján. Elhangzott viszont, hogy a vádirat 71 oldalas, s ebből ötven oldalon részletezik a tényállást. A Kulcsár-ügyben 12 államtól kértek jogsegélyt, illetve ennek keretében zár alá vételt. A sikkasztás elkövetési értéke körülbelül 23 milliárd forint, a cselekménnyel okozott kár mintegy 8,3 milliárd. Ennek jelentős része, 6,3 milliárd forint - hét gyanúsított teljes vagyona, négy cég - van zár alatt. A nyomozás eddigi bűnügyi költségei 14 millió forintot tesznek ki - mondta Szoboszlai Richárd fővárosi főügyész-helyettes. A nyomozás során 157 kötet, körülbelül 55 ezer oldalnyi nyomozati irat és 110 ezer oldalnyi melléklet készült, illetve dolgoztak fel.
A K and H-ügyhöz kapcsolódva 14 nyomozás van folyamatban: a Nemzeti Nyomozó Irodánál pénzmosás miatt három, vesztegetés miatt egy, befolyással üzérkedés miatt kettő, hűtlen kezelés miatt egy, közokirat-hamisítás miatt is egy nyomozás van folyamatban. A Központi Ügyészségi Nyomozó Hivatalnál hivatalos személy által elkövetett vesztegetés miatt három, vesztegetést színlelve elkövetett befolyással üzérkedés miatt egy nyomozás folyik. A BRFK-n két nyomozás van folyamatban a K and H-ügyhöz kapcsolódóan, mindkettő közokirat-hamisítás miatt.
Ihász Sándor fővárosi főügyész sajtótájékoztatóját egyébként azzal kezdte, hogy visszautasította az ügyészség munkáját ért kritikákat a Kulcsár-üggyel kapcsolatban. Mint mondta, hallgattak, amikor laikusok és a magukat szakértőnek kinevezők "kategorikus állításokat" fogalmaztak meg az ügyészség tevékenységéről anélkül, hogy ismerték volna az ügyészség igazi munkáját. Szavai szerint majdnem a becsületsértés, rágalmazás szintjéig eljutva minősítették az ügyészek munkáját olyanok, akiknek a többsége nem is volt ügyész. Szavai szerint a nyomozás példátlan erőfeszítéssel és sikerességgel zárult. Megjegyezte: "bizonyos lényegtelen részmozzanatok a lényeg fölé nőttek" és ezekből a lényegtelen részmozzanatokból ítélkezve egyesek kategorikusan és elítélően nyilatkoztak, nyilatkozatuk pedig az ügyészség szervezetéhez, a konkrét ügyhöz és a befektetet munkához mérten "valótlan és méltatlan volt". A lényeg, hogy a kiemelt közérdeklődésre számot tartó, fokozottan társadalomra veszélyes bűntettek elkövetőit felderítsék, büntetőjogi felelősségre vonásuk megtörténhessen - hangsúlyozta a vádhatóság vezetője.
Ihász Sándor szavai szerint az ügyészség a K and H-ügyben páratlan szervezettséggel dolgozott. Elmondta: egy ügyész-csapat állt fel, és az egyes elkülöníthető témaköröket egy-egy ügyész kapta feladatául. Szavai szerint az ügy kiterjedtsége, bonyolultsága indokolta, hogy tematizálják a sikkasztási és pénzmosási ügyet. Sikerült az ügyet felderíteni, tisztázni vádemelésre alkalmas módon - mondta Ihász Sándor. Hozzátette: tisztázták, mi a cselekmény elkövetési módszere, egyes gyanúsítottak szerepe, ezek hol kapcsolódtak egymáshoz, kinek mi volt a feladata, kik voltak az érintett off-shore cégek tulajdonosai, biztosították a bűncselekmény során keletkezett pénzt és beazonosították a nemzetközi szálakat. A fővárosi főügyész szavai szerint ez volt az első olyan pénzmosási ügy Magyarországon, ahol a pénzt tényleges gazdasági tevékenység során is felhasználták.
Ihász Sándor felidézte: az ügy két szálon indult, 2003. április 26-án a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) megkezdte a Pannonplast Rt. vizsgálatát, és június közepén a PSZÁF a vizsgálat eredménye alapján bejelentést tett, ehhez az ORFK feljelentés-kiegészítést rendelt el, ezzel párhuzamosan a Nemzetbiztonsági Hivatal titkos telefonlehallgatásokat végzett. Az ORFK pénzmosás elleni osztálya 2003. június 30-án megtagadta a nyomozást, ezt az ügyészség július 18-án helyezte hatályon kívül. Ezzel párhuzamosan 2003. július 7-én a K and H Bank feljelentése alapján az ORFK gazdasági bűnözés elleni osztálya rendelt el nyomozást, a két szálat később egyesítették. Kulcsár Attila időközben Ausztriába távozott, ahol 2003. július 17-én letartóztatták, majd kiadták a magyar hatóságoknak.
"Hol volt, hol nem volt, volt egyszer egy ifjú ember, kissé rovott múlttal valamikor a '90-es évek végén elhelyezkedett a bankban" - mondta a bűncselekmény kezdetéről Szoboszlai Richárd főügyész-helyettes, aki Kulcsár Attila pályáját amerikai karriertörténetnek nevezte. Úgy fogalmazott: a volt üzletág-vezető "nagyon értett két dologhoz, az egyik a pénz, a másik pedig az emberek". Szavai szerint a bűncselekmény-sorozatot három dolog tette lehetővé: a pénz, a kiemelt ügyféltudat és Kulcsár Attila kapcsolatrendszere. "Természetesen, ahhoz, hogy a bűncselekmény-sorozat beinduljon, kellett az is, hogy ennek a vádlottnak a jó barátja, az igen jó elméleti és gyakorlati pénzügyi tapasztalatokkal rendelkező Kerék Csaba adjon egy ötletet, hogy nagyon jó, hogy te a kis saját munkád alapján szépen dolgozol, szépen nő az ügyfélköröd, de ezt a helyzetet fel lehet használni a saját céljainkra is, mind a ketten ebből jó pénzt tudunk keresni. Ehhez azonban egy feltétel kell, némely ügyfeleket rá kell bírni arra, hogy működjenek velünk együtt" - mondta a főügyész-helyettes. Hangsúlyozta: az együttműködés nem arról szólt, hogy tudtak a sikkasztásról. Ez a rendszer 1998-2001 között működött és az volt a lényege, hogy a brókercégen belül az ügyfélszámlák között sakkoztak a különböző értékpapírokkal, egymás között átvezették őket, majd végül a vádlottakhoz köthető számlákra érkeztek. Itt a vádlottak az értékpapírt pénzre átváltva át tudták venni és saját céljaikra tudták fordítani - magyarázta.
A főügyészség szerint a K and H Equitiesen keresztül az együttműködő Kerék Csabához és cégeihez mintegy 500 millió forintnyi értékpapír érkezett a brókercégtől, amit készpénzben felvettek. Később két off-shore cég - a Montrade és a Balmoral - bevonásával történt a sikkasztás, beiktatásukra azért volt szükség, hogy elősegítsék a bűncselekmény leplezését, mivel az off-shore cégek tényleges tulajdonosai nem ismerhetők meg. Ezen az úton 4-4,5 milliárd forint került ki a rendszerből. A harmadik elkövetési mód a technikai számlák igénybevételével történt, így 7 milliárd forint "ment ki" a rendszerből. A sikkasztás ezen módja két nagy cégnek - a Betonút Rt.-nek és az Állami Autópálya-kezelő Rt.-nek - a befektetési állományát érintette. A technikai számla azért volt rafináltabb, mert itt Kulcsár Attila felhasználta, hogy mind a brókercégnél, mind a banknál vezető pozíciót tölt be. Itt már értékpapír-vásárlás nélkül, egyből eltulajdonították a pénzeket, a bank technikai számláira irányították az ügyfél pénzét, ahonnan egy újabb átutalással valamelyik off-shore cég kapta meg. A brókercégnél azt látták, az ügyfél rendelkezett a pénz átutalásáról, a banknál pedig azt, hogy az átutalásnak lesz egy kedvezményezettje. Így összesen 22 milliárd forint "mozdult meg", s ez tekinthető elkövetési értéknek, de 11 milliárd forint volt az, amit valóban elsikkasztottak a vádlottak. A tényleges kár pedig azért 8,3 milliárd forint, mert az elsikkasztott pénz egy részét hiánypótlásra fordították: ha a befektető kérte, bármikor elvihette a pénzét a brókercégtől. A főügyész-helyettes megerősítette: ez volt az első olyan felderített eset, ahol a sikkasztásból származó pénzt gazdasági tevékenységre használták fel, ez az ügy "pénzmosási" része. A folyamatról elmondta: a Britton off-shore cég alapított Magyarországon négy gazdasági társaságot, ezekbe összesen 4 milliárd forint "folyt be" a brókercégtől és más off-shore cégtől. A gazdasági társaságok jellemzően három módon fektették be a pénzt: ingatlanokat vettek, cégeket vásároltak fel (mint a Novoprint Rt., a Kartonpack Rt., a Pannonplast Rt. és a Hungexpo Rt.) - mintegy egymilliárd forint értékben -, valamint építőipari beruházásokba fektették (mint a visegrádi Thermál Hotel és a nagyváradi Lotus Plaza), szintén egymilliárd forint értékben.
A fővárosi főügyész-helyettes beszélt a sikerdíjak rendszeréről is. Mint mondta, az egyes ügyfelek általában nem tudtak a sikkasztásról, de egyes nagy tőkeerővel rendelkező gazdasági társaságok ügyvezetőivel háttéralkut kötöttek a vádlottak. Ennek lényege, hogy "Kulcsár Attila azt csinál a cégvagyonnal, lényegében, amit akar, annak fejében, hogy a cégvezető megfelelő juttatást kapjon Kulcsár Attilától" - mondta Szoboszlai Richárd. Hozzátette: Kulcsár Attila befektetéseket végzett a rábízott pénzösszeggel, magas hozamot ért el, a cég hozamkimutatásában azonban ennél jóval kisebb összeg szerepelt, a különbözeten pedig osztozott a cég képviselője és a bróker. A sajtótájékoztató anyaga szerint sikerdíjat kapott a Zöld Újság Kft., a SÉD-COOP 2000 Kft., a Betonút Rt., az Állami Autópálya-kezelő Rt., az ESMA Kft. és a KŐBETA Kőbányai Önkormányzat.
MTI, hvg.hu - fideszfrakcio.hu