LB: a Vér és Becsület ügyében a bíróság nem háríthatja át másra a döntés felelősségét

A Legfelsőbb Bíróság elnöke (LB) szerint a Vér és Becsület ügyében eljáró bíró nem háríthatja a döntés felelősségét más szervre, a főbíró ezért megtagadta az Alkotmánybírósághoz (AB) fordulást a szervezet megszüntetése iránti perben.

Dátum: 2005-09-27 13:22:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=44027
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-04 22:27:57.607277, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2

Erről az ügyet jól ismerő, magát megnevezni nem kívánó személy tájékoztatta kedden az LB-n az MTI-t.

A Vér és Becsület Kulturális Egyesület megszüntetése iránti polgári per másodfokú tárgyalását augusztusban a Fővárosi Ítélőtábla eljáró tanácsa azzal napolta el, hogy az LB elnökéhez fordul: fontolja meg, nem indokolt-e az AB-hoz fordulni az ügyben felmerülő alkotmányjogi problémák, az egyesületi szabadság, a véleménynyilvánítás szabadsága és az emberi méltósághoz fűződő jog összeütközésének és rangsorolásának kérdése miatt.

A tájékoztatás szerint Lomnici Zoltán, az LB elnöke Lizák Tibor ítélőtáblai tanácselnöknek írt válaszlevelében rámutatott: az alkotmány szerint a hatalmi ágak elválasztása a magyar államszervezet legfontosabb alapelve, és a bíróság önálló hatalmi ág.

Azt pedig maga az AB mondta ki, hogy alkotmányértelmezésre vonatkozó hatásköre nem járhat a rendes bírói út elvonásával. Nem engedhető meg, hogy az AB alkotmányértelmezésével konkrét ügyet döntsön el.

Az LB-elnök levele szerint alkotmányértelmezésre egyébként is csak akkor kerülhet sor, ha az indítvány nem általában, hanem konkrétan kezdeményezi az alkotmány vizsgálatát, megjelölve az egyes vizsgálandó rendelkezéseket, feltéve természetesen azt, hogy a konkrét kérdésben az AB korábban nem végezte el az alkotmányértelmezést.

Szakemberek szerint az ítélőtáblai tanácselnök által felvetett alkotmányjogi problémákkal már több határozatában is foglalkozott az AB.

Lomnici Zoltán levelében jelezte, hogy nem élt indítványozási jogával a Vér és Becsület ügyében és az eljáró tanácselnök felvetése ellenére nem fordult az Alkotmánybírósághoz.

A Vér és Becsület ellen a Fővárosi Főügyészség indított polgári pert 2003 februárjában a szervezet megszüntetése, illetve törlése érdekében. A törlést az ügyészség szerint az indokolja, hogy a Vér és Becsület rendezvényein nyíltan hirdet az egyesületi törvénybe, az alkotmányba és nemzetközi szerződésekbe ütköző újfasiszta nézeteket.

Az első fokon eljáró Fővárosi Bíróság 2004 decemberében nem jogerősen feloszlatta a szervezetet azért, mert nem tartja tiszteletben az alapjogokat, rendezvényein mások méltóságát sértő kijelentésekre került sor.

MTI - fideszfrakcio.hu