Menü
Profil
KemoPass Fiók

Jelentkezz be a személyes hírfolyam és a cikkbeküldések eléréséhez.

Emléktáblát állítottak Csáth Gézának Budapesten

Emléktáblát állítottak Csáth Gézának halála 86. évfordulója alkalmából csütörtökön Budapesten. Az író, zenekritikus, orvos első magyarországi emléktábláját egykori munkahelyén, az akkori elme és idegkórtani kórház, ma a SOTE Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinikájának belső kertjében helyezték el.


Dátum: 2005-09-08 19:45:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=43160
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-04 22:22:33.213568, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2


Marosits József szobrász- és grafikusművész alkotása a klinika egyik vakablakában kapott helyet. Az emléktáblán az író arcképe és egy fekete-pácolt, megtört tölgyfakereszt-applikáció látható, amelyre Weiner Leó Chopin emlékére írt művének utolsó öt ütemét vésték.

Mint a tábla állítója, Kéner Balázs újságíró elmondta: Csáth Géza végrendeletében kérte azt, hogy ilyen fakereszt álljon a sírján. Az író testét Szabadkán jelöletlen sírba temették - jegyezte meg az írónak magánemberként emléket állító fiatalember.

Az emléktáblát, amelynek létrehozását a Magvető Kiadó, a szombathelyi önkormányzat és Varga Tamás szombathelyi tanár támogatta, Kéner Balázs, valamint Esterházy Péter Kossuth-díjas író és Tolnai Ottó vajdasági magyar költő, író leplezte le.

Az ünnepség végén az emléktáblánál elhelyezték a Magyar Írószövetség koszorúját és egy tölgyfát is elültettek a klinika kertjében.

Csáth Géza (Brenner József) Szabadkán született 1887. február 13-án, ugyanott halt meg 1919. szeptember 11-én.

Sajátos hangvételű, érdekes hangú elbeszéléseiben eleinte a francia írók hatása mutatható ki, majd a modern lélektan eredményei épültek be írásaiba. Az emberi lélek új tájait térképezte fel, s ezzel a XX. század eleji magyar széppróza megújítói közé emelkedett. Jelentős Janika című tragikomédiája.

Két legjobb elbeszéléskötete, A varázsló kertje (1908), valamint Az albíróék és egyéb elbeszélések (1909).

Hamvazószerda című műve, amely az írói szándék szerint bábjáték, bizarr ötletével a magyar abszurd dráma előfutára.

Zenekritikusként Bartók Béla és Kodály Zoltán első méltatói közé tartozott, kiemelkedő Puccini-tanulmánya és Wagner-méltatása.

MTI - fideszfrakcio.hu

Kapcsolódó elemek