Külkereskedelem: 300 milliárd forint a mérleghiány

Másfél százalékkal romlott a cserearány. Az Ausztriába kivitt gázolaj és motorbenzin 19 milliárd forintról 56 milliárd forintra emelkedett. Az italok, dohányárúk exportja 13 százalékkal, a tejtermék és tojás behozatala másfélszeresére, a hús és húskészítményeké pedig 86 százalékkal nőtt. A forint főbb devizákhoz viszonyított árfolyama 4 százalékkal erősödött.

Dátum: 2005-09-02 08:51:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=42810
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-04 22:20:45.957564, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2

A KSH legfrissebb gyorsjelentése szerint 2005 első félévében az export értéke 5800 milliárd forintot (23 420 millió eurót), az importé pedig megközelítőleg 6100 milliárd forintot (24 630 millió eurót) tett ki. Az energiahordozók körében a legnagyobb a forgalomnövekedés: az import 14, az export 46 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit.

A forgalom kisebb mértékben bővült, mint a megelőző év azonos időszakában: előzetes adatokból számítva a kivitel volumene 9, a behozatalé 2 százalékkal nőtt 2004 első hat hónapjához viszonyítva.

Az export értéke 5800 milliárd forintot (23 420 millió eurót), az importé pedig megközelítőleg 6100 milliárd forintot (24 630 millió eurót) tett ki az első félévben. Forintban mérve a kivitelben 6, a behozatalban pedig nem egész 1 százalékos növekedést jelent az egy évvel ezelőtti szinthez viszonyítva. Euróban számítva az export 10, az import 4 százalékkal bővült.

A kereskedelmi mérleg hiánya (1210 millió euró) 1150 millió euróval lett kevesebb az egy évvel korábbinál.

A kivitel forintárszintje az első félévben 2, a behozatalé 1 százalékkal csökkent, így a cserearány közel másfél százalékkal romlott. A cserearány-romlás legfontosabb tényezőit az exportban a nagyobb forgalmú gépek és szállítóeszközök kereskedelmében tapasztalt 5 százalékos árszintcsökkenés, valamint a behozatalban határozottan nagyobb részesedéssel rendelkező energiahordozók forgalmában tapasztalt kétszámjegyű árszintnövekedés jelentette.

A forint főbb devizákhoz viszonyított árfolyama 4 százalékkal erősödött a bázisidőszakihoz képest, amelyen belül a meghatározó részaránnyal rendelkező euróhoz 3, a dollárhoz viszonyítva 8 százalékos felértékelődés volt. A külkereskedelmi forgalom devizaárszintje exportban 2, importban 3 százalékkal nőtt.

2005. első félévében tovább folytatódott az a megelőző öt negyedévben tapasztalt tendencia, amely szerint a kivitel volumenének növekedése meghaladja a behozatalét. Az év első felében tapasztalt exportbővülés meghatározó tényezőit elsősorban a kőolaj-termékek, a gépjármű-motorok és a számítógépek dinamikusan bővülő kivitele jelentette; a mobiltelefonok forgalma ugyanakkor változatlan értékű maradt 2004 első félévéhez képest. (A növekedési ütem értékelésekor azonban figyelembe kell venni, hogy mind a kivitel, mind a behozatal esetében jelentős és ellentétes előjelű bázishatás érvényesül, vagyis az uniós csatlakozást megelőzően az import értéke szokatlanul magas, az exporté pedig április végéig alacsony értékű volt, majd azt követően ugrásszerűen nőtt. Az import változásánál számolni kell a márciusi és az áprilisi forgalomban a csatlakozási előtti vásárlások értékével, míg a májusi és a júniusi forgalomban egyszeri hatásként jelentkező átmeneti tételek elszámolásával.)

A legnagyobb súlyú árufőcsoport, a gépek és szállítóeszközök volumene exportban 9, importban 4 százalékkal nőtt 2004 első félévéhez képest. A legnagyobb részarányú termékféleség, a villamos gépek és készülékek kereskedelmének értéke kivitelben 6 százalékkal nőtt, behozatalban ugyanakkor 3 százalékkal mérséklődött. A teljes külkereskedelmi forgalmunk több mint tizedét kitevő és a kivitelben kétszer akkora értéket Jelentő híradás-technikai hangrögzítő és -lejátszó készülékek exportértéke 3 százalékkal csökkent egyes mobiltelefon-típusok gyártásának leállítása miatt) a bázisidőszaki szinthez képest, az importé ugyanakkor 12 százalékos növekedést mutat.

A termékforgalom több mint háromtizedét kitevő feldolgozott termékek volumene kivitelben 6 százalékkal nőtt, behozatalban viszont 4 százalékkal csökkent, úgy, hogy a forgalom szintje valamennyi meghatározó országcsoport esetében csökkenést mutat. Gyógyszereket és gyógyszerészeti termékeket - meghatározóan az Oroszországba irányuló kivitel dinamikus bővülése miatt - 27 százalékkal nagyobb értékben szállítottunk külpiacokra, importjuk ugyanakkor mindössze 4 százalékkal emelkedett. Az árufőcsoport behozatalának első félévi alakulását nagymértékben befolyásolta, hogy a színesfémek forgalma 74 milliárd forinttal visszaesett a megelőző év azonos időszakában regisztrált értékhez képest, de jelentős csökkenés mutatható ki a könnyűipari feldolgozásokhoz kapcsolódó árualapok behozatalában is.

Az árufőcsoportok közül a legnagyobb forgalomnövekedés az energiahordozók körében volt: az import volumene 14, az exporté 46 százalékkal haladta meg az egy évvel ezelőtti szintet. Az energiahordozók kivitelének volumene a meghatározó forgalmú országcsoportok közül a régi tagországok viszonylatában nőtt a legnagyobb mértékben: 75 százalékkal. A növekedés döntő tényezőjét az Ausztriába kivitt gázolaj és motorbenzin együttes értékének 19 milliárd forintról 56 milliárd forintra emelkedése jelentette. Az árufőcsoport kereskedelmének forintárszintje behozatalban 19, kivitelben 26 százalékkal nőtt a 2004. első félévi szinthez képest. Az importunkban meghatározó súllyal rendelkező kőolaj és kőolajtermékek forintárszintje 24, a földgázé pedig 15 százalékkal lett nagyobb.

Az élelmiszerek, italok, dohány árufőcsoport exportvolumene 13 százalékkal, az importét meghaladó mértékben bővült (8 százalék). Az agrárjellegű kivitelen belül a gabona és gabonakészítmények exportértéke 39 százalékkal, a kisebb súlyt képviselő cukor, cukorkészítmény és méz árucsoporté (a cukorkivitel megugrásának hatására) 60 százalékkal lett nagyobb. Behozatalban a tejtermék és tojás forgalmi értéke közel másfélszeresére, a hús és húskészítményeké pedig 86 százalékkal nőtt. (Az agrárjellegű import volumene májusban és júniusban ugyanakkor szerény mértékben már csökkent, miután ezeknek a hónapoknak a viszonyítási alapját egy a csatlakozással összefüggésben megugrott forgalmi szintű időszak jelenti.)

Az Európai Unióba irányuló kivitel volumene 4 százalékkal bővült, az onnan feladott behozatalé ezzel szemben 6 százalékkal mérséklődött. A régi tagországok viszonylatában az export volumene változatlan maradt, míg az import 7 százalékkal csökkent, s az export indexe a lényegesen kisebb súllyal rendelkező új tagországok esetében is az importénál magasabban alakult (136, illetve 104 százalék). Ez utóbbi országcsoporttal folytatott kereskedelemben ugyanakkor a cserearányunk a főbb relációk közül a legnagyobb mértékben, 2 százalékkal romlott.

Az Európai Unión kívüli országokkal lebonyolított forgalomban a kivitel volumene 31, a behozatalé 23 százalékkal nőtt. A reláción belül exportban az Európai Unión kívüli európai országokba feladott termékek, importban pedig az ázsiai országokból érkező termékek forintértéke nőtt kiemelkedő mértékben, 38, illetve 47 százalékkal.

Forrás: gondola.hu

fideszfrakcio.hu