Gyimesi Endre polgármester szerint Zalaegerszeg nincs a végeken

Zalaegerszeg, a zalai megyeszékhely, a nyugat-délnyugati régió egyik impozánsan fejlődő, 62 ezer lakosú középvárosa, a Zalai-dombság szélén, a Zala folyó egykoron mocsaras völgyéből kiemelkedő hátságokra települt. Mocsárnak mára nyoma sem maradt, helyében egy fiatal, fejlődő város található. Zalaegerszeg jelenéről Gyimesi Endre polgármesterrel beszélgettünk.

Dátum: 2002-09-09 12:49:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=3968
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-04 17:43:36.544754, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2

V. Nagy Viktória interjúja, Heti Válasz, 2002. 09. 06.

Ott voltam Manchesterben a visszavágón. Leírhatatlan élmény volt látni és hallani, ahogy mintegy hetvenezer ember tombol, szurkol, közvetlenül a pálya szélén. Ezt a légkört érezni kell és el kell tudni viselni. Az angolok rettentően motiváltak voltak, miután a lapok napokig arról cikkeztek, hogy 42 millió fontot veszít a csapat, ha nem jut be a bajnokok ligájába. Feszült volt a légkör, a játékosaikat felhergelték. Úgy gondolom, nem kis diadal számunkra, hogy a világ leggazdagabb csapatát kemény két hét elé állítottuk. Büszke vagyok arra, hogy a mintegy kétezer magyar szurkoló időnként túl tudta kiabálni az angolokat. Akik a meccs után elképedve figyelték, hogy a magyar közönség hogyan ünnepli és tapsolja a magyar játékosokat. Tényleg szép volt. Beckhamtől én is kértem autogramot - lelkendezik legutóbbi nagy élményéről a polgármester, majd rátérünk a hétköznapokra.

A várost bemutató CD-ROM ajánlójában azt írta, hogy dinamikusan fejlődő városról van szó, anyagi, szellemi és gazdasági értelemben egyaránt. Mit ért ezen?

Nyolc esztendeje vagyok Zalaegerszeg polgármestere, korábban a Megyei Levéltár igazgatója voltam. Az első, és legfontosabb tennivaló az volt, hogy rendbe hozzuk a város gazdálkodását. Akkori viszonyok között jelentős adósságállománnyal vettem át a vezetést. Ezen kívül magas volt a munkanélküliek aránya is. Ehhez jött egy harmadik dolog, ami szervesen épült az én programomba, és azóta is első helyen van: a lakásépítés. Öt évvel ezelőtt eljutottunk oda, hogy megszűnt a város adóssága. Büszkén mondhatom, hogy Zalaegerszeg hitelt nem vesz igénybe, csak akkor, ha az felettébb kedvező, például a lakáskonstrukciók esetén.

Hogyan sikerült visszaszorítani a munkanélküliséget?

Munkahelyeket teremtettünk. Kialakítottunk egy ipari parkot, melyet aztán eladtunk a Flextronicsnak, a világ egyik vezető elektrotechnikai vállalatának. Ez azóta több mint 3000 embert foglalkoztat, és működése nyomán a többi nagyvállalatnál is jelentősen módosult helyzet - verseny alakult ki, ami például a bérek emelkedéséhez vezetett. A Flextronicsszal megkötött szerződés egyik fontos eleme, hogy a cégnek itt nálunk kell megteremtenie a közép-európai kutató-fejlesztő bázisát. Egyébként ipari szempontból szerencsés a város, mert a multinacionális cégek mellett több jól működő élelmiszeripari középvállalatunk van, például a Zalahús, a Zalabaromfi vagy a francai érdekeltségű Pannontej. Ezen kívül jelentősek a könnyűipar - főleg a textilipar -, illetve a Zalakerámia termékei. Jelenleg a munkanélküliség három százalék körüli Zalaegerszegen.

A munkahelyteremtéssel szorosan összefügg a lakásépítési program?

Kevés olyan város van az országban, amelyben az ott székelő magas- és mélyépítő cégek helyben, jól jövedelmező megrendelésekhez jutnak. A miénk ilyen! 1995-ben elhatároztam, hogy - függetlenül attól, milyen nehéz helyzetben volt a város - elkezdjük a lakásépítési program megvalósítását. Meg is tettük. Az előző kormányzati ciklusban pedig mi adtunk át először állami támogatású bérlakásokat, 2000. decemberében. A 96 lakásból 64 fiatal családok otthona, 32 pedig szociális bérlakás volt. Ma Zalaegerszegen nagyobb a lakások száma, mint a háztartásoké, de ennek ellenére nem csökken a lakásigénylők aránya. Ehhez kapcsolódóan vezettünk be a fiatal családosoknak és nagycsaládosoknak szóló támogatásokat is. A lakásépítési program kulcskérdés volt számomra, és az is marad a továbbiakban is - van egy újabb négyéves programunk, ebből három építkezés már elkezdődött, a negyedik előkészítési fázisban van. Ezeknek az építkezéseknek az anyagi bázisát még mindig az előző kormány lakásépítő pályázatán nyert pénzek adják.

A dinamikus fejlődés szemmel látható itt, a belvárosban. De mi van a külsőbb részekben?

A városfejlesztés terén figyeltünk az arányokra, azaz a belváros mellett nem hanyagoltuk el a külső városrészeket sem. Az egyes választókörzetekben a megválasztott egyéni képviselők számára - településrészi önkormányzatok esetén - saját költségvetési keretet állapítottunk meg. Kezdetben 200 ezer forintot kapott egy-egy kis közösség, amelyet aztán kiegészítve kisebb, ám számukra fontos fejlesztéseket - járdakészítés, javítás - tudtak véghez vinni. Mára ez az önálló keret 4 millió forintra nőtt.

A vidéki települések legfőbb gondja az infrastruktúra. Előbbre tudtak lépni ezen a területen?

Mind Ausztria földrajzi, mind pedig az Európai Unióhoz való csatlakozás közelsége arra késztettek, hogy áttekintsük a város infrastruktúráját, és amennyire lehetséges európai uniós szintre emeljük azt. 1999-ben adtuk át azt a Phare-kölcsön felhasználásával felújított szennyvíztisztítót, ami ennek köszönhetően olyan méretűvé vált, hogy be tudja fogadni a környező települések szennyvizét is - ez országos érdek, mivel Zalaegerszeg a Balaton vízgyűjtőterületének legnagyobb városa, így nem mindegy, mi folyik a Zalán keresztül a Balatonba. Elkezdtük a térség szennyvízcsatornázását - összefogva a szomszéd településekkel -, és be is szeretnénk fejezni. Phare-támogartással megépítettük az ország jelenleg legnagyobb hulladékdepóniáját, ezt tavaly adtuk át. Mindezek mellett Zalaegerszeg számára a legfontosabb a közlekedési infrastruktúra fejlesztése volt, hiszen a megyeszékhelyek közül mi vagyunk időben legmesszebb a fővárostól. Nem volt megoldva sem a vasúti, sem a közúti összeköttetés. Éppen ezért jelentős a szlovén-magyar vasútvonal megépítése, ami Zalaegerszegen keresztül fut az ország szívébe. Beindultak az intercity-járatok, most épül a vasúti delta. A közúti fejlesztések sorából kiemelkedik a várost elkerülő út megépítése. Ennek első részét Phare- és országos támogatás segítségével hoztuk létre, és 2001 végén adtuk át a forgalomnak. 1976-ban épült meg a Nagykanizsát Zalaegerszeggel összekötő út, majd leállt a beruházás. Az emberek nem nagyon hittek benne, hogy meg lehet építeni a várost elkerülő utat. Az elkészült első szakasz az előbb említett kanizsai utat köti össze a balatoni és az egervári úttal. A továbbfejlesztésre sajnos nem kaptunk Phare-támogatást, de a minisztérium jelentős anyagi segítségével és saját erőből a második szakasznak nemcsak a tervei készültek el, hanem a kivitelezése is megkezdődött.

Mennyire vonzó a város a turistáknak?

Új idegenforgalmi centrumunk 2000 nyara óta működik. A termálfürdő régi vágya volt a városnak, hiszen Zalaegerzseg alatt termálvíz van. 2000 februárjában még kukoricacsonkok voltak azon a területen, ahol pár hónappal később, május 13-án Orbán Viktor felavatta a fürdő első medencéjét. Az aquapark idén nyáron nyílt meg.

Még nem érintettük a szellemi "tőkét". Mi a helyzet az oktatás és a kulturális élet területén?

Első polgármesteri ciklusom alatt létrehoztunk egy hétéves oktatásfejlesztési tervet, amelynek eredményeként nőtt az általános iskolák száma, és átalakult a középfokú oktatás: több lett a gimnázium és a szakközépiskola, kevesebb a szakmunkásképző. Megnőtt az igény a felsőoktatás fejlesztésére is. A Pénzügyi és Számviteli Főiskola mellett működő egészségügyi főiskolai képzést négy szakkal bővítettük. Szeptember 5-én megkezdődik a tanítás a Budapesti Műszaki Egyetem kihelyezett gépészmérnöki karán is. Az egykori Petőfi laktanya területét főiskolai városrésszé alakítottuk át. A kulturális életnek 1996-ban a millecentenáriumi események adtak keretet, ekkor épült például a Göcsej Falumúzeum fogadóépülete. 1997-ben, a város egyesítésének 750. évfordulójára 4-5 kiadványt adtunk ki, köztük várostörténeti képeskönyvet és tanulmánykötetet. Amióta polgármester vagyok, nem telt úgy el esztendő, hogy legalább egy közterületi képzőművészeti alkotással ne szépült volna a város. A 2000-es és a 2001-es év a millennium jegyében telt. Kiváló a táncegyüttesünk van, a Zala táncegyüttes. 1996 óta május 13-án tartjuk a város napját, január 1-jén pedig tűzijátékkal kedveskedünk a helyieknek.

Sporttal kezdtük a beszélgetést, fejezzük is be ezzel. Mi jellemzi a helyi sportéletet?

A város nagyságához képest kiterjedt a sportélet. Több mint 280 sportlétesítményünk van, a sportágak száma 50, a szakosztályoké 110 fölötti. 1996-ban elnyertük a nemzet sportvárosa címet. A legnépszerűbbek a labdajátékok - egy futballmeccsre gyakran 10-12 ezer néző kilátogat.

Akiknek jól jönne egy nagyobb, korszerűbb stadion. Mikorra fejeződik be a megkezdett rekonstrukció?

A stadionrekonstrukciós program még az előző kormány idején indult el. A kormányváltást követően a fejlesztés rövid időre megtorpant, de szerencsés esetben az év végére elkészülhet el a stadion.