A sárospataki kötet Nyizsnyij Novgorodban
A sárospataki református kollégium újabb, szám szerint százharmincötödik kötetét találták meg a Nyizsnyij Novgorod-i Lenin Könyvtárban - közölte a könyvtár igazgatónője kedden.
Dátum: 2005-09-27 15:27:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=44037
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-04 22:28:00.562251, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2
Szavaiból arra lehet következtetni, hogy esetleg eggyel több kötet kerül vissza Magyarországra a Szovjetunióba 1945-ben elvitt sárospataki könyvritkaságokból, mint amennyi az orosz parlament alsóháza által első olvasatban már jóváhagyott törvénytervezetben szerepel. Natalja Kuznyecova elmondta, hogy szakértők találták meg a sárospataki pecsétet a 135. kötetben. Az igazgatónő azután nyilatkozott, hogy Székely Árpád új moszkvai nagykövettel megbeszélte az orosz törvény novemberben várható végleges jóváhagyása utáni átadás technikai előkészületeit.
Az orosz alsóház július elsején 134 kötet visszaadására adta előzetes áldását. A sárospataki kollégium könyvtárának 172 egysége tűnt el a második világháború végén. Ezeket 1938-ban két budapesti bankban helyezték el biztonsági okokból. Orosz álláspont szerint onnan 1944-ben a visszavonuló németek hurcolták el őket, majd szovjet csapatok Berlintől északra rájuk bukkantak, s egy 1945-ös átcsoportosítás nyomán magukkal vitték őket Gorkijba, a mai Nyizsnyij Novgorodba.
Magyar szakértők szerint viszont a szovjetek közvetlenül vitték el a köteteket a budapesti bankokból. Mindenesetre egyes kötetek útközben "elkallódhattak" (bár egy 1590-es Károli Bibliát például postán visszaküldtek Sárospatakra). A sárospataki köteteket 1945 végén, 1946 elején a gorkiji képzőművészeti múzeum vette át tárolásra a 49-es szovjet hadseregtől (másfélszáz, magyar zsidó gyűjteményekből származó képpel és faszoborral együtt). A múzeumból 1960-ban mintegy 900 régi kötet került át a Lenin-könyvtárba, köztük a sárospatakiak is, de egy olyan titkos alapban helyezték el őket, amelyre csak az 1980-90-es évek fordulójának rendszerváltozásai derítettek fényt.
A könyvtárosok először csak 131 kötetben fedezték fel a sárospatakiak pecsétjét, de később még néhányban - emlékeztetett Nagyezsda Golubjeva, a könyvritkaságok osztályának vezetője, előhozva a római jog egy, 1475-ös mainzi kiadású kötetét a sárga, savmentes kartondobozokban tárolt 22 inkunábulum (vagyis 1500 vége előtt szedésnyomással készült ősnyomtatvány) közül. A kötetekről, amelyek gyakran tucatnyi vagy még több, zömmel latin nyelvű kiadványt (köztük sárospataki diákok téziseit) fognak egybe, az Oroszországi Idegennyelvű Könyvtár 1997-ben katalógust adott ki, a Nyílt Társadalom Intézet támogatásával, Soros György előszavával. Ezután a visszaadás elhúzódott, ahogyan az első orosz elnök, Borisz Jelcin Nyugat-barát nyitását nacionalista visszahatás követte az 1997-es restitúciós törvénnyel. Mindamellett ennek 2000-es átszerkesztése módot ad a kulturális értékek visszaadására az egyházi javak (és a nácizmus áldozatainak tulajdona) esetében. Magyar vezetők bizakodtak, hogy a sárospataki kötetek még az idén hazakerülhetnek. Mindamellett az orosz alsóház után a visszaadási törvényt még a felsőháznak is jóvá kell hagynia, mielőtt Vlagyimir Putyin elnök aláírásával hatályba lép. Ezután köthető csak szerződés az átadásról.
Kuznyecova pedig jelezte, hogy valamennyi kötet tartalmáról kópiát kíván készíteni, ami hónapokig tarthat még modern szkennerekkel is. A technikai költségeket abból a kompenzációból fedezné, ami magyar részről illeti meg a könyvtárat a kötetek szakszerű tárolásáért az orosz restitúciós törvény értelmében.
MTI - fideszfrakcio.hu