Népszabadság: Elengedi a hiányt a kormány
1533 milliárd forint lesz jövőre az államháztartási hiány - tudta meg a Népszabadság. A kormány ma elfogadja a jövő évi költségvetés tervezetét, amelyet pénteken nyújt be a parlamentnek.
Dátum: 2005-09-29 15:05:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=44184
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-04 22:29:45.650609, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2
Az új hiányszám lazítást jelent a szigoron - ennek nyomán távolabb kerülhet az euró bevezetése. Ezt erősíti meg, hogy Gyurcsány Ferenc miniszterelnök tegnap már arról beszélt, hogy a kormány az év végéig dönt a 2010-es euróbevezetés tarthatóságáról.
Bár elemzők korábban is jelezték, hogy a közös pénz bevezetése csúszni fog, a kormány ezt eddig lehetetlennek tartotta. (Orbán Viktor Fidesz-elnök tegnap közölte: az euró bevezetésére 2013-2016 között van reális esély.)
A tervezett deficit a GDP 6,5 százalékát teszi ki - sokkal magasabb, mint az eredetileg meghatározott 2,9 százalékos jövő évi cél. Az eltérést a kormány az átlátható költségvetési politika megteremtésének szándékával indokolhatja: nem kívántak elszámolni a statisztikákban egyszeri tételeket, nem akartak trükközni - mondják.
A félreérthetetlen célzás ellenére szó nincs arról, hogy az autópályaépítések jövő évi költsége megjelenne a büdzsében. A sztrádák építésének ára információnk szerint 2006ban már az Eurostat által elfogadott módon kerül ki a költségvetésen kívülre - a hiány növekedésének jövőre más okai vannak.
Az uniós statisztikusok szeptember elején a Magyar Nemzeti Bank felvetésére válaszolva közölték: nem tartják elfogadhatónak, hogy a már megépült sztrádák árát a költségvetésen kívül számolják el. Ez - néhány más tétellel együtt - az idei hiányt az eredetileg tervezett a GDP 3,6 százalékát kitevő szintről legalább 5,5 százalék környékére löki fel (volt 6,2 százalékos előrejelzés is). A kérdés máig az volt: a 2006os büdzsére mindez hogyan hat. Lapunknak több forrásból megerősítették: az autópályaügy jövőre már nem jelent problémát, attól még tartani lehetne az eredteti hiányterveket. Ám egy hasonlónak mondott könyvelési megoldás elhagyása felfelé löki a jövő évi deficitet is. Ennek nagyságrendjét nem tudtuk meg.
Trükk azonban így is marad a büdzsében - igaz, a jelentősége jóval kisebb lesz a korábbiaknál. Információnk szerint az uniós források most ismét az egyes felelős tárcáknál és nem elkülönítve jelennek majd meg. 2004től kezdve arra hivatkozva különítették el ezeket a pénzeket, hogy így átláthatóbbá válik a felhasználásuk, és biztosítható, hogy a forrásokat valóban arra a célra költik, amire hazánk kapta. Az idén már külön fejezetbe is sorolták ezeket a pénzeket - hasonló indokból. Jövőre azonban visszakapják a pénzt a tárcák: a hivatkozás most a szakmaiság biztosítása lehet. Az ok viszont az, hogy így a tárcakeretek nagyobbnak tűnnek majd, tehát a minisztereknek nem kell szégyenkezniük azért, mert oly sokat elvettek tőlük.
Igaz, a hiánynövekedésének megengedése után egyébként is könnyebb lesz mindenkinek. A nagy feszültségek enyhülnek. A nagyobb deficitben ugyanis információnk szerint bőven akadnak egyszerű kiadási többletek. Ilyen lehet például a bérfelzárkóztatási program is.
A kormány eredetileg azzal számolt, hogy a közalkalmazottak nem kapnak jövőre béremelést. A költségvetés készítésének útmutatója, a tervezési körirat legalábbis csupán annyit jelent ki: a közalkalmazotti illetménytábla tételeinek idén szeptemberi 4,5 százalékos növelését kell figyelembe venni a bérkeretek kiszámításakor - és semmi többet. Igaz: önmagában ez is 3 százalék feletti reálkereset növekedést jelent jövőre a közszférában (az adótáblaváltozása és az év végi növelés áthúzódó hatása miatt). Más kérdés, hogy az útmutató némi tartalékot is képeztet a tárcákkal arra az esetre, ha az érdekegyeztetés során a nullánál nagyobb jövő évi béremelésről állapodnának meg a közszférában. Elképzelhető azonban, hogy a kisebb hiányszorításban, a lazább gazdaságpolitikai feltételek mellett a kormány eleve valamilyen "pozitívabb" számmal indít a tárgyalásokon.
A nagyobb béremelés - jövőre - a nyugdíjasokat is kedvezőbb helyzetbe hozhatja. A kormányzati anyagokból most 4 százalékos nyugdíjemelési terv olvasható ki. A nettó bérek növekedését ugyanis 5,7, az inflációt pedig 2,1 százalékosra teszi a kormány a tervezési köriratban - márpedig e kettő számtani átlaga a januári nyugdíjemelés: a 3,9 százalékot azonban vélhetően felfelé kerekíti majd a kabinet.
A korábbi tervszámok szerint egyébként a munkanélküliségi ráta 2006ban is emelkedik, az idei 6,7 százalékról 6,8 százalékra, ám a foglalkoztatottság, és az aktív, a munkaerőpiacon jelen lévők száma is növekedni fog - vagyis marad a vita arról, hogy többen vagy kevesebben tudnake dolgozni. A gazdasági növekedést mindenesetre 3,9 százalékosra várja a tervezet, és ennél gyorsabb 4,2 százalékos reálbéremelkedést jósol.
Várkonyi Iván, Népszabadság