Kemény viták a közvetlen mezőgazdasági támogatásokról

Ausztria, Hollandia, Nagy-Britannia és Svédország ellenzi, hogy az újonnan csatlakozó EU-tagországok közvetlen mezőgazdasági támogatásokban részesüljenek, Németországnak pedig "kétségei" vannak ezzel kapcsolatban - derült ki az uniós pénzügyminiszterek keddi tanácskozásán.

Dátum: 2002-02-13 14:36:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=137
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-04 17:17:23.541740, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2

A külügyminiszterek hét végi egyeztetései után a pénzügyminisztereken volt a sor, hogy alaposabban szemügyre vegyék az Európai Bizottság két hete előterjesztett javaslatait a bővítés finanszírozására. Az első reakciók megerősítették az előrejelzéseket, hogy mind a tagországok között, mind a tagjelöltekkel nagyon nehéz tárgyalásokra lehet számítani.

Munkadokumentumában a bizottság azt javasolta, hogy az újonnan csatlakozó országok tagságuk első évében - várhatóan 2004-ben - az akkor érvényes közvetlen mezőgazdasági támogatások 25 százalékát kapják meg. Az arány a következő két évben 30 százalékra, majd 35 százalékra emelkedne.

A négy tagállam azzal érvel, hogy a 2000-2006-os időszak átfogó költségvetési kereteit meghatározó Agenda 2000 programban egyáltalán nem irányoztak elő közvetlen agrártámogatásokat az új tagországoknak.

Gerrit Zalm holland pénzügyminiszter azzal vádolta a bizottságot, hogy a közvetlen kifizetésekre tett javaslatával "kinyitotta Pandora szelencéjét" és csak bonyolította a dolgokat, amiért vállalnia kell majd a következményeket. Osztrák kollégája, Karl Heinz Grasser a közös mezőgazdasági politika (CAP) reformjának szükségességét hangsúlyozta, a brit Gordon Brown pedig ugyancsak a jelenlegi rendszer meghosszabbításának a veszélyét vélte felfedezni a bizottsági javaslatokban. Nem hangzott el azonban olyan vélemény, hogy a CAP reformját közvetlenül össze kellene kapcsolni a csatlakozási tárgyalásokkal.

Franciaország ezzel szemben "nyitottnak" mutatkozott a közvetlen támogatások ügyében, Dánia, Írország, Görögország, Finnország és Portugália pedig támogatta a bizottsági javaslatot.

Michaele Schreyer, a bizottság költségvetési kérdésekért felelős tagja emlékeztette Grassert, hogy Ausztria nem helyezkedett ilyen kemény álláspontra uniós csatlakozásakor, amikor 800 millió eurós közvetlen mezőgazdasági támogatásokra szerzett jogot. Elmondta: az új belépőknek szánt támogatások 2004 és 2013 közötti fokozatos kiterjesztésének alternatívája szerinte az lenne, hogy 2007-ig semmit sem kapnak, akkor viszont százszázalékosan bevezetnék a fennálló támogatási rendszert az új tagországokban.

Az előterjesztés általános költségvetési kereteit tekintve Nagy-Britannia helyezkedett a legradikálisabb álláspontra: Brown szerint a bizottságnak új javaslatokat kellene előterjesztenie, amelyek közelebb állnak az Agenda 2000 előirányzataihoz. Németország ezzel kapcsolatban megerősítette azon álláspontját, amely szerint a keretek meghatározásakor nem a 2004-es előirányzatokból, hanem az Agenda 2000-ben még a bővítés első feltételezhető évének tekintett 2002-re tervezett számokból kellene kiindulni.

Emellett Franciaország szerint a bizottság taktikai hibát követett el azzal, hogy a keretek meghatározásakor nem hagyott elég manőverezési lehetőséget a tárgyalásokra. A francia pénzügyminiszter, Laurent Fabius felhívta a figyelmet a tagjelöltek közötti differenciálás szükségességére is, és kijelentette, hogy tíz ország egyidejű csatlakozását nem szabad önmagáért való célnak tekinteni. Günter Verheugen, a bizottság bővítési felelőse erre azt válaszolta, hogy a tíz tagjelölt csatlakozása tárgyalások eredménye lesz, amellyel kapcsolatban most még senki nem tud biztosat mondani.

A biztos közölte, hogy a külügy- és pénzügyminiszteri tanácskozások eredményei alapján a jövő hónapban kívánja előterjeszteni a tagországok közös tárgyalási álláspontjára vonatkozó javaslatokat: március elején a regionális támogatásokkal, a hónap közepén a költségvetéssel, a hónap végén pedig a mezőgazdasági támogatásokkal kapcsolatban.