Elszalasztott uniós lehetőségek
A külpolitika a Gyurcsány-kormány leggyengébb területei közé tartozik. A kormányfő Brüsszelben és a határon túli magyarokkal kapcsolatban is a belpolitika mögé sorolja a nemzeti érdekeket.
Dátum: 2005-09-29 16:55:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=44196
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-04 22:29:49.369326, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2
Tavaly ősszel a kormányátalakítás miatt hónapokig húzódott az erőviszonyok kialakítása: nem volt világos, hogyan oszlik meg a felelősség a Külügyminisztérium és az európai ügyekért felelős Baráth Etele új hivatala között. A miniszteri székéhez görcsösen ragaszkodó Kovács László európai biztosi jelöltként tragikomédiába hajló módon szerepelt Brüsszelben. Gyurcsány Ferencnek az unióból érkező kérés ellenére sem sikerült az országot megosztó pártpolitikusnál alkalmasabb, hozzáértő személyt találnia a tisztségre.
Tovább rontotta az ország megítélését, hogy a kormány még a kettős állampolgárságról szóló népszavazást is pártérdekeknek vetette alá. Gyurcsány Ferenc 2005 szeptemberében arról tájékoztatta a határon túli magyarok képviselőit, hogy az új uniós határkódex tárgyalásakor tiltakozni fog ellene, hogy az unión kívülről beutazóknak jelentős összeget kelljen fizetniük a határátlépéskor.
Csakhogy már túl vagyunk a szabály tárgyalásának azon szakaszán, amikor még érdemben lehetne rajta változtatni, a kormány pedig még nem emelte fel szavát az ügyben. A születő szabályozás szerint egyébként minden állam belügye, mekkora összeget kér a beutazóktól - a miniszterelnöki kijelentés tehát nem más, mint a határon túli magyarok megtévesztése.
A vajdasági magyarok elleni incidensek megszüntetése érdekében a kormány késve, európai parlamenti képviselőink után lépett fel. Románia csatlakozási tárgyalásain sem képviseltük kellő erővel a nemzeti érdekeket, így nem sikerült biztosítékot kapnunk a környezetvédelem terén, pedig az ötmillió magyar biztonságát határozhatja meg. Jobb esélyeink ellenére alulmaradtunk Varsóval szemben az új uniós intézmény, a Határőrizeti Ügynökség székhelyének megszerzésére folytatott versenyben.
Az EU költségvetéséről szóló vita kudarca után Gyurcsány Ferenc előkészítetlenül, egyeztetés nélkül dobta be az unióban "budapesti kompromisszum" néven illetett javaslatát. A hétéves EU-költségvetés helyett hároméves átmeneti büdzsét javasolt, amit mindenki elutasított, jelentős presztízsveszteséget okozva Magyarországnak.
A legfrissebb Gyurcsány-lépés, mely szerint hazánk szorgalmazni fogja, hogy az unió szüntesse meg a vízumkényszert Kínával szemben, elképesztette az itthoni és brüsszeli közvéleményt. Nemhogy nem szerepel az unió napirendjén a vízumkényszer eltörlése, de a sorozatos visszaélések miatt több tagállam még azt is bánja, hogy a közelmúltban megkönnyítették a csoportos turisták beutazását.
A bürokratikus intézményrendszer képtelennek bizonyult megbirkózni az uniós pályázatokkal. A nyertes pályázók 2004-ben gyakorlatilag nem kapták meg pénzüket. A 2005. augusztus 31-i állapot szerint az irányító hatóság az összes beadott (24 102) pályázat 30 százalékának ítélt támogatást, 53 milliárd forint értékben; ez a hároméves keret (675 milliárd forint) kevesebb mint nyolc százaléka. Ezzel a kifizetési aránnyal a kormánynak sikerült elérnie saját, a 2004. év végére kitűzött hétszázalékos kifizetési tervét.
A 2005. év végéig korábbi elképzelések szerint a kifizetéseknek el kell érniük az 50 százalékot. Ettől még messze vagyunk, ráadásul a pénz nagyobb része továbbra sem a pályázókhoz jut, hanem központi programokat valósítanak meg belőlük.
Forrás: Heti Válasz
fideszfrakcio.hu