ÁSZ: nyugaton jobb állapotban van a természet

Az Ausztriával és Szlovéniával határos Nyugat-dunántúli Régióban a környezetkárosítások sokkal kisebbek az országban másutt tapasztaltaknál, illetve az ipari gócok környékén mérhető adatoknál - állapítja meg az Állami Számvevőszék (ÁSZ) vizsgálatának eredményéről szóló, a szervezet honlapján közzétett jegyzőkönyv.

Dátum: 2005-09-27 08:00:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=43992
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-04 22:27:47.184656, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2

"Az ellenőrzött időszakban a levegőtisztaság helyzete a régióban megfelelő volt, és a regionális hulladékártalmatlanítás területén is kedvező volt a helyzet" - olvasható a magyar-osztrák-szlovén határ menti térség környezet- és természetvédelmének ellenőrzéséről készített jegyzőkönyv bevezető részében.

Ez a viszonylagos kedvező helyzet az ÁSZ szerint arra vezethető vissza, hogy az elmúlt évtizedekben nem működtek a térségben elavult technológiával működő iparvállalatok, és ilyen hatások a határ túloldaláról is csak mérsékelten érintik a területet.

Az ÁSZ-vizsgálat megállapította azt is, hogy a 2004-2005-ben a régióba érkezett 7,5 milliárd forintnyi környezet- és természetvédelmi, illetve vízügyi célú támogatás segítette megőrizni a kedvező állapotokat, sőt, ahol lehetett, még javított is rajta.

Az ÁSZ szerint azonban, a támogatások ellenére, egyes területeken forráshiány mutatkozik, a vízügyi igazgatóságok 2005. évi terveiben a normatív költségszükségleteknek mindössze 54-74 százalékát építették be a ráfordítások közé, ez az arány pedig országos összehasonlításban ebben a régióban a legalacsonyabb.

Az árvíz- és és belvízvédelmi létesítmények karbantartása esetében még rosszabb a helyzet, a normatív költségszükséglet kevesebb mint 10 százaléka áll országosan rendelkezésre, sőt a régióban illetékes igazgatóságnál erre a célra egyáltalán nincs keret biztosítva.

"A karbantartás elmaradása miatt bekövetkező károk nagysága többszöröse lehet az elmaradt karbantartási összegnek, ennek a területnek az alulfinanszírozottsága - egy átlagosnál nagyobb árvíz esetén - jelentős kockázat" - hívja fel a figyelmet az ÁSZ jelentése.

A hiányosságok között tünteti fel a jelentés azt is, hogy a térségbe jutott támogatások összegéről az érintett szervezeteknek nincs összegző nyilvántartása, mivel ezt jogszabályi előírás nem teszi számukra kötelezővé. A környezetvédelmi célok hatékony végrehajtását korlátozza továbbá az is, hogy a hazai jogszabályok előírásai nem harmonizáltak és esetenként hiányoznak a részletes végrehajtási utasítások is.

Megemlíti az ÁSZ jelentés, hogy a vízügyi igazgatóságok, környezetvédelmi felügyelőségek és nemzetipark-igazgatóságok átszervezése előtt nem készült hatástanulmány, így a létrehozott szervezetek feladat és hatáskörei nem kellően körülírtak, együttműködésük pedig koordinálatlan, működésükben átfedések vannak.

Az ÁSZ-jelentés szerint a vizsgált időszakban alkalmazott környezetvédelmi bírságok nem voltak elég visszatartó erejűek, ennek oka pedig az volt, hogy az előírt határérték betartása sok esetben több százmilliós beruházást igényel, így az érintettek inkább befizették az ismétlődő bírságokat.

A felszíni vizek állapotáról szólva a jelentés kitért a Rába folyón Ausztriából a vizsgált időszakban érkezett szennyezésekre, amelyet két ausztriai bőrgyár okozott. Az ÁSZ-jelentés szerint a két ország illetékes szervei között együttműködés alakult ki a probléma megoldására, de a közös mérési eredmények értékelését, összevetését nehezíti, hogy szomszédos ország eltérő paraméterekkel számol, eltérő vízminőségi osztályozási rendszert alkalmaz.

MTI - fideszfrakcio.hu