Népszavazás Huszein módra
Népszavazást írt ki október közepére Szaddám Huszein iraki elnök, hogy a lakosság újabb hét évre megerősítse államfői tisztségében. Az iraki elnök vasárnap kiadott és az INA hivatalos hírügynökség által ismertetett rendeletében október 15-re írta ki a népszavazást az államfői tisztség betöltéséről.
Dátum: 2002-09-08 17:46:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=3948
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-04 17:43:30.309712, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2
Az intézkedés egybeesik azzal, hogy az Egyesült Államok iraki "rezsimváltást", a diktátor hatalmának megdöntését sürgeti. A most 65 éves Huszeint a bagdadi parlament a múlt hónapban egyetlen jelöltként nevezte meg az államfői tisztségre. Az 1979 óta hatalmon lévő politikust 1995 októberében népszavazáson egyszer már megerősítették e tisztségében. Irakban ez volt az első szavazás a monarchia 1958-as megdöntése és a köztársaság kikiáltása óta. A referendumot az iraki ideiglenes alkotmány módosítása alapján tartották, amely előírta, hogy államfőt népszavazás útján hét évre választ magának a közel-keleti ország. A hivatalos adatok szerint az 1995-ös, 99,47 százalékos arányú részvétel mellett rendezett voksoláson Szaddám Huszein a leadott több mint 8 millió érvényes szavazat 99,96 százalékát szerezte meg. Eközben az iraki parlamentben vasárnap beszédet mondott Scott Ritter, az ENSZ egykori iraki fegyverzetellenőre, aki "becsületes közvetítők" által felügyelt ellenőrzési mechanizmus kialakítását sürgette. Ez Ritter elképzelése szerint magában foglalná az ellenőrök feltétel nélküli visszaengedését, és lehetővé tenné, hogy Bagdad megbizonyosodjon afelől: kizárólag a leszerelést szolgálná az ellenőrök iraki létesítményekbe való korlátlan bejutásának biztosítása, nem pedig az iraki belügyekbe való beavatkozásra, Irak méltóságának és nemzetbiztonsági érdekeinek megsértésére használnák ki azt. Ritter bagdadi nyilatkozataiban úgy vélte, hogy Irak képtelen tömegpusztító fegyverek gyártására és ezt az ellenőrök visszaengedésével kellene bizonyítania. Taha Jaszin Ramadan iraki alelnök pedig az "amerikai és brit hazugságkampány" részének minősítette azokat a jelentéseket, amelyek szerint országa hasadó anyagokat próbál beszerezni és újjáépíti az ENSZ fegyverzetellenőrei által korábban látogatott létesítményeket. Ramadan azokra a pénteki és szombati közlésekre reagált, amelyek szerint műholdfelvételeken építkezések láthatók a korábbi iraki atomprogrammal kapcsolatos helyszíneken, illetve amerikai hírszerzési értesülés szerint Bagdad fokozta az urániumdúsításra is alkalmas berendezések beszerzésére tett erőfeszítéseit. Az iraki fegyverkezési programot 1991 és 1998 között ellenőrző ENSZ-csoportok más tagjai az AP hírügynökségnek úgy nyilatkoztak, hogy Bagdad feltehetőleg nagy mennyiségű ideggázzal, mustárgázzal és lépfene-spórával rendelkezik. E szakértők szerint Iraknak atombombája még nincs, megvannak viszont az ahhoz szükséges tervei, felszerelése és szakértői, hogy gyorsan építhessen egyet, ha elegendő mennyiségű és katonai célokra alkalmas urániumot vagy plutóniumot tud beszerezni. Sok volt fegyverzetellenőr nem tartja nagy fenyegetésnek az iraki fegyverarzenált, mondván, hogy Szaddám Huszeint eddig féken tartotta az amerikai megtorlástól való félelem, arra az esetre, ha bevetné azokat, illetve az iraki elnök eddig szemmel láthatólag vonakodott attól, hogy terroristáknak is juttasson fegyverkészletéből. Ritter több éves megbízatás után 1998 augusztusában mondott le az ENSZ fegyverzetellenőri tisztségéről. Azzal vádolta Bill Clinton akkori amerikai elnök kormányzatát, hogy az Irak elleni kémkedésre használta fel az ellenőrzéseket, és az ENSZ-t félrevezetve konfliktust akart kiprovokálni Szaddám Huszeinnel, ami később ürügyet szolgáltathat Irak elleni amerikai légi csapásokra. Néhány hónappal később az iraki együttműködés hiányára hivatkozva az ellenőrök távoztak Irakból, az amerikai és a brit légierő pedig megtorlásul bombázta a közel-keleti országot - jegyezte meg az AP. Kosztasz Szimitisz görög kormányfő vasárnap kizárta Athén csatlakozását egy Irak elleni "egyoldalú" amerikai katonai támadáshoz. Görögország csak ENSZ-felhatalmazás esetén venne részt egy katonai fellépésben.
MTI - fidesz.hu