Mitől függ a történelem?

Kommunizmus sohasem volt Magyarországon csak kommunisták - szögezte le Földes György, a Politikatörténeti Intézet főigazgatója az Új Nemzedék Találkozója 2005 című rendezvény azon pódiumbeszélgetésén, melyen Schmidt Máriával, a XX. Századi Intézet Igazgatójával és Gerő Andrással, a Habsburg Történeti Intézet igazgatójával értékelték az elmúlt évszázad máig ható eseményeit.

Dátum: 2005-08-25 13:27:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=42424
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-04 22:18:46.414479, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2

Földes, aki korábban az MSZP Országos Választmányának elnöki tisztségét is betöltötte úgy vélte, a politika túlzottan közel került a tudományhoz. Kérdés, hogy az intézetek megrendelésre dolgoznak-e, majd hozzátette, kutatói és baloldali politikai munkásságát személy szerint külön tudja választani. A felvetett probléma kapcsán jelezte, egyetlen alkalommal, a rendszerváltás időszakában érkezett szocialista politikusok részéről megkeresés, annak érdekében, hogy korábbi politikai szerepvállalásukat az intézet visszamenőleg igazolja. Gerő András vitatva az elhangzottakat megállapította, '89 előtt kommunizmus volt, mert a kommunizmus nem más, mint aprópénzre váltott marxizmus, ezt igazolja a közvélekedés is. Elvi alapvetés és megvalósult gyakorlat között nem lehet éles határvonalat húzni.

Schmidt Mária a XX. század, hatásában máig élő egyoldalú történelemértelmezését emelte ki. Úgy vélte, nincs egyetlen igazság, a kutató értékrendje határozza meg a történelmet. A történész szerint utoljára 1945-ben volt (erőszakos) elitváltás. 1989-ben elitváltásról nem beszélhetünk. Leszögezte, a diktatúra magyarországi irányítói ideológiai alapokon álló értelmiség köréből kerültek ki, akik mindenre kész válaszokkal rendelkeztek. Mára azonban világossá vált, hogy nincsenek receptek, a politikusoknak aktuális döntéseket kell hozniuk. A döntések felelőssége alól azonban a globalizmus és egyéb kényszerpályák nem adhatnak felmentést.

Gerő András a politikai irányzatok szimbólumrendszeréről szólva elmondta, míg a jobboldal meglelte a saját markáns, olykor ízléstelenségbe hajló érdekorientált szimbólumrendszerét, addig a baloldal "csúszkál", keresi a magáét. Konkrétumokat említve a jobboldali kormány Széchenyit, ellenzékben pedig Kossuthot emelte fel, és a szent koronát úsztatta a Dunán; míg a baloldal '56 örökségéhez nyúl vissza, így próbálva átsiklani utódpárti mivoltán. Nagy Imre személye azonban Gerő szerint nem folklorizálható, egy moszkovita sohasem lesz szimbólum. Bár liberális ikonokat könnyű lenne találni, a jelenlegi liberálisok nem törődnek politikai identitásuk ilyetén meghatározásával.

A XX. Századi Intézet Igazgatónője és a Habsburg Történeti Intézet igazgatója is nehezményezte, hogy jelenleg nincs kormányzati akarat kutatásaik korábbi színvonalú finanszírozására.

A.B

fideszfrakcio.hu