Magyar holokauszttúlélő amerikai veteránt tüntet ki Bush elnök
A harcban tanúsított bátorságért járó legmagasabb elismeréssel, a Medal of Honor becsületrenddel tüntet ki George Bush amerikai elnök közép-európai idő szerint péntek este egy magyar holokauszttúlélőt, aki a koreai háborúban az amerikai hadsereg katonájaként rendkívüli helytállásról tett tanúságot golyózáporban és fogságban egyaránt, s számos bajtársa életét mentette meg.
Dátum: 2005-09-23 16:58:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=43843
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-04 22:27:02.034971, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2
A pásztói születésű, Kaliforniában élő 76 éves Rubin Tibor nyakába Bush elnök akasztja a becsületrendet a fehér házi ünnepségen, mintegy kétszáz meghívott vendég előtt. Pentagonban ugyancsak ünnepséget szerveznek a kitüntetett tiszteletére. Amikor Rubin ezt a kitüntetést viseli, a hagyomány megköveteli, hogy még az ötcsillagos tábornok is tisztelegjen neki, és az Egyesült Államok
enöke állva várja, hogy belépjen a terembe.
Rubin 24 órán át egyedül védett egy dombot a több hullámban támadó ellenséggel szemben, hogy biztosítsa századának visszavonulási útvonalát. 1950. november 1-én megsebesült, és az észak-koreaiak oldalán harcoló kínaiak fogságába esett. A túlélésből már alapos kiképzést kapott Rubin életét kockáztatva éjszakánként a táboron kívüli raktárakból szerzett élelmet, amelyet megosztott fogolytársaival, és ápolta a betegeket. A fertőző sebek kezelésére a latrinából kiszedett nyűveket használta. A magukat elhagyó foglyokba életkedvet öntött. A volt foglyok tanúságtétele szerint ezzel 35-40 társuk életét mentette meg a Halál völgyének nevezett észak-koreai fogolytáborban. A kínaiak felkínálták a magyarországi repatriálást, de nem hagyta magára bajtársait.
Rubin Tibort 13 éves korában hurcolták el Pásztóról a mauthauseni koncentrációs táborba, ahol csaknem két évet töltött, de sikerült életben maradnia. A tábort amerikaiak szabadították fel, Rubin Tibor ezért elhatározta, hogy Amerikába vándorol ki. Szülei Auschwitzban elpusztultak, és legtöbb rokona sem élte túl a holokausztot.
1948-ban vándorolt be az Egyesült Államokba, s New Yorkban telepedett le. 1950-ben jelentkezett a szárazföldi erők kötelékébe. Okinavára került. Egységét Koreába irányították, de vele közölték: mivel nem amerikai állampolgár, nem kell részt vennie a háborúban, távozhat Japánba vagy Németországba. Rubin nemet mondott.
Volt bajtársai, veteránszervezetek és kongresszusi képviselők évtizedeken át szorgalmazták kitüntetését, de kérelmük csak most talált meghallgatásra. Gyanújuk szerint a felterjesztés valahol a parancsnoki láncban akadhatott el.
1988-ban az Egyesült Államok Zsidó Háborús Veteránjai
elszólították a kongresszust, hogy ismerjék el Rubin érdemeit. Robert Vexler floridai demokrata képviselő 2001-ben törvénytervezetet terjesztett be, amely felszólította a Pentagont, hogy vizsgálja felül azoknak a zsidó veteránoknak a dossziéit, akiktől esetleg azért tagadták meg az elismerést, mert zsidók voltak. Sajtóhírek szerint 150 ilyen ügyben folyik még felülvizsgálat.
Az érdemrendet kongresszusi érdemrendnek is nevezik, mivel az elnök a kongresszus nevében tünteti ki az arra érdemeseket. Az érdemrendet 1861-ben vezették be, s azóta valamivel több mint 3400 személynek ítélték oda, köztük néhány polgári személynek is. A vietnami háborút követő időszakban harci cselekményekben való helytállásért eddig csak posztumusz ítélték oda a kitüntetést, két Szomáliában, valamint nemrég egy Irakban elesett amerikai katonának. Élő személyek a korábbi múltbeli tévedések vagy mellőzések
korrigálásaként kapták meg az érdemrendet.
MTI - fideszfrakcio.hu