Potenciális veszélyforrás a bősi erőmű?

New Orleans-ban a Katrina hurrikán után az igazi katasztrófát a gát átszakadása okozta. Víz alá került a város jelentős része, a mai napig gondot okoz az emberek elhelyezése, értékeik megmentése. Térségünkben is található hasonló kockázatot jelentő létesítmény: a bősi erőmű. Lapunk több, a témában érintett szakembert is megkeresett arra a kérdésre keresve a választ, hogy egy esetleges bősi gátszakadás milyen következményekkel járna - írja az esztergomi Hídlap.

Dátum: 2005-09-08 19:23:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=43153
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-04 22:22:31.055996, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2

A kérdést a lap több szakértőnek is feltette. Kovács György, a Bős-nagymarosi Tárcaközi Bizottság titkára szerint a kérdéses szakaszon a szakemberek folyamatosan figyelik a gátat és a többi építményt. Akkora árvíz nem volt a térségben, amely jelentős gondot okozott volna, illetve a Dunán nincs akkora mennyiségű víz, mint amennyi New Orleans-ban van. Így nem lehet reálisan összehasonlítani a két helyszínt, ezért nem valószínű, hogy bármilyen hasonló katasztrófa történjen.

Ezzel szemben Droppa György, a Duna Kör ügyvivője szerint télen a jég igenis veszélyessé válhat. Ha legalább egy hétig mínusz 12 fok alatt marad a hőmérséklet, akkor a víztározóban 40-60 centisre hízik a jég. Ha ezek után melegedés jön, és ezzel nagyobb eső az Alpokból, akkor az ideérkező víz megemeli a jeget, a hatalmas jégréteg pedig megindul és megrongálja a töltéseket. Mindez olyan gyorsan történik, hogy - főleg a szlovákiai oldalon - nincs mit tenni, a csallóközi kis falvaknak semmi esélyük nincs - mondta Droppa. Ráadásul a jég akár 80 kilométert is képes "utazni".

Az elmúlt száz évben sajnos volt példa ilyen jelenségre, például Apostagnál a megfagyott belvíz emelkedett meg és Soltnál okozott károkat.

Többen adtak reális megoldási javaslatot a problémára. Kiss Róbert (SZDSZ zöld tagozat) minisztériumi tanácsadó szerint egy esetleges nagyobb áradás esetén a Csallóköz felfogná, elvezetné a víz egy részét. Bár így is a szlovákiai oldal lenne nagyobb veszélyben, mivel ott a vízelvezetés nem biztosított a megfelelő mértékben. A Szigetköz felé is el lehet vezetni a vizet, egy áradás víztömegének 15 százaléka így folyhatna le a régi Duna-ágon. Elméletileg. Gyakorlatilag viszont az elterelés óta olyannyira megváltozott az itteni növényzet, hogy nem biztos, hogy elbírná a régi Duna-ág a megnövekedett vízmennyiséget.

Illés Zoltán, a Fidesz környezetvédelmi szakértője, a zöld tagozat alelnöke lapunknak azt mondta: előfordult már, hogy árvíz vagy jégzajlás esetén a zsilipkapukat leszakította az áradat. Ezek elzárták az oldalvíz-csatornákat, s megszűnt a hajózás egy időre a Dunán. A másik veszélyforrás a víztározóban lerakódott iszap lehet, ami csökkenti a víztározó térfogatát és kapacitását, ráadásul az iszap kiemelése gazdaságtalan, túl sok energiát igényel. A minden szempontból rossz konstrukcióra szerinte egy megoldás van: a bezárás.

A Győri Katasztrófavédelmi Felügyelőségnél is érdeklődött a lap a várható kockázatokról. Mint elhangzott, krízisterv csak árvíz esetére készült, amelyet már sikeresen használtak 2002-ben. Vagyis ha történetesen gátszakadás történne Bősnél, az utána keletkező árvízre fel vannak készülve.

Forrás: Hídlap