Demokrácia export és stabilitás
Miközben az Európai Unió legitimációs válsággal küzd, a számára fontos közmegegyezésen alapuló modernitás mind szélesebb meghonosítása stratégiai célja. Mások mellett erről beszélt Schöpflin György az Új Nemzedék Találkozó 2005 rendezvény atlantizmussal, amerikai magyar kapcsolatokkal foglalkozó csütörtök délelőtti pódiumbeszélgetésén Kőszegen.
Dátum: 2005-08-26 13:43:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=42495
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-04 22:19:08.179610, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2
Korai lenne még temetni az EU alkotmányát, noha ezt az angolszász sajtó már megtette. Schöpflin György, a néppárti frakció európai parlamenti képviselője szerint nem hagyható figyelmen kívül, hogy 14 tagország már ratifikálta a dokumentumot. Az unió további bővítését nevezte az egyik legnagyobb problémának, kiemelve, hogy nem hisz Románia és Bulgária 2007-es csatlakozásában, ez legkorábban 2008-ban következhet be. Jelezte, a finn bővítési biztos új, a korábbinál is szigorúbb kereteket szabott az integrációnak. Ausztria álláspontját idézve megállapította, hogy a koppenhágai kritériumok rigorózus betartatása Horvátországgal, lassítja szomszédunk integrációját, a Török csatlakozást pedig gyakorlatilag kizárja.
Az Amerikai Egyesült Államokat nem érdekli Magyarország. Schöpflin ezen állítását vitatva Orbán Anita, a Budapesti Atlanti Fórum igazgatója leszögezte, az USA stratégiai célja a balkáni és a kelet-európai térség stabilizálása, melyben a demokrácia kisugárzásának szerepét szánta hazánknak. Rámutatott, hogy csak a NATO képes Magyarország biztonságát szavatolni. Közös érdekeinkre hívta fel a figyelmet, amikor a kisebbségi jogok, a szubszidiaritás és az önkormányzatiság határon túli magyarságot is érintő amerikai "doktrínáiról" beszélt. Mint mondta, ezen alapelvek meghonosítása az amerikai kormányok - különösen republikánus dominancia esetében - olyan érdekek, melyek egyeznek a magyar külpolitika irányelveivel is.
Belpolitikai tétje van annak, hogy hogyan alakul a posztkommunista utódpártok illetve az atlanti elkötelezettségű erők viszonya az USA-hoz - ezt már Németh Zsolt, a Fidesz külügyi kabinetvezetője jegyezte meg, hozzátéve, hogy 2001. szeptember 11-ével fordulat következett be az amerikai külpolitikában. Bush elnök külpolitikájának új határát a rigai beszéde jelentette. Míg korábban az USA a kommunista rendszerek bukása után a legnagyobb veszélyt a nacionalizmusban vélte meglelni, a WTC tragédiája után a nemzeti érzés és a patriotizmus került előtérbe.
Philip Reeker, az USA budapesti nagykövetségének első titkára úgy ítélte meg, hogy az elmúlt két évben sokat javult a magyar amerikai viszony. Mint mondta, ez lehetőséget kínál a demokrácia további szélesítésére. Úgy fogalmazott, Európa és Amerika hatvan éves házasságában tízévenként voltak összezördülések, megemlítve az 1956-os szuezi válságot, a vietnámi konfliktust, a Németországba telepített Pershing-rakéták ügyét, illetve a balkán-, ezen belül a boszniai rendezés eltérő megoldási javaslatait. Ugyanakkor jelezte, maga a két kontinens szövetségének léte ér a legtöbbet, hisz a demokratikus alapállás lényegéből fakad az egyet nem értés joga.
A vajdasági magyarverések ügyét firtató kérdésre válaszolva aláhúzta, a Szerbia-Montenegrónak tisztáznia kell a kisebbségi és emberi jogi alapeszményekhez fűződő viszonyát, azokat tiszteletben kell tartania. A vallásszabadság kiterjesztésének érdekében hazája nevében támogatásáról biztosította az egyházi vagyon romániai visszaszerzését.
A. B.