Reptéri mocsár

Egy magánszemély kezdeményezésére immár az ügyészség vizsgálja a Budapest Airport Rt. és a Kincstári Vagyoni Igazgatóság között köttetett vagyonkezelési szerződést - értesült a Heti Válasz. Az állam és a reptércég viszonyát jogi ingoványként lefestő ügyészségi beadvány nyomán akár halasztást is szenvedhet a részvénytársaság privatizációja.

Dátum: 2005-08-31 15:17:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=42721
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-04 22:20:17.416271, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2

A Budapest Ferihegy Nemzetközi Repülőteret működtető Budapest Airport (BA) Rt. most folyó magánosítása - a gyakori tévhitekkel ellentétben - nem érinti sem a reptér földterületét, sem a rajta lévő felépítményeket, rádiónavigációs és fénytechnikai berendezéseket. Ezek az eszközök a privatizáció után is az állam kizárólagos tulajdonában maradnak. Amit az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő (ÁPV) Rt. a BA Rt. képében áruba bocsát, tulajdonképpen nem más, mint egy 75 esztendőre szóló vagyonkezelési szerződés - mely alapján a cég üzemeltetni jogosult az állami fennhatóságú kifutópályákat, terminálokat.

Miként a hetilap megírta (Heti Válasz, 2005. június 23.), jogi szakértői szerint a privatizáció elhúzódásához is vezethet, ha nem állnak helyre a Kincstári Vagyoni Igazgatóság (KVI) és a BA Rt. közötti, jelenleg hatályos vagyonkezelési szerződés érvényességi feltételei. Létezik ugyanis olyan repülőtéri ingatlan, amelyre vonatkozóan a mai napig nem jegyezték be az ingatlan-nyilvántartásba a BA vagyonkezelői jogát. Márpedig az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény egyértelműen leszögezi, hogy a vagyonkezelői jogot az okiraton alapuló bejegyzés keletkezteti. Summa summarum: a kérdéses ingatlan(ok) tekintetében a BA nem lenne jogosult a vagyonkezelésre - még privatizált formájában sem.

A fenti galibát - úgy tűnik - az ÁPV Rt. is észlelte. A reptércég kérői (lásd lent, az Öten becsekkoltak című írást) már kézhez kapták a vagyonkezelési szerződés tervezett módosítását, amelyben külön pontként szerepel, hogy a kincstár és a BA leendő tulajdonosa köteles a leghamarabb megtenni a szükséges lépéseket az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzések érdekében. A "köteles lépéseket tenni" kitétel azonban - bármily erőteljes - nem jelenti azt, hogy a vagyonkezelői jog automatikusan "be fog jegyződni", hiszen erről csakis az illetékes földhivatal dönthet.

A jogi tisztánlátás érdekében egy budapesti magánszemély, Maxin Norbert beadvánnyal fordult Polt Péter legfőbb ügyészhez. Maxin - aki a Heti Válasz megkeresésére hozzájárult neve közzétételéhez - mások mellett az alábbi kérdésekre vár választ az ügyészségtől: A vagyonkezelési jog bejegyzésének hiányában vagyonkezelőnek minősül-e a Budapest Airport Rt.? A vagyonkezelői jog hiányában tett kötelezettségvállalások hogyan érintik a Magyar Köztársaság vagyonát? Kik tekinthetők a vagyonkezelői jog hiányában kötött szerződések jogosultjainak, illetve kötelezettjeinek? Érvényesek-e egyáltalán a BA 2002 és 2005 közötti szerződései? Mindemellett a beadványtevő azt is kéri, hogy az ügyészség állapítsa meg, a KVI és a BA Rt. között 2002. december 28-án megkötött vagyonkezelési szerződés - ellenérték kikötése hiányában - a hatályos jogszabályoknak megfelelően érvénytelen. Továbbá: állapítsa meg, hogy a vagyonkezelési szerződés valójában színlelt, és kárt okoz a Magyar Köztársaságnak.

A Heti Válasz érdeklődésére a Legfőbb Ügyészség sajtóirodája mindössze annyit közölt az augusztus 15-én kelt beadvány sorsáról, hogy "az ügyben már folyik a vizsgálat". Az ÁPV Rt.-nél ugyanakkor nem számolnak az eredeti privatizációs menetrend kényszerű kiigazításával.

Miként Vági Márton, a privatizációs szervezet vezérigazgatója - a BA-magánosítás első fordulójának múlt pénteki eredményhirdetését követően - fogalmazott a lapnak: a módosított és egységes szerkezetbe foglalt vagyonkezelési szerződést a BA Rt. adásvételi szerződésével egy időben, várhatóan még idén év végén aláírja a KVI és a reptércéget elnyerő anyavállalat.

Mindazonáltal az ügyészségi vizsgálat eredményének akár messze ható következményei is lehetnek. Orbán Viktor, a kormányzásra készülő Fidesz elnöke ugyanis a múlt hét végén Kőszegen leszögezte: "amit szabálytalanul privatizáltak, azt vissza kell venni". Amennyiben azonban az ügyészség nem osztja a beadványtevő jogi ingoványt láttató álláspontját, és legális vagyonkezelőnek minősíti a BA Rt.-t, illetve nem merül fel más "szabálytalanság" a magánosítási folyamatban, a Fidesz valószínűleg Orbán egy másik tételét vonatkoztatja majd a részvénytársaságra. E szerint: "abban az esetben, ha a privatizáció szabályos volt, mögötte nem volt vagy nem bizonyítható a korrupció, de nemzetgazdasági érdek, hogy az a bizonyos vagyontárgy állami tulajdonban legyen, arra azt kell mondani a tulajdonosnak: legyen kedves, adja vissza."

Bár a visszaadás-visszavásárlás lehetőségét többen vitatják, tény, hogy Európában jócskán akad olyan reptér-üzemeltető társaság (Hollandiában a GDP 2,5 százalékát teljesítő Schiphol Group, az Aéroports de Paris vagy a BA Rt.-re is pályázó frankfurti Fraport), amely mindeddig többségi állami vagy tartományi tulajdonban maradt.

Bódis András, Heti Válasz

***

Öten becsekkoltak

A Budapest Airport Rt. 75 százalék mínusz egy szavazatot megtestesítő részvénycsomagjának értékesítésére - előminősítési szakasszal induló - kétfordulós pályázatot írt ki az ÁPV Rt. Az első fordulóban, 2005. augusztus 9-én kilenc pályázó nyújtott be ajánlatot. A második körre végül öt versenyzőt hívott meg múlt pénteken a privatizációs szervezet: a londoni Heathrow-t üzemeltető British Airport Authorityt, a düsseldorfi, a hamburgi és az athéni repülőterek működtetőjeként ismert Hochtief csoportot, az ugyancsak német Fraportot, a római, a brüsszeli és a sydneyi reptereken érdekelt ausztrál Macquarie Airportsot és a dán Copenhagen Airportsot. Kiesett viszont a Demján Sándor és Csányi Sándor nevével fémjelzett OTP-Mol-TriGránit-Euroinvest konzorcium, amely az úgynevezett "nemzeti tőke" jelenlétét volt hivatott biztosítani a privatizációs folyamatban.

A pályázók első körös pénzügyi ajánlatai 202 és 390 milliárd forint között szóródtak, így a végső ár előreláthatólag meghaladja majd az állami költségvetés idei tervezetében szereplő teljes ez évi privatizációs bevételt, azaz a 300 milliárd forintot is. (A november 2-án beadandó kötelező érvényű ajánlatok elbírálásakor ráadásul a legfontosabb szempont már nem a szakmai, hanem a pénzügyi ajánlat lesz, vagyis most kezdődik csak az igazi árlicit.) A Portfolio. hu online gazdasági lap értesülései szerint a BA Rt. privatizációjából befolyó pénz egy részét a kormány a költségvetési hiány finanszírozására használja majd fel.

Titkosított pénzmozgások - privatizáció előtt

Újabb fejezetéhez érkezett a Budapest Airport Rt. informatikai rendszerének kiteljesítése. Korábbi cikkében a hetilap (Heti Válasz, 2005. július 21.) már utalt rá, hogy - miután az integrált vállalatirányítási modellt a Puch László MSZP-pénztárnok rokonságához közel álló IFS Hungary Kft. vezette be a reptéren - hamarosan következik egy másik, az úgynevezett műszaki-karbantartási irányítási rendszer, az AODB/RMS telepítése Ferihegyre. A BA márciusban meghirdette, majd visszavonta, aztán újra meghirdette, s tudomásunk szerint szeptember 2-ig - vagyis még a privatizáció előtt - le kívánja zárni a vonatkozó pályázatot. Mindezt a nemzetbiztonsági szempontból fontos beszerzések szabályairól szóló 143/2004. számú kormányrendelet hatálya alatt, így ugyanis kvázi legálisan, felsőbb érdekekre hivatkozva lehet csökkenteni az ajánlattevők számát.

Miként a Magyar Nemzet megírta, nemrégiben az egyik új ferihegyi gurulóút megépítését ugyancsak államtitoknak minősítette a részvénytársaság vezetése - az azért kiderült, hogy miközben a fejlesztésre eredetileg 600 millió forintot szántak, végül kétmilliárdos értékű szerződést írtak alá a kivitelező Strabag Rt.-vel. A Népszabadság később úgy kommentálta az esetet, hogy az "ilyen jellegű hivatalos titkolódzás nem szokatlan a reptéren, hiszen az egyes terminál felújításának részleteit is titoknak minősítették".

A BA mindeddig nem cáfolta öt héttel ezelőtti értesülésünket, mely szerint az ugyancsak titkos AODB-pályázat kevésbé titkos favoritja az Eclipse cégcsoport. Ennek egyik egységében, az Eclipse Assets Management Kft.-ben társtulajdonos az a Hevesi Tóth Ferenc, aki a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat első embereként anno ellenjegyezte a Horn-ciklus Nádor-ügyeként elhíresült - titkosszolgálati beszerzésekre irányuló - ügyletet. Úgy tudjuk, a reptércég informatikai rendszerének meghibásodásából fakadó adatvesztés (Heti Válasz, 2005. augusztus 4.) elhárításán - értsd: a sérült szerződésállomány újbóli beszkennelésén - szintén az egyik Eclipse-cég dolgozik.

Forrás: Heti Válasz