Összefoglaló jelentés az Apró-Gyurcsány érdekkör privatizációból, állami megrendelésekből, illetve állami hitelekből történő meggazdagodásának titkairól elnevezésű vizsgálóbizottság 2005. szeptember 21-ig végzett munkájáról
Az Országgyűlés 44/2005. (2005. május 26.) számú határozatával létrehozta az Apró-Gyurcsány érdekkör privatizációból, állami megrendelésekből, illetve állami hitelekből történő meggazdagodásának titkairól elnevezésű vizsgálóbizottságot. A vizsgálóbizottság feladatait az Országgyűlés tizennégy kérdésre adandó válaszban határozta meg.
Dátum: 2005-09-21 17:09:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=43729
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-04 22:26:27.068415, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2
A testület végső feladata választ találni arra a kérdésre, hogy felhasználta-e Gyurcsány Ferenc, Magyarország jelenlegi miniszterelnöke a politikai kapcsolatrendszerét - és ha igen, miként - az Apró-Gyurcsány érdekkör állami forrásokból történő meggazdagodásának érdekében.
A vizsgálóbizottság 2005. június 1. és 2005. szeptember 21. között tizenhárom ülést tartott, és első feladata az ügyrend meghatározása volt.
I. Gyurcsány Ferenc múltbeli és jelenlegi üzleti érdekeltségei
A vizsgálóbizottság ezután tájékoztatást kért Gyurcsány Ferenctől arról, hogy mely vállalatok tartoznak, illetve tartoztak az ő tulajdonosi körébe 1992. november 10. óta, amikor is Gyurcsány Ferenc megalakította első vállalkozását, a vállalatbirodalmának később zászlóshajójává vált Altus Befektetési és Vagyonkezelő Részvénytársaságot. A miniszterelnök válaszából kiderült, hogy Gyurcsány Ferenc jelenleg 16 vállalatban érintett tulajdonosként közvetlen, vagy közvetett módon, 33 vállalatban volt korábban tulajdonos, 5 vállalatban pedig vezető tisztséget töltött be. A vállalatok tulajdonlási szempontból való megoszlása a következő:
Jelenleg is fennálló közvetlen vagy közvetett tulajdon:
1. Altus Rt.
2. ROTAB Kereskedelmi Kft.
3. ALDO Ingatlanfejlesztő és Hasznosító Tanácsadó Kft.
4. Magyaróvári Timföld és Műkorund Kft., illetve jogutóda a MOTIM Rt.
5. Gép- és Felvonószerelő Vállalat, majd Gép- és Technológiaszerelő Rt., végül ARK Vagyonkezelő Rt.
6. Béta-Roll Hengergumizó Rt.
7. Tisza Műtalp- és Gumigyártó Kft.
8. Acélkar Kft.
9. Dunántúl Termékenység Egyesülés
10. EMO-WIND Kft.
11. M-Automatika Kft.
12. MOTIM Műkorund Kft.
13. MOTIM-Kádkő Kft.
14. MOGÉPSZER Kft.
15. MESZ Kft.
16. MAVIKA Kft.
Múltbeli közvetett vagy közvetlen tulajdon:
1. ACCES V. Vagyonkezelő Kft.
2. DÉTELL Szolgáltató Kft.
3. GPS Vagyonkezelő és Gazdasági Tanácsadó Kft.
4. Balassagyarmati Fémipari Kft.
5. Fönícia Kereskedelmi Kft.
6. Fittelina Ingatlanbefektetési és -hasznosító Kft.
7. FORTUS Rt.
8. ROE Vagyonkezelő és Szolgáltató Kft.
9. SZÍV-ŐR Egészségügyi Szolgáltató és Kereskedelmi Kft.
10. Perfekt Rt.
11. Bakonyi Bauxitbánya Kft.
12. BAUXIT Bányavagyonkezelő Kft.
13. Nomentana Kft.
14. Agóra Marketing Tanácsadó Kft.
15. Altus Consulting Gazdasági Tanácsadó Kft.
16. Altus Luxemburg S.A.H.
17. PARTAGAS MANAGEMENT Kft.
18. PERTIA Könyvvizsgáló Rt.
19. PERFEKT-Akadémia Oktatási és Szolgáltató Kht.
20. ÁRKÁDIA-HOTELS Üdültetési Kft.
21. Enviroinvest Kft.
22. Hír-Rádió Kft.
23. M.A.B. Ingatlanhasznosító Kft.
24. TMI Kft.
25. LBS ECONET Rt.
26. Magyar Közbeszerzési Hírbörze Kft.
27. Perfekt Karrier Kft.
28. Bajalog Kft.
29. Első Magyar Timföldipari Kft.
30. GER-COM Kft.
31. MOTIM-KERLANE Kft.
32. MOTIM Alumíniumszulfát Kft.
33. Balassagyarmati Fémipari Rt.
Vezető tisztség betöltése a múltban (felügyelő bizottsági tagság):
1. NSZ 1999 Lapkiadó Rt.
2. Hidrotechnika Rt.
3. Sárvári Mezőgazdasági Rt.
4. Vasiterv Tervező Rt.
5. MOGÜRT Rt.
II. Gyurcsány Ferenc cégeinek kapcsolata az állammal
Gyurcsány Ferenc miniszterelnök közölte azt is, hogy az összesen 54 vállalatnak az állammal és annak intézményeivel kötött szerződéseinek listájával nem rendelkezik, mint ahogy nem tudott a bizottság rendelkezésére bocsátani állami támogatásokkal kapcsolatos információkat sem. Miniszterelnök úr azt tanácsolta a vizsgálóbizottságnak, hogy az állami megrendelésekkel és állami támogatásokkal kapcsolatos adatokról a szerződéseket megkötő, illetve az esetleges állami támogatásokat nyújtó szerveknél közvetlenül tájékozódjon.
Mindezek alapján a vizsgálóbizottság elnöke, Szijjártó Péter írásbeli kérdést intézett valamennyi tárcavezetőhöz, kérve, küldjék meg a miniszterelnök úr által megadott céghálóban található vállalatok számára adott állami támogatások és állami megrendelések adatait. A kérdésre minden miniszter válaszolt, azonban a válaszokból az derült ki, hogy számos tárcánál csak az elmúlt néhány évre vonatkozó adatokkal rendelkeznek, míg egyes tárcavezetők az alapos válaszadáshoz szükséges aránytalanul sok munkára hivatkozva nem közöltek teljes körű adatokat.
A kérdés később pontosításra került, azt a bizottság elnöke, Szijjártó Péter és egyik ellenzéki tagja, Balsai István együtt nyújtották be a miniszterekhez. A miniszterek válaszadásaiból az alábbi információk derültek ki:
III. Meghallgatások
A vizsgálóbizottság összesen négy meghallgatást tartott. Gyurcsány Ferenc miniszterelnök, Kiss Péter, Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter, Szilvásy György volt közigazgatási államtitkár, jelenleg miniszterelnöki kabinetfőnök, valamint Szigeti István, a Humán-Jövő Kht. ügyvezetője esetében a témát a balatonőszödi kormányüdülő 38. számú villájának, valamint a Budapest, Szalay u. 4. szám alatt található, volt Miniszterelnöki Hivatal-i ingatlan egy részének eladása jelentette. Az ellenzéki képviselők további négy meghallgatást kezdeményeztek, azonban ezen meghallgatásokra részben a kormánypárti képviselők elutasítása, részben a meghívott felek távolmaradása miatt nem kerülhetett sor. Ezen személyek a következők voltak: Szabó Pál, a Hungalu Rt. volt és a Magyar Posta Rt. jelenlegi vezérigazgatója, Gerezdes János, a Motim Rt. vezérigazgatója, Jagiellowicz Györgyné, az Altus Rt. vezérigazgatója és Nacsáné Márki Rózsa, az Aldo Kft. ügyvezetője.
A megvalósult meghallgatások során a képviselők a balatonőszödi és a Budapest, Szalay u. 4. szám alatti egykori állami tulajdonú ingatlanok privatizációjának témájában tehettek fel kérdéseket. A két tranzakcióban közös, hogy mindkét esetben Gyurcsány Ferenc tulajdonosi körébe tartozott és tartozó cég volt a vevő fél, mindkét esetben a lízingszerződést választották az értékesítés formájaként, később mindkét esetben vitára okot adó körülmények merültek fel, és mindkét esetben a szerződéseknek voltak a jelenlegi kormányzati ciklusra áthúzódó motívumaik.
A balatonőszödi kormányüdülő értékesítése egy tízéves futamidejű lízingszerződés keretében valósult meg, melynek során az Aldo Kft. évente 2,5 millió forint +ÁFA összeget törlesztett, majd 5 millió forintos maradványértéken 2003-ban megszerezte az ingatlan tulajdonjogát is. A lízingszerződés futamideje alatt egy állami cég, a Magyar Hivatalos Közlönykiadó Üdülőszállók Igazgatósága mintegy két és fél esztendőn keresztül visszabérelte az ingatlant és a bérleti díj nagysága egybeesett a lízingdíjként fizetendő összeg nagyságával.
A Budapest, Szalay u. 4. szám alatti volt Miniszterelnöki Hivatal-i ingatlan egy részének eladása tárgyában a meghallgatás során megállapítást nyert, egy állami cég, a Közlöny- és Lapkiadó Kft. és Gyurcsány Ferenc miniszterelnök tulajdonában állt és álló vállalat, az Altus Rt. között helyiségbérleti szerződés jött létre, mely 2005. április 4-ig volt hatályban. A helyiségbérleti szerződés keretében a Közlöny- és Lapkiadó Kft. évente újra meghatározott és növekvő mértékű bérleti díjat fizetett, mely Kiss Péter, Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter tájékoztatása alapján 2003-ra elérte a havi 1,1 millió forint+ÁFA értéket. A bérleti díj folyósítására egészen 2005 áprilisáig sor került, miközben Gyurcsány Ferenc 2003 májusától a Magyar Köztársaság gyermek-, ifjúsági és sportminisztere, 2004. szeptember 29-től pedig a Magyar Köztársaság miniszterelnöke volt.
A vizsgálóbizottságban nem alakult ki egyetértés a Motim Rt. és a Balassagyarmati Fémipari Kft. privatizációjának vizsgálatáról. Az ellenzéki képviselők szükségesnek tartották ezen tranzakciók vizsgálatát, azonban a bizottság kormánypárti tagjai elutasították ezt a kezdeményezést. A két tranzakció közös vonása, hogy mindkét esetben olyan konzorcium volt a nyertes pályázó, melyben Gyurcsány Ferenc tulajdonosi körébe tartozó cég is érintett volt. Az ellenzéki képviselők szerint a vizsgálatokra azért lett volna szükség, mert az értékesítések sokak által alacsonynak tartott árfolyamon történtek, valamint az értékesítések további körülményei - például a Motim Rt privatizációja folyamán tapasztalt hitelfelvétel, vagy a Motim Rt. tőkeemelése az egyik vevőként fellépő vállalkozásban - indokolták a kérdések megtárgyalását.
IV. A személyi háló
A vizsgálóbizottság a parlamenti határozat alapján áttekintette azt a személyi hálót is, melyben olyan egykori, vagy jelenlegi vezető köztisztviselőknek és állami tulajdonú társaságok vezetőinek nevei merültek fel, akik tulajdonrészt szereztek, illetőleg vezetői megbízást kaptak Gyurcsány Ferenc tulajdonában lévő társaságokban. Az előterjesztés alapján öt név megvitatására került sor az alábbiak alapján: