Olasz vadászmező lett a régió

Több tízmilliós kártérítés megfizetésére is készülhetnek azok a hazai vadásztársaságok, amelyek nem tudják szabályosan vadásztatni olasz vendégeiket. A Legfőbb Ügyészség erőteljesen szorgalmazza: a hazai segítőket is vonják felelősségre. A környezetvédelmi tárca szakemberei az EU-hoz fordulnak: lépjen fel a közösség a védett madárvilágot Kelet-Európa-szerte pusztító olasz vadászok ellen.

Dátum: 2002-09-09 08:42:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=3958
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-04 17:43:33.540839, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2

Olasz vendégek vadászterülete lett napjainkra Kelet- és Közép-Európa. Csak az elmúlt két évben félmillió madártetemet foglaltak le az itteni országok hatóságai az olasz vadászok zsákmányaiból. Megbecsülni sem lehet, összességében mennyi védett vagy fokozottan védett szárnyas került terítékre az illegális vadászatokon. Rodics Katalin, a washingtoni egyezmény hazai hatóságának vezetője, a környezetvédelmi tárca főosztályvezető-helyettese úgy ítéli meg: az olaszok az elmúlt tíz évben hatalmas pusztítást vittek végbe Észtországtól, Ukrajnán, Románián és Horvátországon át Magyarországig. Vadászaik a nemzetközi egyezményeket többszörösen megsértve irtják az egyébként is kipusztulófélben lévő madárfajokat.

A washingtoni és a berni egyezmény tiltja a védett, fokozottan védett madárfajok lelövését - emlékeztetett a szakértő.

Tilalmazza az üzleti, kereskedelmi célú vadászatot, s nem engedi meg a tömeges pusztuláshoz vezető módszerek alkalmazását. A tapasztalat szerint az utóbbiakkal is rendszeresen élnek az olasz vendégek. Tükör elhelyezésével vizet imitálnak, hogy leszállásra késztessék a madarakat, hangfelvételek segítségével hívogató madárhangot hallatnak. A washingtoni egyezmény hazai hatósága hamarosan az Európai Unió intézményeihez fordul: próbálják meggátolni az olaszok kelet-közép-európai pusztításait.

Rodics Katalin szerint a hazai helyzet annyiban különbözik a környező országokétól, hogy itt, a közfelháborodás miatt is, érzékelhetően szigorodott a hatósági fellépés. A hivatalok érzékenységét növelte, hogy az 1996-ban elfogadott természetvédelmi törvény a korábbinál több lehetőséget ad számukra. A főosztályvezető-helyettes mindemellett úgy látja, messze vagyunk attól a gyakorlattól, amit például a németek folytatnak, hogy csak olyan vadászokat engednek be, akik tisztelik a rájuk is kötelező nemzetközi szabályokat. A hazai vadásztársaságok - a remélt haszon miatt - elnézőbbek: könnyebben kötnek szerződést bérvadászatra és fogadják területükön a külföldieket.

A Legfőbb Ügyészség épp ezen a ponton óhajt gátat vetni a madárpusztítók mohóságának: attól a társaságtól követeli a kár megtérítését, amely a bérvadásztatást vállalta. Törekvésének egyik első eredménye a Bács-Kiskun Megyei Bíróság nemrégiben jogerőssé vált határozata. Eszerint a hazai vadásztársaságoknak fizetniük kell a külföldi vendégek kártételéért. Külföldi ugyanis - a vadászati törvény alapján - csak kísérővel léphet hazai vadászterületre. A precedensértékű ügyben az derült ki, hogy egy olasz csoportot napközben magára hagyott a kísérője. A vadászatnak védett madár - nyári lúd - is áldozatául esett. A bíróság kötelezte a vadásztársaságot, fizesse meg a lúd értékét a Kiskunsági Nemzeti Parknak.

Bonomi Nóra Katalin ügyész, a Legfőbb Ügyészség főosztályvezető-helyettese elmondta: a természetvédelmi törvény 1997. évi hatálybalépése után, 1998-tól folyamatosan indították meg a közérdekű kártérítési eljárásokat. Eddig tíz pert nyertek meg - tájékoztatott -, további 26 még nem zárult le. Az egyikben 25 millió forintos összeg a tét. Alperese egy Szabolcs megyei vadásztársaság, amely kilenc olasz vadászt látott vendégül, akik 504 fürjet és 15 mezei pacsirtát is lelőttek. A védett állatokat madárhangot imitáló "csipogóval" csalogatták a területre. A természetkárosítás miatt megindított büntetőeljárásban a vendéglátó társaság vezető vadászát felfüggesztett szabadságvesztésre és 500 ezer forint pénzmellékbüntetésre ítélte a bíróság, és négy évre eltiltotta a vadászattól. A madarak eszmei értéke 25 millió forint, ezt a társaságtól követeli az ügyészség. A Szabolcs megyei bíróság ősszel tartja a következő tárgyalást - közölte Bodnár Zsolt szóvivő.

A vadászokat és társaságaikat tömörítő érdekképviseleti szervezetek egyetértenek azzal, szigorúan felelősségre kell vonni a jogszabályok szándékos megsértőit. Pechtol János, az Országos Magyar Vadászkamara főtitkára, a Vadászati Védegylet ügyvezető elnöke mindemellett úgy véli, a vadászok az esetek többségében nem szándékosan ejtik el a védett madarakat, hanem az esti, hajnali szürkületben összetévesztik az egymáshoz olykor nagyon hasonló védett és nem védett szárnyasokat. Ha bebizonyosodik a szándékosság - mondta -, annak legtöbbször kizárás, eltiltás a következménye.

A hazai társaságok egyébként - az érdekképviseletek adatai szerint - évi 22-24 ezer külföldi vadászt látnak vendégül, közülük 8-9 ezer érkezik Olaszországból. A vadászterületek bérbeadásából és az ehhez kapcsolódó ellátásból hatmilliárd forint bevétel származik évente. Az összeg 45-50 százalékát a túlnyomórészt apróvadakra vadászó olaszok fizetik be az egyesületek kasszájába.

A jogsértő esetek leleplezésében főszerep jut a nemzeti parkok természetvédelmi őreinek. Tirják László, a Körös-Maros Nemzeti Park igazgatója úgy tájékoztatott: folyamatosan leplezik le a visszaéléseket. Leggyakrabban a fokozottan védett cigányréce esik a puskások áldozatául, de nem ritka a védett vadgerle lelövése sem.

Az olaszok az idei szezont tranzitszállítmányok behozatalával kezdték: Jugoszláviából akartak madártetemeket Olaszországba szállítani. A magyar bíróság milliós pénzbüntetéseket szabott ki, s évekre kitiltotta a szállítmányozókat az országból.

A másik kedvelt vadászterület Románia. Az onnan érkező, többnyire konyhakész, hűtött rakományok ügyében a Körös-Maros Nemzeti Park kezdeményezi a természetvédelmi vizsgálatot s a büntetőeljárást.

A Legfőbb Ügyészség főosztályvezetője közölte: Jugoszlávia ugyan egyelőre nem csatlakozott a természetvédelmi egyezményekhez, ám ez nem akadálya annak, hogy az onnan érkező olasz sofőröket, vadászokat felelősségre vonják. A természetkárosítás ugyanis mindenképpen megállapítható.

A vádhatóság a madárpusztítók ügyében általában szigorú büntetéseket javasol, s mind gyakoribb, hogy a bíróság - a korábban szokásos pénzbüntetés helyett - felfüggesztett szabadságvesztést és pénzmellékbüntetést szab ki. Újabban a vadászfegyvert is elkobozzák, ha a jogsértés szándékos volt, a fegyver pedig az elkövető tulajdona. A bíróság megköveteli a pénzbüntetés befizetésének igazolását a vadász hazautazása előtt.

Bonomi Nóra Katalin szerint a kártérítési pert a büntetőeljárás kezdete után minden esetben megindítja az ügyészség. Olyan ítélet azonban egyelőre nincs, amely külföldön elejtett madarakért állapított volna meg jóvátételt.

Kulcsár Anna - Magyar Hírlap