Összevont iskolák és óvodák, egyre fogyatkozó létszám
A magyar kormány legújabb tervezett lépései a falusi iskolákat érintik. Az ígéretek többek között az oktatási színvonal emelkedéséről, a korai szelekció megszüntetéséről és nem utolsósorban a kis létszámú iskolák megmentéséről szólnak, de a program anyagi hátteréről annál kevesebbet hallani. A szlovákiai kisiskolák egy részét is gyakran bezárás vagy összevonás fenyegeti.
Dátum: 2005-09-06 14:46:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=43011
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-04 22:21:47.813725, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2
Az elképzelések szerint növelnék a hátrányos helyzetű diákok bekerülési esélyeit, az iskolák nem válogathatnák meg tanulóikat, valamint ha helyben csak alsó tagozatos intézmény működik, a felsősöket iskolabusz vinné a közeli településre. A kistelepülések iskoláinak működését leginkább a gyereklétszám csökkenése, az általános elvándorlás veszélyezteti. A néhány tíz tanulóval, összevont osztályokkal működő iskolák fenntartásáért a végsőkig küzdenek az önkormányzatok. Így van ez Perőcsényen is, ahol mindössze tíz gyerek jár az elsőtől negyedik osztályig összevont csoportba, míg az óvodások is csak heten vannak. Itt egyébként egyetlen épületben kap helyet az önkormányzat és a két intézmény. Fidel Istvánné tanítónő elmondta, hogy az önkormányzat maximálisan támogatja az iskolát, de ennek ellenére is egyre rosszabb a helyzet, félő, hogy előbb-utóbb végleg be kell zárniuk. Volt olyan év, amikor öt gyerekkel működött az iskola, és tavaly is mindössze tizenhárom diákja volt az intézménynek. A felsősök Vámosmikolára járnak be, a közlekedés szerencsére megoldott.
A tanítónő hangsúlyozta, hogy az összevont oktatással semmivel sem kerülnek hátrányosabb helyzetbe a gyerekek, a visszajelzésekből az derül ki, hogy sokszor jobban megállják a helyüket, önállóbban dolgoznak a nagyobb iskolákban tanult társaiknál.
A kóspallagi iskolát csak az mentette meg a bezárástól, hogy szlovák nemzetiségi oktatási intézménynek minősül, ezért magasabb támogatásban részesül, ide jelenleg 61 gyerek jár, 24 az óvodások száma - tudtuk meg Csizmadia Vilmos polgármestertől, aki kétségét fejezte ki a kormány legújabb terveivel kapcsolatban, egyszerűen újabb mézesmadzagnak nevezvén őket. "Az infrastruktúra kezdetleges, a közlekedés nehézkes, az esélyegyenlőség város és falu között korántsem biztosított" - vélekedik a polgármester, aki hozzátette: teljesen elhibázott dolog fejkvóta alapján finanszírozni az iskolákat, a tervezett kistérségi támogatások pedig konfliktusokat okozhatnak a kistelepülések között.
A felvidéki kistelepüléseken sem túl derűs a helyzet. Helembán és Zalabán például már régóta nem működik iskola. "A helembai diákok Párkányba járnak be, szerencsére a buszközlekedés illeszkedik az iskolakezdéshez, minden nap fél nyolckor indul a járat" - tájékoztatta lapunkat Kosznovszki Henrietta polgármester. Az óvoda 19 gyermekkel, egy csoporttal működik. Amikor a kilencvenes években végleg megszűnt itt az oktatás, megkérdezték a szülőket az igényekről, de ők nem ragaszkodtak a helyi iskolához, így ma körülbelül hetven diák ingázik a két település között. Zalabán a hetvenes években szűnt meg az iskola és az óvodások is Kisölvedre járnak. A tanulók régen Zselízre, most Ipolypásztóra és Csatára járnak vonattal. De itt az önkormányzatnak kellett kiharcolnia, hogy a hajnali hat óra helyett háromnegyed nyolckor induljon a vonat. Ideiglenesen autóval vitték a gyerekeket, de már a lovaskocsis megoldás is szóba került - mondta el Michalian Etelka polgármester. Vannak persze szerencsésebb helyzetben lévő kisiskolák is, a muzslai általános iskola diákjait például iskolabusz szállítja, amire nagy szüksége lenne a bajtai és lelédi diákoknak is, akik viszont a rossz menetrend miatt túl korán érnek be Ipolyszalkára.
Az idei tanévet a lekéri óvodások és iskolások már új épületben kezdhették meg. A kiadások csökkentése érdekében ugyanis a három településből álló Hronovce lekéri, damásdi és vezekényi részén lévő óvodák egy fedél alá kerültek a község központjában. A damásdi szlovák iskola ellenben a megüresedett lekéri óvoda épületébe került át. Az érintett intézmények igazgatói az intézkedés ellen tiltakoztak, a falu elöljárói azonban nem álltak kötélnek. A helyi polgármester, Béres Lajos lapunknak elmondta: az óvodások jelenleg sokkal jobb körülmények között vannak a damásdi óvoda felújított épületében. Ugyanezen a véleményen van Szépe Szilvia, a lekéri óvoda ideiglenesen megválasztott igazgatója is. Hevesi Valéria, az óvoda volt igazgatója ugyanis időközben lemondott a tisztségéről. Hogy miért, lapunknak nem kívánta elárulni, korábban azonban elmondta: szerinte ez a nyakatekert eljárás sokkal költségesebb, mintha a falu lekéri részén levő magyar iskolát és óvodát vonták volna egy fedél alá. Arra vonatkozólag, hogy a damásdi óvoda felújítása milyen összeget emésztett fel, a helyi polgármester nem kívánt választ adni egyéb elfoglaltságaira hivatkozva, mint ahogy az üggyel kapcsolatos további kérdéseinkre sem. Értesüléseink szerint azonban a Közegészségügyi Hivatal a változtatásokat már engedélyezte, az Oktatásügyi Minisztériumtól azonban még várja a fenntartó a jóváhagyást.
Forrás: Hídlap, Szabó Hajnal/Czigler Mónika, 2005. szeptember 6.